Hódmezővásárhely, 1916. április (46. évfolyam)

1916-04-01

1916. Április 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, ev. reform templomisitatár. Lapzárta éjfél 12 órakor. Telefon­szám 85. E­g­­y e­­­st 2 ó­r­a éra 4 fillér 46-ik évfolyam. Szombat p­o­l­i­t­i­k­a­i n­­a­p­i­l­a­p. Felelős szerkesztő: Ji­sz­t Antal. ÍroEzetSzSzSitT Helyben: Negyed évre 2 K Fél évre 4 K Egész évre 8 K Vidékre: Egész évre 16 K Negyed évre 4 K Fél évre 8 K Legújabb. Vezérkarunk jelentése. (A miniszterelnökség so­­t­óosztályától.) Budapest, március 31. Az orosz és délkeleti harctéren nem volt újabb esemény. Az olasz harctéren az igen kedvezőtlen időjárás miatt a harcokban szünet állott be. Hofer altábornagy. A németek elfoglalták R­alancourt, Berlin, március 31. A nagy főhadiszállás jelenti: A nyugati Harctéren az arc­vonal több szakaszán derült időjárás mellett mindkét rész­ről észrevehetően megélénkült a tüzérségi tevékenység. A Maastól nyugatra Maloncourt helységet és a midkét oldalról csatlakozó francia védőműve­ket rohammal elfoglaltuk, hat tisztet és 322 főnyi legénysé­get sebesületlenül elfogtunk. A keleti parton a helyzet vál­tozatlan. Dalaumont erődtől délre a francia árkoknál rövid közelharcok fejlődtek. Az angolok légi harcokban Arras és Bapaume környékén 3 kétfedelűt veszítettek; utasa­ik közül kettő meghalt. Im­­melmann hadnagy ezúttal im­már tizenharmadik ellenséges repülőgépet lőtte le. A keleti hadszíntéren az o­­roszok tegnap is arra szorít­koztak, hogy az eddig megtá­madott arcvonalakon erősen lökték állásainkat. A Balkán hadszínteréig, vál­tozatlan a helyzet. Az oroszok „döntő“ mérkőzése. Akár csak a cirkuszok birkózói, olyan jelentéseket ad­nak ki az oroszok. Az orosz haditudósítók je­lentései a legutóbb érkezett pétervári lapokban mind meg­egyeznek abban, hogy az o­­rosz hadszíntéren megindult offenzíva sokkal nagyobb je­lentőségű, semhogy azt csu­pán olybá lehessen nézni, mintha ezzel az orosz hadve­­zetőség a francia hadvezetőség a francia hadsereget akarná a nyomás alól felszabadítani. A keleti harctéren most in­dult meg a mérkőzés, a­mely a világháború nyári hadjáratá­­ratának döntéshez fog vezetni. A nyugati, harctéren lesz a döntés. A National Zeitung-nak je­lentik az orosz határról. A Ruszkoje Szlovo tudósítója be­szélt Ruszkij tábornokkal, az északnyugati orosz front volt főparancsnokával. Az újságíró kérdéseire Ruszkij a követke­ző érdekes választ adta : — A világháború csak a főhadszintereken fog eldőlni és igy a keleti harctérnek a vég­ső döntés szempontjából csak másodrangu jelentősége van. Nem szabad ugyan kicsinyeim az oroszok keleti sikereit, de bármily jelentékenyek is ezek, a tulajdonképpeni világháborút mégis csak a főfrontokon fog­ják eldönteni — Én magam — folytatta Ruszkij — sohasem hittem az orosz-török külön békében, mert Törökország nagyon jól tudja, hogy jövője majd a béketárgyalásoknál dől el s hogy Németország ezeknél a tárgyalásoknál mindenesetre Törökország fennmaradásának lesz a szószólója. De különben is Törökországban az embe­reket még ma is úgy elvakít­­ja Németország katonai ha­talma, hogy minden üdvössé­get a németektől várnak. Németországról Ruszkij így nyilatkozott: — Én is azt hiszem, hogy Németországnak még jelenté­keny erők állnak a rendelke­zésére s hogy még sokáig nem merül ki. Véleményem szerint a németeknek elsősor­ban arra kell törekedniük, hogy előbb a franciákat és az an­golokat intézzék el s csak a­­zután kezdjék meg a nagy offenzivát az orosz front el­len, mert minden német előre­törés Franciaországban sokkal érzékenyebb idegeket talál, mint Oroszországban. Ha a négyesszövetségnek nem sike­rülne egy nagy közös offen­­zivával tökéletesen­­megbéníta­ni a központi hatalmakat, ak­kor elő kell készülnünk arra, hogy az ellenség még az első nyári hónapokban heves offen­zívát indít. Mert Németország mindent meg fog kísérelni, hogy döntést provokáljon le­hetőleg még a tél előtt. Az orosz stratégia és taktika so­kat tanult azokból a hibákból, a­melyeket a háború elején követtek el és ma már jobban tud védekezni az ellenség stratégiájával és taktikájával szemben. A harcszinterek leg­közelebbi eseményei az egész háború legérdekesebb és leg­fontosabb eseményei lesznek. Tisza miniszterelnök a jövőről. A Berliner Lokalanzeiger budapesti tudósítója beszélt gróf Tisza Istvánnal. A ma­gyar miniszterelnök, mikor a hírlapíró szóba hozta az ellen­séges sajtó híreszteléseit a külön békekötésről, így vála­szolt : — Ugyan kérem, nem fog akadni komoly ember, a­ki ilyesminek hitelt adjon. Gróf Tisza István minisz­terelnök azt mondta, hogy az aratási kilátások Magyarorszá­gon bőségesebb termést ígér­nek, mint volt a tavalyi, mert nagy területeket lehetett be­vetni. A központi hatalmaknak gazdasági csatlakozásáról, a­melyet a miniszterelnök a jö­vőre nézve szükségesnek ítél, így nyilatkozott : — Nehéz napokban segítet­tük egymást, a háború után is együtt fogunk maradni és együtt fogunk munkálkodni. Az olaszok ma­gyaráztatják vissza­vonulásukat. A Secolo jelenti Rómából, hogy az olaszok fél kilomé­ternyi visszavonulása az Ison­zónál nem azért történt, mint­ha megverték volna őket, ha­nem azért, hogy a felesleges veszteségeket elkerüljék. Búza Barna kiszabadítása. Búza Barna volt ellenzék kép­viselő, a „Magyarország“ cím­ű 48-as lap főmunkatársa kiszaba­dítása ügyében Tisza István gróf miniszterelnök a következő leira­tot intézte a Budapesti Újságírók Egyesületéhez: A Budapesti Újságírók Egyesülete Eln­ökségén­ek­m Budapest. Búza Barna, a Magyarország főmunkatársának francia hadifog­ságból való kiszabadítása ügyé­ben folyó évi január hó 6-ikán, illetve február hó 4-ikén hoz­zám intézett beadványukra hivat­kozva, közlöm, hogy Búza Barna hazautazási engedélyének kiesz­közlése iránt az alapon, hogy ka­tonai szolgálatra való alkalmat­lanságát egy bresti katonaorvosi vizsgálóbizottság is elismerte, nemrégiben kísérlet létetett, a­mely azoban, sajnos, sikertelen mardt, mivel a franczia kormány egy Lyonban megejtett újabb orvosi vizsgálat ellenkező eredménye a­­lapján nevezettel a hazautazási engedélyt megtagadta. A közös külügyminiszter úr a m.kir. belügyminiszter úrral és tekintetbe jövő katonai ható­ságokat egyetértőleg most azon­ban a bécsi amerikai nagykövet­­ség atjánjavaslatbí^b^jí^fiozni Az Urániában szombat és vasárnap április 1-én és 2-án is vérbosszú Shherlok Holmes bravúros kalandjai, detektivdráma 4 felv. Előadások kezdete szombaton fél 9, vasárnap 3, 5, 7. és 9 órakor.

Next