Hódmezővásárhely, 1916. szeptember (46. évfolyam)
1916-09-01
Legújabb. Vezérkarunk jelentése. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Budapest, aug. 31. Keleti harctér: A Herkulesfürdőtől keletre fekvő magaslatokon román támadásokat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csíkszeredától nyugatra fekvő magaslatokon levő új állásokba vonultak. Egyébként a magyar harcvonalon a helyzetben lényeges változás nem állt be. Az orosz harcvonalon az ellenség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. Olasz és délkeleti harctér: Nincs nevezetesebb esemény. Höver altábornagy, császári kormány Németországgal és Bulgáriával együtt megüzeni a háborút Romániának. A határozatot kádé szankczionálta. coktól eltekintve nyugalom uralkodott. Keleti harctér: Rigától nyugatra a Dünaburgi hídfőnél a Stochodovben Kövestől délkeletre Lucktól délnyugatra és Bothmer gróf tábornok hadseregének egyes szakaszán élénk tüzérségi harcok folytak. A Kárpátokban a Kukul hely elfoglalásánál egy tiszt és 199 főnyi legénység jutott fogságban. Az ellenség támadását visszavertük. A Lucki és Torcziny katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, amelyek alkalmával repülőink 3 ellenséges repülőgépet lelőttek, 1 harmadikat aug. 29-én Listopoolynál (Berezina mellett) harcképtelenné tettünk. Balkán harctéren nincs semmi újság. A német kar jelentése: (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Berlin, aug. 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Az Armentieres felett és alatt húzódó arcvonal szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki, heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütések kapcsán előremenő felderítő osztagait visszautasították. Roclincourtnál (Arrastól északra) egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A Somme mindkét oldalán a tűzi harc továbbra is nagy hereséggel folyik. Utólagos jelentés szerint tegnap reggel Mardinpuichtől délre elveszett, az ellenséges állások felé előugró egyik árkunk a Maas területen Fleury mellett vívott kisebb kézigránát har alg és sicé m éra 4 fillér 1916. Szeptember 1 46-ik évfolyam, politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal | I Előfizetési árak: ^ Kissuth-tér, ev. reform. temörossbagár. I Felelős szerkesztő: I __ Helyben: Vidékre lapzarta éj el 12 órakor. R o t h A . 1 . L Ke*” 4 K K"“ I K _______^®sz ®vre 16 K Péntek Bulgária és Törokország hadat üzent Boltosnárnak« A Magyar Távirati Iroda jelenti Konstantinápolyból augusztus 29-iki kelettel. A minisztertanács tegnapi ülésén elhatározták, hogy a román hadüzenet következményei. A Corriere della Sera szerint Romániában így képzelik a további fejleményeket: Románia megengedi az oroszoknak a Dobrudzsán való átvonulást. Az oroszok nagy szárazföldi haderőkkel megtámadják Várnát, amelyet egy időben a tenger felől vízi erőkkel is megtámadnak, később aztán Várnát teszik meg a bolgár centrum ellen megindítandó akció bázisának. Kétszázezer orosz katona és egy román sereg fogja ezt a támadást végrehajtani. A román sereg körülbelül 300.000 emberből fog állani és támogatni fogja az oroszos egész dunamenti támadását. Az erdélyi hadjárat sikerét kétségtelennek tartják,mert Magyarország ellenállása, szerintük, a kedvező hegyi terep dacára csakhamar meg fog törni, így számítanak arra, hogy Románia beavatkozása eldönti a háború sorsát. AZ ÖPOSZ és román seregek együttműködése. Bécs, augusztus 30. Romániának a háborúba való beavatkozása alkalmasint a háború tartamának meghosszabbítását jelenti, anélkül, hogy vele az antant javára döntő fordulat állott volna be. Együtt fog-e a román hadsereg nagyobb orosz haderővel oprálni vagy sem, azt e pillanatban pontosan megállapítani nem lehet, ámbár a román sajtó azt állítja hogy az orosz seregnek Románia magyar határán, valamint Dobrudzsában való együttműködés volt Románia fő feltétele, aminek orosz részről való határozott megigése döntötte el Romániának az antanthoz való csatlakozását. Románia tehát hóditó, helyesebben mondva rabló hadjáratot folytat Oroszország tudáspénzről Erdélyt, Bukovinát, a Bánság középső részét és Torontál vármegyét igérte oda s az ígéretet a vasárnapi román koronatanács elfogadta. Az antant Bukarestben most már parancsoló!) lép föl és azt követeli, hogy Románia üzenjen háborút Bulgáriának. A román hűségszegés természetes következményeképen Németország megüzente Romániának a háborút és teljes elhatározással mellénk állott. Most már ismeretes, hogy az ellenünk való háború már hosszabb ideje el van határozva és Románia csak azért játszotta az ingadozókat, hogy időt nyerjen vele, széles síkságokra szorultak volna le, ami természetszerűen végzetes katasztrófára vezethetett volna. Ezt az eshetőséget elkerülendő eredeti sztratégiai vonalunkat az említett két síkságtól nyugatra, illetve északra kellett kijelölnünk. Ez magyarázza meg, hogy ily rövid idő alatt át kellett engednünk a Barczaság északi városát, Kézdivásárhelyt és annak virágzó déli emporiumát, Brassót. Ami Petrozsényt illeti, ez centruma a Zsil völgyének, amely fele egyrészt a Parenghegység, melynek legmagasabb csúcsa a Mundra (2520 m.) már román területen fekszik, másrészt az 1870 méter magas és szintén közvetlenül határunkon túl eső Strazsa emelkedik. Ezekről a legjobban kiemelkedő határcsúcsokról a Zsil medencéje teljesen uralható. A küzdelmet tehát, bármily becses is egyébként ez a gazdag szénterület, itt felvenni, a legnagyobb sztratégiai balgaság lett volna. E rövid fejtegetésből is kitűnik, hogy Románia sikere igazán csak látszólagos és a legkisebb okunk sincs arra, az Erdélyben végbemenő hadi események keserűséget váltsanak ki belőlünk. A célszerű elhelyezkedés előzényel Erdélyben. A Keleti-Kárpátok mögött a nagy háromszöget alkotó Barcsaság síkja terül el. A Fogarasai havasok pedig tudvalevőleg hirtelen emelkedéssel merednek föl az átlag tíz kilométer széles és teljesen lapos Olt-völgyből. Ha tehát mi a Keleti- és Déli-Kárpátok határhegyein vettük volna föl a küzdelmet az oláh betörőkkel, esetleges visszavonulás alkalmával, ezt pedig minden sztratégiai tervben eshetőségként kell mérlegelni, visszavonuló csapataink 10—15 kilométer A román hadüzenet szövege: Bécs, agusztus 31. Hivatalosan közük: A román követ átnyújtotta Románia hadüzenetét, amelynek teljesen szövege erőszakoskodó magyarázatokkal, átlátszó szofizmákkal, szemérmetlen ferdítésekkel és rágalmazásokkal akarja megokolni, hogy az eredeti szövetségi viszonyból a hadiállapot miként következett be. A szöveg így szól: Románia a Németországgal, Olaszországgal és a monarchiával kötött szerződés értelmében hozzájárult a balkáni béke fentartásához. A legutóbbi balkáni háború óta, minthogy a status quot megzavarták, új irányvonalat kellett követnünk Amikor a mostani világháború kitört, Románia hasonlóan Rábához megtagadta, hogy a monarchia hadseregéhez csatlakozzék. Az olasz hadüzenet és a hármas szövetség megszűnése idézték elő, hogy Románia nem csatlakozott ehhez a politi