Hódmezővásárhely, 1917. április (47. évfolyam)

1917-04-01

A központi hatalmak a békekö­tésre való hajlandóságukat kinyilatkoztatták, nem volt titok, hogy őszintén akarják is a békét. Ha győzelemre, vagy hó­dításra való vágy vezetné a központi hatalmakat, most azt kellene mondaniok, hogy elérkezett a kedvező pillanat egy nagy oroszországi offen­­zíva megkezdésére De nem mondják. Először is nem tö­rekednek Oroszország mega­lázására, vagy megsemmisítő­re, másodszor pedig nem a győzelmes békét, hanem a békés győzelmet kívánják. Megtudjuk a kancellár beszé­­déből, hogy a keleti fronton komoly veszélytől nincs mit tartanunk. Beállott tehát an­nak a szüksége, hogy újból kijelentsük békés szándékain­­kat,­­föltételezvén, hogy az Oroszországban uralomra ju­tott demokrácia ép oly inten­zíven át van hatva a nyugodt munkára való vágytól, mint a központi kulturállamok né­pei és kormányai. S mintha a gondolat gyor­sabban járna, mint a­­szikra­távíró: az orosz forradalmi bizottság ezzel egyidőben ar­ra szólítja fel a világ prole­tárjait, hogy tagadják meg az engedelmességet zsarno­kaiknak és készítsék elő a világbékét. Világos hogy a fölhívás oda szól, ahol a zsarnoki hatalom a háborúra való uszítás formájában je­lentkezik. Minthogy pedig az orosz és német felfogás lé­nyege között láthatóan nincs különbség, minthogy továb­bá egyik fél sem jelölt meg elfogadhatatlan, vagy eleve visszautasítható feltételeket, a legjobb reményekkel eltel­ve várhatjuk, hogy az orosz különbéke felől való tárgya­lások a legközelebbi hetekben megindulhatnak, gyermekek tankönyv és ruha­szükségletei fedezésére fordítan­dók; ez összeget a presbitérium a jólét­ alaphoz csatolja. Javasoltatott, hogy Berecki Lajos egyházi építtető gondnok állása, mivel ő a katonaságnál van, ideiglenesen helyettessel töltessék be ; a presbitérium nem alkalmaz helyettest, hanem meg­bízza Kotormán István adószedő gondnokot, hogy az építtető gondnoki teendőket is végezze s ezért fel is ajánlotta számára az épittő gondnok fele fizetését. A kántorhelyettesek alkalma­zása tárgyában megbizatik Dara­bos kántor, hogy a főgyimn­­tanulók közül képezen ki olyan fiúkat, akik a templomi ének­lést elvégezzék. Az újtemplomi egyház segéd­­lelkészi állás betöltése tárgyában a presbitérium — mivel a két­szeri pályázat hirdetés után sem jelentkezett pályázó . Főtiszt, püspök úrhoz fordul és kéri, hogy alkalmas segédlelkészt ajánljon Bejelentette, hogy Szabó Imre tanítónak hősi halálát a minisz­ter is tudatta egyházunkkal ezért a presbytérium megbízta az is­kolaszéket, hogy az állás betöl­tése tárgyában a tanár végezté­vel javaslatot terjesszen a pres­­bytériumhoz. A vallásos felolvasásokról szó­ló jelentést, mivel azokon min­dig és mindenütt nagy közön­ség vett részt, a presbytérium örömmel vette tudomásul s úgy a felolvasást teljesítő, mint az éneklést végző egyéneknek az egyháztanács köszönetét nyilvá­nítja. Bejelentetett, hogy az egyházi fuvarozást a katonai pótüteg el­vállalja és teljesíti. Vörös Lajos tanító szabadság idejét a presbytérium május 1-ig meghosszabbítja, azonban felhív­ja nevezett tanítót, hogy nyug­díjaztatása iránt tegye meg ez idő alatt a kellő lépéseket. Kolumbán Sándor segédkán­tornak az 1917. évre 150 kor. háborús segély szavaztatott meg s utasittatott a pénztárnok, hogy az összeget jan. 1-től kezdődő­­leg havi részletekben fizesse ki. Zádori Sándor egyházi szolga azon kérelmét, hogy mivel neki be kell vonulnia, helyetteséül leánya alkalmaztassák , a presby­­terium teljesíti. Szeremlei S. lelkész azon in­dítványa, hogy a sírhelyek és sírboltok ára, továbbá csőszök sirásási dija emeltessék, ez al­kalommal nem tárgyaltatott, ha­nem a jövő gyűlésre tűzetett ki. Szabó István tabáni templom­szolga 50 kor. havi dija jan. 1- től kezdődőleg havi 60 koroná­ra emeltetett fel. A főgymn. részére a pénzinté­zetek adományai köszönettel vé­tettek. A pénztár vizsgálatról szóló jelentések tudomásul vétettek. Jegyző bejelenti, hogy a had­vezetőség által elvitt harangok összes súlya 2979 kgr., értéke 11 ezer 916 kör, mely összeg kü­lön letétként kezeltetik. Bejelentetett, hogy a miniszter Gaál K. és Nagy L. tanítókat, mivel nem nélkülözhetetlenek, nem mentheti fel a katonaság alól. Több jelentés és elnökileg elő­terjesztett ügy elintézése után a gyűlés fél 12 órakor bezáratott. Református egyháztanácsi gyűlés. A ref. egyház márc. hs 31-én Pap Imre lelkész és Kun Béla főgondnok elnöklete mellett pres­­byteri gyűlést tartott. A gyűlésre kitűzött ügyek fél 12 órára le is tárgyaltattak. E gyűlés lefolyásá­ról következőkben tudósítják la­punk olvasóit: a kölcsönügyek között elfogadta a presbitérium a pénzügyi bizottság azon javas­latát, hogy a 2-ik évnegyedi fi­zetések teljesíthetésére 30 ezer korona ideiglenes kölcsön vétes­sék. Az esperes közölte egyházunk­kal, hogy a tavaszi egyházme­gyei közgyűlés ápr. végén, vagy május elején lesz, a presbyteri­­um e gyűlésre a maga képvise­letében a lelkészi kart, továbbá Juhász Mihály, Kun Béla, Dr. Mónus János, D. Nagy Sándor és Bányai Sándor presbytereket kül­di ki. Bemutattatott Szél Sándor nyug.­tanító 200 koronás alapítványá­nak alapítólevele, amely szerint az alapítvány kamatai szegény Egy tanuló leány lapunk nyomdájában fizetéssel felvétetik. DommraaouMe&Ls 1917 április 1 Beteg gondozás egy önálló kárpáti cso­portnál. Irta: Gansl dr. törzsorvos. A tél még szigorú őrséget tart és a havasokban teljes hatalmá­val uralkodik. Jeges hóviharokat zudít magaslati állásainkra, dü­höng és lázadoz minden ellen, amit emberi kezek fönn a magas­ban — az elemekkel dacolva al­­kottak. Odahaza nem egy szív szoronghat bizonytalanságban — nem ismerve az arcvonal viszo­nyait — azokért a hozzátartozó­kért, akikre a haza védelmét a jeges sziklaormokon bízták. Pe­dig minden gondoskodás megtör­tént, hogy mindenki egészségének veszedelme nélkül teljesíthesse azt, amit tőle megkövetelnek. A figyelő őrszem vastag bundába burkolózva, hósapkában, a fehér hóköpennyel láthatatlanná téve, kémlel a maga előretolt helyén. Mielőtt rákerülne a sor, forró te­át kap. Mire a gyilkos hideg át­harapná magát minden ruháján, már föl is váltják. Igaz, hogy a higanyoszlop némelyik éjszakán 300 Celziusra sülyed, de hála az óvórendszabályoknak, fagyás rit­kán fordul elő, akkor is kisebb fokú. A legénység többi részé­nek megvannak a maga óvóesz­közei és kellően védekezthetik az idő viszont gondoskodik arról, hogy az óvóeszközöket csakúgy föl is használják. A nap máris nagyobb erőre ka­pott és a fölkelő nap melegítő sugarai a legmagasabb állásokat köszöntik először. Vakító fehéren ragyognak a hólejtők, a csodála­tos tiszta levegő üdítően, eleve­­nítően hat. Hogy az étvágy ilyen viszonyok közt a lehető legjobb az természetes. Minden ember megkapja a maga meleg reggeli­ét, elég kenyeret, nagyon jól és ízletesen elkészített bőséges ebé­det — amilyenhez a mögöttes te­rületen is ritkán jut — és meleg vacsoráját. A pótlékok mint sza­lonna, kolbász, sajt, gyümölcsízt stb. nagyon gyakoriak. Minden csapatnak vannak fürdőberende­zései, amelyek közvetlen az arc­vonal mögött feküsznek, és így mindenki részesülhet a fürdő jó­téteményeiben. És meg is becsü­lik a meleg zuhanyfürdőt, ame­lyek után mindig fehérneművál­­tás következik. Ilyen viszonyok közt tetti veszedelemről szó sera lehet. A legénységi fedezékek szi­lárdul meg vannak építve, tága­sak, a tetejük fedőpapír, a fekvő helyek forgáccsal fedve minden embernek 2—4 takarója van és a helyiségeket kályhák melegítik. Minden csapattestnek közvet­len közelében van segélyhelye vagy annak egy előretolt kiren­deltsége. Gyöngébb vagy üdülés­re szoruló katonákat itt bármi­kor jól elhelyezhetnek, néhány napig kipihenhetik magukat. A naponta pontosan megtartott gyön­gélkedővizsgán kívül orvosi se­gítség, kötözőszer, gyógyszer stb. mindig készenlétben vannak. A betegeket és sebesülteket ez­­időszerint szánkóra felszerelt hord­ágyakon szállítják el a rajvonal­tól. Rosz időjárás ellen védőte­tők, a hideg ellen sátorvászonból készült felsőcipők és takarók vé­dik őket. Meleg tea vagy fekete kávé a segélyhelyen gyorsan fel­­készül, ha beérkező szállítmányo­kat kell üdíteni. Hegyi betegszál­lító kocsik, amelyek nagyon jól beváltak, tovább szállítják a se­besülteket és betegeket le a völ­gyekbe, rendeltetési helyére. Ha súlyosabb sérülés vagy megbetegedés gyors elszállítást követel, a rendelkezésre álló egészségügyi gépkocsi-oszlop e­­gyik gépkocsiját azonnal odairá­­nyítják, amihez meg kell fontol­ni azt is, hogy milyen utak jár­hatók gépkocsival. Az után az egészségügyi intézethez gondos­kodnak arról is, hogy a sebesül­­teket fés betegeket nemescsizmák, felsőcipők és takarók védjék a hidegtől, melegítőkben teát adnak útravalóul. Magukban az egész­ségügyi intézetekben, amelyekben legkésőbb egy órán belül elér­hetők, mozgalmas az élet. Az újonnan érkezettek minde­nekelőtt kényelmes fürdő frissí­ti, a fodrász a külsejüket­ gon­­dozza, a tiszta fehérnemű ki­készítve. A meleg betegszobában, a tiszta ágyban aztán üdítést, szakorvosi vizsgálatot és szerető bánásmódódot találnak. Könnyebb természetű eseteknél a beteg az intézetben marad és az orvosi kezelés, erős betegtáp­lálék és szorgalmas gondozóé rö­videsen talpraállítja. Ha a beteg­ség hosszabb, körülbelül 8 hétig tartó kezelést kíván, minden szál­lítóeszköz rendelkezésére áll — szán, sebesültvivőkocsi, kisvasút külön betegszállító kocsikkal vagy egészségügyi gépkocsi — hogy távolabbi, de saját körletben fek­vő, rendszerint állandó intézetbe szállítsák. A szelídebb éghajlat, nagyobb mozgási szabadság für­dő­ alkalom és erős táplálkozás az orvosi kezeléssel és megfelelő gondozással megint arcvonalbeli szolgálatra alkalmasan adják visz­­sza a beteg csapatán. Az olyan betegeket, akiknek betegsége állandó természetű vagy akik speciális orvosi kezelésre szorulnak, betegszállító vonataink viszik betegtartózkodási vagy ü­­dítőállomásokon át a mögöttes területre. De nemcsak a betegek és sebe­sültek részesülnek külön figye­lemben és gondoskodásban. Minden megfigyelőnek feltűn­hetnek a legfiatalabb katonák, a 18—19 évesek. Az iskola padjáról, édes­anyjuk karjaiból kellett—ka­tonai kiképzésük után—az arc­vonalra menniük, hogy fegyver­rel kezükben, megállják a férfi­ak helyét. A lágy vonásokból if­júság árzad és büszkeség is, — hogy katonák! A felsőbb parancs­nokság, hogy ezeknek­ a fiatal harcosoknak megkönyítése kötel­meik­­teljesítését, hogy fejlődő szervezetük i.kinyugodhassék és erőre kaphasson, megteremtette a katona-otthont. Közvetlenül az arcvonal mögött egy hegyhaj­lat­ban, erdőkkel szegélyezetten e­­melkedik egy csinos épület, amely­nek az a feladata, hogy a fiatal katonákat elszállásolja, erősítse és szórakoztassa. Tágas hálóterem nagyszer­ű ágyakkal, egy étkező ragyogó bú­torokkal és tiszta terítékekkel, aztán egy játékszoba, ezekben a katona kétheti pihenőjén fedezé­ket járóit, riadót elfelejt. A fa­lakat függönyök és képek díszí­tik, játékok és hangszerek gon­doskodnak a szórakoztatásról, újságok és képes füzetek állnak rendelkezésre, a tisztek áldozat­­készsége gondoskodik szivarkáról és szivarról. A rendre, tisztaságra egy nővér ügyel, aki a konyhá­ban és a háztartásban is dere­kasan segít. Pár lépésre az épü­­let mögött van a fürdőtelep, ahol bármikor kapható gőzfürdő, kád és zuhanyfürdő. A szellemi élvezetekről előa­dások és beszédek gondoskodnak istenfélelmet, hazaszeretetet és

Next