Hódmezővásárhely, 1916. szeptember (46. évfolyam)

1916-09-01

Legújabb. Vezérkarunk jelentése. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Budapest, aug. 31. Keleti harctér: A Herkules­­fürdőtől keletre fekvő ma­gaslatokon román támadáso­kat visszavertünk. A csíki hegyekben küzdő cs. és kir. csapatok a Csíkszeredától nyugatra fekvő magaslatokon levő új állásokba vonultak. Egyébként a magyar harc­vonalon a helyzetben lénye­ges változás nem állt be. Az orosz harcvonalon az ellen­ség tüzérsége számos helyen fokozott tevékenységet fejtett ki. Olasz és délkeleti harctér: Nincs nevezetesebb esemény. Höver altábornagy, császári kormány Németor­szággal és Bulgáriával együtt megüzeni a háborút Romá­niának. A határozatot k­ádé szankczionálta. coktól eltekintve nyugalom uralkodott. Keleti harctér: Rigától nyugatra a Dünaburgi hídfő­nél a Stochod­ovben Köves­től délkeletre Lucktól délnyu­gatra és Bothmer gróf tábor­nok hadseregének egyes sza­kaszán élénk tüzérségi har­cok folytak. A Kárpátokban a Kukul hely elfoglalásánál egy tiszt és 199 főnyi le­génység jutott fogságban. Az ellenség támadását vissza­vertük. A Lucki és Torcziny katonai telepek ellen légi támadásokat intéztünk, ame­lyek alkalmával repülőink 3 ellenséges repülőgépet lelőt­tek, 1 harmadikat aug. 29-én Listopoolynál (Berezina mel­lett) harc­képtelenné tettünk. Balkán harctéren nincs semmi újság. A német kar jelentése: (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Berlin, aug. 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Az Ar­mentieres felett és alatt hú­zódó arcvonal szakaszon az ellenség élénk tevékenységet fejtett ki, heves tüzeléssel megkísérelt rajtaütések kap­csán előremenő felderítő osz­tagait visszautasították. Roc­­lincourtnál (Arrastól északra) egy német járőr az angolok árkában több foglyot ejtett. A Somme mindkét oldalán a tűzi harc továbbra is nagy hereséggel folyik. Utólagos jelentés szerint tegnap reggel Mardinpuichtől délre elveszett, az ellenséges állások felé elő­­ugró egyik árkunk a Maas területen Fleury mellett ví­vott kisebb kézigránát har­­ a­l­g é­s sic­é m éra 4 fillér 1916. Szeptember 1 46-ik évfolyam, p­olitikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal | I Előfizetési árak: ^­­ Kissuth-tér, ev. reform. temörossbagár. I Felelős szerkesztő: I __ Helyben: Vidékre lapzarta éj el 12 órakor. R o t h A . 1 . L Ke*” 4 K K"“ I K _______^®sz ®vre 16 K Péntek Bulgária és Törok­ország hadat üzent Boltosn­árnak« A Magyar Távirati Iroda jelenti Konstantinápolyból augusztus 29-iki kelettel. A minisztertanács tegnapi ülé­sén elhatározták, hogy a­ ­ román hadüzenet következményei. A Corriere della Sera sze­rint Romániában így képzelik a további fejleményeket: Romá­nia megengedi az oroszoknak a Dobrudzsán való átvonulást. Az oroszok nagy szárazföldi haderőkkel megtámadják Vár­nát, amelyet egy időben a ten­ger felől vízi erőkkel is meg­támadnak, később aztán Vár­nát teszik meg a bolgár cent­rum ellen megindítandó akció bázisának. Kétszázezer orosz katona és egy román sereg fogja ezt a támadást végrehaj­tani. A román sereg körülbe­lül 300.000 emberből fog álla­­ni és támogatni fogja az oro­szos egész dunamenti táma­dását. Az erdélyi hadjárat si­kerét kétségtelennek tartják,mert Magyarország ellenállása, sze­rintük, a kedvező hegyi terep dacára csakhamar meg fog törni, így számítanak arra, hogy Románia beavatkozása eldönti a háború sorsát. AZ ÖPOSZ és román seregek együttműködé­se. Bécs, augusztus 30. Romániá­nak a háborúba való beavatko­­zása alkalmasint a háború tar­tamának meghosszabbítását je­lenti, a­nélkül, hogy vele az an­tant javára döntő fordulat ál­lott volna be. Együtt fog-e a ro­mán hadsereg nagyobb orosz haderővel op­rálni vagy sem, azt e pillanatban pontosan meg­állapítani nem lehet, ámbár a román sajtó azt állítja hogy az orosz seregnek Románia magyar határán, valamint Dobrudzsában való együttműködés volt Romá­nia fő feltétele, aminek orosz részről való határozott megigé­­se döntötte el Romániának az antanthoz való csatlakozását. Ro­mánia tehát hóditó­, helyesebben mondva rabló hadjáratot folytat Oroszország tudáspénzről Erdélyt, Bukovinát, a Bánság középső ré­szét és Torontál vármegyét i­­gérte oda s az ígéretet a vasár­napi román koronatanács elfo­gadta. Az antant Bukarestben most már parancsoló!) lép föl és azt követeli, hogy Románia ü­­zenjen háborút Bulgáriának. A román hűségszegés természetes következményeképen Németor­szág megüzente Romániának a háborút és teljes elhatározással mellénk állott. Most már ismere­tes, hogy az ellenünk való hábo­rú már hosszabb ideje el van határozva és Románia csak azért játszotta az ingadozókat, hogy időt nyerjen vele, széles síkságokra szorultak volna le, ami természetszerűen végzetes katasztrófára vezethe­tett volna. Ezt az eshetőséget elkerülendő eredeti sztratégiai vonalunkat az említett két sík­ságtól nyugatra, illetve északra kellett kijelölnünk. Ez magya­rázza meg, hogy ily rövid idő alatt át kellett engednünk a Barczaság északi városát, Kéz­­divásárhelyt és annak virágzó déli emporium­át, Brassót. Ami Petrozsényt illeti, ez centruma a Zsil völgyének, a­­mely fele egyrészt a Pareng­­hegység, melynek legmagasabb csúcsa a Mundra (2520 m.) már román területen fekszik, másrészt az 1870 méter magas és szintén közvetlenül határun­kon túl eső Strazsa emelkedik. Ezekről a legjobban kiemelke­dő határcsúcsokról a Zsil me­dencéje teljesen uralható. A küzdelmet tehát, bármily be­cses is egyébként ez a gazdag szénterület, itt felvenni, a leg­nagyobb sztratégiai balgaság lett volna. E rövid fejtegetés­ből is kitűnik, hogy Románia sikere igazán csak látszólagos és a legkisebb okunk sincs arra, az Erdélyben végbemenő hadi események keserűséget váltsanak ki belőlünk. A célszerű elhe­lyezkedés előzé­nyel Erdélyben. A Keleti-Kárpátok mögött a nagy háromszöget alkotó Bar­­csaság síkja terül el. A Foga­­rasai havasok pedig tudvalevő­leg hirtelen emelkedéssel me­rednek föl az átlag tíz kilo­méter széles és teljesen lapos Olt-völgyből. Ha tehát mi a Keleti- és Déli-Kárpátok határ­hegyein vettük volna föl a küzdelmet az oláh betörőkkel, esetleges visszavonulás alkal­mával, ezt pedig minden sztra­­tégiai tervben eshetőségként kell mérlegelni, visszavonuló csapataink 10—15 kilométer A román hadüzenet szövege: Bécs, agusztus 31. Hivatalosan közük: A román követ átnyúj­totta Románia hadüzenetét, amely­­nek teljesen szövege erőszakos­kodó magyarázatokkal, átlátszó szofizmákkal, szemérmetlen fer­dítésekkel és rágalmazásokkal a­­karja megokolni, hogy az ere­deti szövetségi viszonyból a ha­diállapot miként következett be. A szöveg így szól: Románia a Németországgal, Olaszországgal és a monarchiával kötött szerződés­ értelmében hoz­zájárult a balkáni béke fentartá­­sához. A legutóbbi balkáni hábo­rú óta, minthogy a status quot megzavarták, új irányvonalat kel­lett követnünk Amikor a mos­­tani világháború kitört, Románia hasonlóan Rábához megtagadta, hogy a monarchia hadseregéhez csatlakozzék. Az olasz hadüzenet és a hármas szövetség megszűné­se idézték elő, hogy Románia nem csatlakozott ehhez a politi­

Next