Hódmezővásárhely, 1917. november (47. évfolyam)

1917-11-01

Egyes szám ára 6 fillér 1917. November 1. 47-ik évfolyam.______________Csütörtök Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon­szám 85. Felelős szerkesztő: Roth Antal. Előfizetési árak Helyben : Negyedévre 4—K Fél évre 8-K Egész évre 16— K Vidékre, Negyed évre 5—K Fél évre 10—K Egész évre 20—K Vezérkarunk jelentése. (A miniszterelnökség sajtóosztályától.) Budapest, okt. 31. Jenő főherceg vezértábornagy szövetséges hadseregei a Tagliamento legfelső folyásának hegyeiben és a velencei síkságon tervszerűen előrenyomulnak. A többi harctéren nem volt különös esemény.* A vezérkar főnöke. 200,000 embert vesztettek eddig az olaszok. — tx:j., tudósítóul: távirata — Budapest, okt. 31. A sajtóhadiszállásról jelentik: A gyors előnyomulás miatt lehetetlen volt eddig a foglyok és a zsákmány meny­­nyiségét összeszámolni. Azt azonban megállapíthattuk,­hogy az olasz tüzérségnek a fele elpusztult s közte nagyon sok 28-as ágyú. Az olaszok offenzivára készültek s ezért renge­teg ágyút vonultattak fel. A menekültek valósággal elözön­lik a Svájc felé vezető utakat. Baselból jelentik, hogy az olaszok eddig 200,000 em­bert vesztettek, amely katasztrofálisnak tekinthető az egész olasz haderőre. A főhadiszállást Páduába tették át. Máig Rómába értek a menekültek. Budapest, okt. 31. Rómából érkezett jelentés szerint az észak Olaszor­szágból elmenekült lakosság egy része Rómába érkezett, ahol óriási félelmet keltettek megjelenésükkel. — Saját tudósítónk távirata. — Ment kell se föld, se szabadság, csak béke! — Saját tudósítónk távirata — Stockholm, okt. 31. Az orosz katonák és munkások tanácsa tudomására hozta a kormánynak, hog­y a fronton levő katonák kije­lentették, hogy nem kell nekik se föld, se szabadság, ha­nem béke s ha rövidesen békét nem teremtenek, leteszik a fegyvert. Egy tengeralattjáró nagy sikerei. Egyik tengeralattjáró naszádunk, a­melynek parancs­noka Haskagen Ernő kapitány ismét elsülye­sztett az At­­lanti-óceánon és az angol csatornában 32,000 bruttó tonna ellenséges kereskedelmi hajóteret. Az elsülyesztett hajók között volt a Madura nevű­ 4484 tonnás felfegyverzett an­gol gőzös, a­mely lokomotivokat szállított, továbbá négy nagy fölfegyverzett angol gőzös, a melynek egyikét kisérő menetből lőttük ki. Csanád vármegye és Hód­mezővásárhely thj. város _______Főispánjától. 71—1917. főisp. sz. Felhívás a törvényhatóság közönségéhez. A m. kir. kormány a kö­zel jövőben ki fogja bocsáj­­tani a VII­­k hadikölcsön jegyzésre szóló felhívást. Az események elérkeztek addig az időpontig, mely az eddigi rettentő áldozatok és megpróbáltatások sikerét és eredményét fogja eldönteni. E döntés elé nagyobb re­ménnyel nézhetünk, mint valaha. Napról napra zsugo­rodnak össze azok a végső erőfeszítések, melyekkel szo­rongó ellenségeink a szövet­ségesek győztesen előrenyo­muló had­ait feltartóztatni igyekeznek. Hatalmas diadalok alapoz­zák meg és készítik elő végleges győzelmünket és egy nagy dicsőséges jövő képe bontakozik ki a szö­vetséges hatalmak s ezek között a magyar nemzet számára. Szívünk minden hála ér­zetével kísérjük vitéz kato­náink hatalmas sikereit, vi­szont azonban az itthoniak­nak mindenek fölötti köte­lessége, hogy egy akarattal mindenki összefogjon és minden erőt és anyagi esz­közt rendelkezésre bocsás­son a hadseregnek, mert a hadikölcsön révén összegyű­lő pénz nélkül az egész had­sereg működése megbénul­na, amivel nemcsak az ed­dig elért eredményeket ve­­szélyeztetnék, hanem a béke bekövetkezésének lehetősé­gét is elveszthetnénk és min­denünket, egész vagyonun­kat oktalan módon kockára tennék. Ilyen körülmények között a hetedik hadikölcsönben mindenkinek részt venni oly hazafias kötelessége, mely alól senki nem vonhatja ki magát a nélkül, hogy a haza iránti ragaszkodás legelemibb követelményeit hazafiatlan módon meg ne sértené ak­kor, midőn pénzének hadi­ kölcsönben való elhelyezé­sével páratlan kamatozást biztosít magának. A hadikölcsönjegyzés meg­­indultával hivatalos helyisé­gemben hadikölcsön jegyzé­si irodát fogok nyitni. Fel­kérem azért e nagy magyar város hazafias lakosságát, hogy a hadikölcsönjegyzés­­ben a maga részét az egész ország népe előtt példaadó módon kivenni szíveskedjék. Tegye pénzét eme állami kötvényekbe, mert az épp oly biztos, mint maga a készpénz. Gondoljon mindenkit arra, hogy jegyzésével a békét készíti elő. Hműhely, 1917. október 30. Dr. Justh János főispán. A vagyonadó. Irta: Steinwerd Ottó dr., az osztrák képviselőház tagja. Már Spitzmüller dr. pénzügy­miniszter jelezte hivatalba lépé­sekor, hogy Ausztriában vagyon­adó (vagyonrészátadás) kivetésé­re fog kerülni a sor, bár Wim­mer báró, a jelenlegi pénzügy­miniszter tartózkodóan nyilatko­zott a kérdésről, az adótörvény elkészítésén javában folyik a munka. A szállongó hírek és e­élrások szerint egyelőre csak mérsékelt tételekről és szerény eredményről van szó, mert előbb az alapját kell megteremteni a messzebb érő és végleges adónak. Azonban a parlamenti körökben, melyek pénzügyi kérdésekkel fog­lalkoznak, másképpen képzelik el a dolgot: azt óhajtják, hogy a lakosság csak egy ízben nyug­­talaníttassék és hogy ne ismétel­ten kelljen zavaróan beleavatkoz­ni a nemzetgazdaságba, egyszeri és végleges vagyonrészátadás a helyes megoldás, de egyelőre ar­ra is csak előre fizettessék be. Hogy a lehetsé­ges két út kö­zül melyik választassák, arra néz­ve a döntés attól függ, hogy a birtokok (a javakat), vagy a bir­toklót akarják-e elsősorban meg­adóztatni. A birtoklót csak bizo­nyos fokig lehet az adóval utol­érni, a birtokok csaknem teljes értékben , a birtokló elbújik, a birtokok — talán az ékszerek és műtárgyak kivételével — mindig utol tudjuk érni. Mi azért — a kormány valószínű szán-

Next