Hódmezővásárhely, 1916. február (46. évfolyam)
1916-02-01
1916 február 1 ., uOMR2«VAS*A8JMÍ2£¥. 2 semmisül. Ugyanis Kun Béla azt kívánta, hogy a közgyűlés utasítsa a nyomban alakított választmányt, hogy a kórház ügyét kapcsolják ki tárgyalásai sorrendjéből. Mivel ez az indítvány nemcsak alapszabály ellenes, de a választmányra, mint erkölcsi testületre is sértő lett volna, a közgyűlés ezt az indítványt nem fogadta el. Főispánunk indítványára a közgyűlés Bereczk Péterné úrasszonyt örökös tiszteletbeli társelnöknőül választotta meg. A választmány névsora a következőképen alakult: Juhász Mihályné, Zombory Józsefné, Zehery Lajosné, Fári Antalné, Bauer Gyuláné, dr. Csáky Lajosné, dr. Weisz Rofné, Bauer Gyula, N. Kardos Jánosné, dr. Háhn Dávidné, Kovács Józsefné, dr. Iritz Ignátzné, dr. Nagy Dezsőné, Leopold Ignáczné, Bodnár Bertalan, özv. Nagy Sándorné, K. Nagy Lajosné, özv. Tamáska Istvánná, Kovács János Késői Istvánné, Körmendy Sándorné, özv. Czukor Mártonná, Konstantin Gyuláné, Kun Béla, Ritt Jánosné, Juhász Mihály, dr. Genersich Antal, Körmendy Sándor, Kun Béláné, Janáky Gyuláné, Leltmann Lajosné, K. Nagy Lajos, dr. Bayer Antalné, özv. Müller Lajosné, Kovács Jánosné, özv. dr. Szekula Józsefné, Bernátsky Ferenc, Kovács Jánosné, Zsarkó Imréné, dr. Ernyei István, Lázár Lajos. 1241/1916. t. n. . A m. kir. ministeriumnak 370/1916. M. E. számi rendelete, a be nem jelentett, elrejtett vagy eltitkolt gabona, tengeri és lisztkészletek, repcemag, lenmag és kendermag készletek utólagos bejelentése és közszükségleti célokra beszolgáltatása tárgyában. A magyar királyi ministérium a háború esetére szóló kiviteles intézkedésekre alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1. A 3. 925/1915. M. E. számú rendelet értelmében (1. a Budapesti Közlöny 1915. évi október hó 30. napján megjelent 252 számában) mindenki és pedig nem csak minden magánvegyén, hanem minden jogi személy, ipar és kereskedelmi vállalat, köztestület, közhatóság és intézet is büntetés és elkobzás terhe alatt köteles volt búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és lisztkészletét, illetőleg készletének a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó feleslegét a község elöljáróságánál a (város polgármesterénél) bejelenteni. Hasonlóképen be kellett jelenteni a 89.900. évi. 1915. számú földmivelésügyi rainisteri rendelet értelmében (lásd a Budapesti Közlöny 1915. évi dcember hó 11. napján megjelent 286. számában) a tengerikészleteket. A bejelentett mennyiségekből megállapíthatónak látszik, hogy a bejelentést sokan elmulasztották vagy nem a valóságnak megfelelően tettékmeg. Éppen ezért szükségesnek mutatkozik, hogy a meglevő készletennyisége a 3. 397/1915. M. E. számú rendelet értelmében a pénzügyőrség közegei útján hivatalosan kinyomoztassék és megállapítassék. Az 1.109/1916. számú pénzügyministeri körrendelet intézkedik az iránt, hogy ez a nyomozás kezdetét vegye. Nehogy a nyomozás eredményéhez képest mulasztásuk folytán olyanok is büntető eljárás alá kerüljenek és készletük elkobozásával sujtassanak, akik a bejelentési tájékozatlanságból vagy más ily menthető okból elmulasztották, a ministérium megengedi, hogy mindazok, akik a bejelentést az említett rendeletek ellenére ,a megszabott határidő alatt egyáltalán nem, vagy nem az említett rendeleteknek megfelelően tették meg, mulasztásukat ,mindaddig, amíg be nem jelentett készleteiket a pénzügyőrség ki nem nyomozta vagy ezeket a készleteket más még fel nem jelentette, utólag oly módon pótolhassák, hogy a be nem jelentett búzát, rozsot, kétszerest, árpát zabot, és lisztet a helyi hatóság által megjelölt raktárba vagy a Hadi Termény Részvénytársaság által kijelölt bizományosoknak beszolgáltatják, a be nem jelentett tengerit pedig a községi jegyző (körjegyző, városokban, a polgármester) útján a Hadi Termény rt. -nak bejelentik. Amenyiben a készletek, elháríthatatlan akadály, különösen az utak járhatatlansága, vagy az igaerő teljes hiánya miatt a fentemlített határnapig beszállíthatók nem lennének, úgy ezt a fél a községi elöljáróságnál (a város polgármesterénél) igazolni tartozik. A községi elöljáróság ilyen esetben a készlet beszállítására, legfeljebb 14 napig terjedő halasztást engedhet, köteles azonban erről az átvételre hivatott raktárt értesíteni. A községi elöljáróság, ha ezt szükségesnek látja, az így bejelentett készlet őrizetbevétele iránt itézkedhetik. Mindazok, akik mulasztásukat a fentebbi rendelkezések szerint utólag pótolják, ezzel az előzőleg elkövetett kihágás büntetőjogi és vagyonjogi következményei alól, amennyiben a kihágás miatt még jogerősen elítélve nem lettek, mentesülnek. A Hadi Termény rt. a megjelölt raktárakba beszállított készletekért a 3.511/1915. M. E. a 3.025/1915. M. E. és a 4.374/1915. M. E. számú rendeletekben a rekvizíció esetére megállapított átvételi árakat fogja fizetni. 2 Aki a fennálló rendeletek értelmében közszükségleti célokra igénybevett (rekvirált) búza, rozs, kétszeres, árpa, zab, tengeri, liszt vagy dara készletét, továbbá repcemag, lenmag és kendermag készletét akár egészen, akár részben jogellenesen felhasználja, elfogyasztja, elidegeníti, megsemmisíti, vagy a közszükséglet kielégítése elől egyébb módon jogellenesen elvonja, arra a törvényhatóság első tisztviselője a fél meghallgatása után az 1916: IV. törv. cik 2. §-a értelmében a közszükséglet kielégítése elől elvont készlet értékének kétszereséig terjedhető kártérítő összeget szabhat ki, amelyet a felmerült eljárási költségek levonásával a rokkant katonák segélyalapja javára kell fordítani. A marasztaló határozat ellen közlésétől 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a belügyminiszerhez. A kártérítő összeg kiszabása a cselekmény elkövetőjének büntetőjogi felelősségét nem érinti. 3. Ezt a rendeletet minden községben (városban) a helyben szokásos módon haladéktalanul közhírré kell tenni. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1916. január. 25. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. KIÁEK —attamámny. özv. D. Nagy Péterné a harctéren elhalt férje nevenapja alkalmából 6 koronát adományozott a hadi árváknak. — £4 diákok íusssgwerse ssye. Szombaton este a Fekete Sas nagytermében telt ház előtt folyt le a diákok hangversenye, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitűnően sikerült. A műsor minden egyes száma válogatott irodalmi termék volt s az előadók is sok igyekezettel és tudással töltötték be szerepeiket. Az est nevezetessége volt Móra Ferenc író, a Petőfi társaság tagjának felolvasása, aki saját költeményeiből adott elő vagy hatot, a közönség nem tudott betelni a kitűnő író előadásával, folyton újabb és újabb költemények előadására ösztökélte tapsaival. Móra Ferenc nem volt fukar s a közönség óhajának eleget is tett. Különösen tetszettek »A cica« cimü drámai költemény és a »Mammuta madár« cimü szatíra. A Farkas Lajos tanár, Fekete Gyula gimn,tanuló és Bobory Mariska által előadott Trió, valamint a Farkas tanár által előadó »csoda jelenet« és a Fekete Gyulának szólóban előadott gordonka játékát nagy élvezettel hallgatta a közönség és falrengető tapssal honorálta a művészi játékot. Fodor Ena és Ernyei Pista által előadott négykezes Tannhäuser induló előadásával a közönség osztatlan tetszését vívták ki. Plavetz Jenő és Hunyady Sándor által előadott költemények szintén hatást keltettek. A hangverseny befejezéséül előadták Glatz Ernő egy felvonásos vígjátékát, a »nevelőnőt« amelyben különösen Müller Böske tűnt ki temperamentumos játékával. Fülöp Ilonka a nevelődő szerepében ügyesen mozgott, Darabos István a Weisz Ignác szerepében volt jó karrikatúra. A többi szereplők Gyulai Klárika, Faragó István, Körösi Ferenc szintén jól töltötték be szerepeiket. — Hírek a vöröskereszt tudósító irodából. N. Kovács János 5-ös népfölkelő a mostari kórházban van betegen. Varga István 1897 évbeli 300-as honvéd utáni tudakozódásra válasz jött a magyar vöröskereszt tudósító irodától. Béni Imrét a hadifoglyokat gyámolító és tudósító hivatal keresteti. Kulcsár János 27 éves és Balog József 46-os gyalogosok, valamint Rácz Imre 31 éves és Tóth Ferenc 35 éves 102-es gyalogosok orosz fogságban vannak. Jelencsik Imre 1889 évbeli 7-es tüzér (Rákóci u. 71., anyja Gyöngyösi Juliánna) ütegénél van egészségben. Csapatparancsnoka szigorúan utasította, hogy hasonló esetek kikerülése végett szüleit hogylétéről sűrűbben tudósítsa. Rác Sándor 1885 évbeli 46-os gépfegyveres katona (Sarolta u. 8. felesége Fekete Erzsébet, anyja Tóth Judit) osztagparancsnoka értesítése szerint jan. 3-án bélhurut betegség miatt kórházba vitetett. Varga István 1891 évbeli 3-as honvéd (Fáncsi-u. 35., anyja Hidi Juliánna) és Bánfi Imre 1886 évbeli 3-as honvéd (György-u. 8., anyja Olasz Lidia, felesége Dezső Jusztina) hollétéról a debreceni pótzászlóalj parancsnokságához még hír nem érkezett. Török Istvánnak levele van Török János 3-as huszártól. Seres Macának levele van a rimaszombati kórházból Solber Ferenc gyalogostól. Bécsi Lajos címére Bán Imre 3 as huszártól Aradról. Kiss Ferenc címére Kiss Imre 310-es honvédtől. Hős Nagy István címére Féliksz K. Lajostól a tábori kórházból, Burján György címére János fiától, Cakó Margitka címére pedig Beller László 21 es honvédtól Boszniából van tábori lap. Lövil hallás IksaStak s Juhász Sándor valkányi születésű 1886 évbeli 46-os gyalogos a múlt év október 31 és dec. 2-ika között hősi halált halt. Szűcs András 1895 évbeli 46-os gyalogos a harctéri értesítés szerint a múlt év október 21-én a doberdói fensikon hősi halált halt s társai Visinfiniben közös sírba temették el. Szenti Imre 1882 évbeli 3-as huszár (Csillag u. 53., anyja Szöllösi Juliánna) a mult év julius 7-én Orosz-lengyelországban Tarlów mellett elesett s ugyanott temettetett el. Albert Lajos 1878 évbeli 4 es huszár (anyja Varga Erzsébet) a múlt év augusztus 25-én egy éjjeli támadásnál Galíciában a Bug folyó mentén Planica mellett hősi halált halt. Erről Bardach alezredes hozzátartozóit is értesítette. Társai minden tisztelet megadása mellett ugyanott temették el ahol elesett. Jogász. Engelthaller Kálmán törvh. bizottsági tag és a Hunvásárhelyi népbank igazgatósági tag január hó 30-án d. u. 2 órakor élete 59-ik évében hoszszas szenvedés után elhunyt. Temetése ma d. u. fél 3 órakor az Andrássy u. 27-ik számú gyászháztól a róm. kath. vallás szertartása szerint lesz. — Szabadi Lyceum. F. hó 2 án szerdán d. u. 5 órakor a városháza közgyűlési termében Dr Ernyei István főgimnáziumi tanár tart előadást, melynek címe A hadi rokkantak és árvák társadalmi segítése. Nincs kérdés, mely e nagy és nehéz nap