Hódmezővásárhely, 1917. szeptember (47. évfolyam)
1917-09-01
11-17 Szeptember 1. Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér,. ev. reform, templombazár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefonszám 86. Egyes szám ára 6 fillér 47-ik évfolyam_____ Szombat p o 1 itikai napilap. Felelős szerkesztő: R o t h Antal. — ^^^^^^lőfizetésT^rakT^ Helyben: Vidékre : Negyed évre 3—K Negyed évre 4—K Fél évre 6—K Fél évre 8—K Egész évre 12—K Egész évre 16—K W3BH—gW A 11-ik isonzói csata eredménye. — Saját adósilőnk távirata — Budapest, aug. 31. Ma már bevésettnek tekinthető a 11 ik isonzói csata. Ami ez után folyik már csak hiábavaló erőlködése az olaszoknak. Semmi jelentősebb sikert nem értek el az olasz csapatok. Boroevics hadserege szilárdan állja a helyét. Cadorna hir szerint a végső döntésre készül. Nagy csapatokat von össze. A 2 hetes ujjoncokat is a frontra küldik az olaszok. Sikerült az orosz fronton. — Saját tudósítónk távirata — Budapest, aug. 31. Vezérkarunk jelentése szerint sikerült Skolánál behatolni az ellenség állásába és az ellenséget kiverni. Az olasz harctéren aug. 28-ika óta befejeződöttnek tekinthető a 11-ik olasz offenziva, mely ezúttal is sikertelen maradt. Válasz a pápa jegyzékére. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, aug. 31. Konstantinápolyból jelentik, hogy a pápa jegyzékére barátságos hangon fognak válaszolni a törökök. Wilson a pápa jegyzékét elutasította, szerinte a mostani német kormány nem biztosíthatja a jövő békéjét. Wilson válasza az ententével való megbeszélés eredménye. Kornilov le akart mondani. — Saját tudósítónk távirata — Bern, aug. 31. Kerenszky és Kornilov közt a viszály annyira kiélesedett, hogy Kornilov le akart mondani, de erről sikerült lebeszélni, mert az orosz kormány kijelentette, hogy többet nem fog beleavatkozni a hadsereg ügyeibe. A német külügyi államtitkár Bécsben. — Saját tudósítónk távirata. — Bécs, aug. 31. Az új német külügyi államtitkár bemutatkozás céljából Bécsbe érkezett. Erdőégés Szibériában. — Saját tudósítónk távirata. — Bern, aug. 31. Szibéria legnagyobb erdeiben tűz ütött ki. Az irkud erdőket hatalmas lángok pusztítják. A francia kormány és a pápa jegyzéke. Egyre több olyan jelentés érkezik, amelyekből következtetni lehet az antant kormányoknak a pápa jegyzékével szemben elfoglalandó álláspontjára. Nagyon jellemző e téren a francia cenzúra magatartása, amely eddig hasonló alkalmakkor szabad véleménynyilvántást engedett a párisi sajtónak, mely aztán a békejavaslatokat vad lármával a legélesebben támadta. Most azonban a párisi cenzor a legszigorúbban, irgalom nélkül elnyom minden olyan szót, amely a pápa ellen irányul s a jegyzékről elítélően nyilatkozik. A francia nacionalista lapoknak a Vatikán közvetítéséről írt cikkei rengeteg cenzurás »ablakkal« jelennek meg s a nacionalista sajtó egészen föl van háborodva a cenzúra szigorúsága miatt, így a L’Heure élesen megtámadja a cenzúrát, mely egyszerűen nem tűri, hogy a pápa lépése ellen írjanak. A francia kormány szemmel láthatólag el van rá szánva, hogy politikáját nem engedi a sajtótól befolyásoltatok ki heves szemrehányásokkal illette a moszkvai polgármestert, hogy rosszul informálta őt a lakosság hangulatáról. Mikor a szövetséges diplomaták a vasútról a városba hajtattak, a kocsikra többször rálőttek. Véres zavargások Péterváron Ostromállapot Moszkvában. Stockholm, augusztus 30. Péterváron 23 ikán virradóra újabb véres zavargások voltak. Géppuskákkal öt városrészben volt lövöldözés. A vasúti jegyekért hihetetlen árakat fizettek. A részletek hiányzanak. Stokholm, augusztus 30. Miután a maximalisták Moszkvában szombaton és vasárnap ismét heves tüntetéseket rendeztek, elrendelték az ostromállapotot. Huszonegyezer munkás sztrájkba lépett, köztük vannak a hadfelszerelési üzemek munkásai is. A vasutakon általános sztrájk várható. Az ideiglenes kormány tagjai csak erős katonai fedezettel merik elhagyni lakásukat. Kerenszki páncélautomobilon jár. Kerensz Nem akarta a cár a világháborút. Stockholm. A Suchmlinov per lefolyásáról a következő szenzációs részleteket jelentik: Az első tanú Januskievics volt főparancsnok volt. Suchomlinov védője mindenekelőtt azt kérdezte a tanulói, hogy igaz-e az az állítás hogy a cár mozgósítás napján őt, Januskievicset, telefonon utasította, hogy a mozgósítást szüntesse be, vagy legalább halassza el. Januskievics a kérdésre válaszolva, kijelentette, hogy csakugyan volt egy ilyen telesőn beszélgetés közte és a cár között, de a cár csak aziránt kérdezősködött, hogy lehetséges-e az általános mozgósítást a déli kerületbe egy részleges mozgósításssá változtatni. Januskievics július 30-án a cárnak jelentette, hogy az általános mozgósításhoz ragaszkodik, mert nézete szerint szükséges nemcsak Ausztria-Magyarországgal szemben, hanem Németországgal szemben is tisztázni a helyzetet. Erre a cár aláírta a parancsot, amely az általános mozgósításról szóllott. Ezt az ukázt másnap Januskievics a minisztertanácsba vitte. Ezen a napon este tizenegy órakor a cár telefonon felhívta és megkérdezte, hogy hogyan áll a mozgósítás és hogy lehet-e azt átváltoztatni részleges mozgósítássá, amely csak Ausztria-Magyarország ellen lenne irányítva. Januskievics kijelentette hogy a mozgósítás már folyamatban van, 400.000 tartalékos már bevonult ,és a paracs megváltozása igen nehéz lenne és esetleg katasztrófára vezetne. A cár erre kijelentette hogy táviratot kapott Vilmos császártól, aki becsületszavával fogadta, hogy ő-