Hódmezővásárhely, 1917. december (47. évfolyam)

1917-12-01

. Az átírási illetékekről szóló szabályrendelet szintén módo­sítás alá került még pedig a te­kintetben, hogy az eddig szedett 1 százalékot 2 százalékra emelte fel. Ezt az illetéket a jövőben az összes ingatlanok adásvételé­nél fizetni kell a feleknek. A Sas nagytermének más cél­jaira való bérbeadását a köz­gyűlés egyhangúlag tudomásul vette, mert az árverés eredményét kielégítőnek találta. A szerződés dec 1­lől már érvénybe lép. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés módosította a nyilvános mutat­ványokról szóló szabályrendeletet s elhatározta a közgyűlés, hogy ka­rácsony első napjának kivételével az összes ünnepeken megengedik a mozi előadásokat s a színi idény alatt is lehet ilyen előadásokat tartani. A közvágóhídi szabályzatot új­ból megállapította a közgyűlés és duplájára emelte a díjakat. Weisz Márton és fia céggel a tanács megejtette az elszámolást, amelynek eredményekép jelentést tett a közgyűlésnek, hogy a ki­osztásra átadott 24,680 liter szesz­ből 7680 liter hiányzik. A cég azzal védekezett, hogy a hiányzó szeszt azért használta­ fel, mert neki a pénzügyminiszter havi 2800 liter szeszt engedélyezett, de mivel ezt nem kapta meg s vevőit ki kellett elégíteni, a vá­ros szeszkészletéből vett, remél­ve, hogy a neki kiutalandó szesz­ből vissza tudja adni. Mivel a szeszt nem tudta természetben pótolni, a szesz maximális árát ajánlotta fel kártérítésképen. A városi tanács ezt nem fogadta el, mivel hűtlen kezelést állapított meg s olyan egyezséget kötött a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett Weisz Mártonnal, hogy s neki átadott szeszkészletből eredő összes hasznot köteles a városnak kifizetni. A közgyűlés hosszú vita után nem fogadta el a tanács javaslatát s szavazat­­többséggel kimondotta, hogy nem köt egyezséget Weisz Márton és fia céggel, hanem törvényes útra tereli az ügyet. A jövő évi költségvetést tár­gyalta ezután a közgyűlés, a­melynek eredményekép megál­lapították, hogy a jövő évi vá­rosi pótadó 113 százalék lesz. A költségvetés tárgyalásának keretében kimondotta a közgyű­lés, hogy a hadban lévő tisztvi­selőknek tovább nem utalja ki a fizetését. A közélelmezési hivatal jövedelmét a jótékonysági alapra fordítják. • A város a VII-ik hadi kölcsönre 500.000 koronát fog jegyezni. Több apróbb ügy elintézése után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. HÓDMEZŐŐVÁSÁR­HELY 1917. december 1 Az orosz békeajánlat. — Cernin válasza. — Tegnapi Lpunk távirati rova­tában közöltük, hogy az orosz kormány drótnélküli táviratot küldött a hadviselő felekhez, hogy kezdjék meg velük a béketárgya­­lást. A távirat szövege a következő : Carskojeselo, nov. 28. A Hadviselő államok népeihez! A győzelmes munkás- és pa­­rasztforradalom Oroszor­szágban a béke kérdését élére állította. Felszólítjuk most az összes had­viselő államok összes kormányait, összes társadalmi osztályait, párt­­jait, hogy kategórikusan vála­szoljanak arra a kérdésre, vájjon velünk együtt hajlandók-e tár­gyalásokba bocsáj­kozni a hala­déktalan fegyverszünet és az ál­talános béke érdekében . E kér­désre adandóv­álasz­ól függ, váj­jon elkerüljük e az új téli had­járatot, vagy pedig Európát to­vábbra is vér fogja áztatni. Mi, a népbiztosok tanácra av­val fordultunk szövetségeseink­hez, Franciaország, Nagybritannia, Olaszország, az Egyesült Államok, Belgium, Szerbia, Románia, Ja­pán és Kína kormányaihoz, hogy a mi saját népeink előtt, az egész világ előtt azt kérdezzük tőlük, vájjon készek-e béketárgyalások­ba bocsátkozni. Mi elsősorban a dolgozó tömegéhez fordulunk azzal a kérdéssel, hogy vájjon hajlandó- e ezt az értelmetlen mészárlást folytatni és vakon előidézni az európai kultúra rom­lását. Mi azt kívánjuk, hogy a szövetséges országok munkás­pártjai haladéktalanul válaszol­janak arra a kérdésre, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a béketárgyalások megezdődjenek. A béke amelyet javasoltunk, a népek békéje lenne. Megegyezé­sen alapuló tisztességes béke, amely minden népnek biztosít­ja gazdasági és kulturális fejlő­désének szabadságát. A munkás- és parasztforrada­­lom már tudatta békeprogramját. Közöljük a cárnak és a burzso­áziának a szövetségesekkel kötött titkos szerződéseit és kijelentjük, hogy a szerződések nem kötelezik az orosz népet. Mi az összes népeknek új szerződés­kötést ajánlunk a megegyezés és az együttdolgozás alapján. Indítványunkra a szövetséges államok uralkodó osztályainak képviselői azzal válaszoltak, hogy megtagadták a népbiztosok kor­mányának elismerését és azt, hogy velünk a béketárgyalásokra vonatkozólag érintkezésbe lépje­nek. A győzedelmes forradalom irom­ánya nélkülözi a professzi­­on­át­us diplomácia elismerését. Ám mi azt kérdezzük a népektől hogy váljon a reakcionárius diplomácia juttatja-e kifejezésre gondolataikat és törekvéseiket. Várjon­ a népek megengedik-e a diplomáciának, hogy elejtse a békének azt a nagy lehetőségét, amelyet az oros­z forradalom meg­nyitott A válasz e kérdésre . . (itt szavak hiányoznak) Le a téli hadjárattal, éljen a béke és a népek testvériessége! Trockij a külügyek népbiztosa. Strm­ov Lenin a népbiztosok tanácsának elnöke. E táviratra Cerpin külügy­miniszter az orosz kormánynak e hó 29-ikén a következőket válaszolta: Az orosz köztársaság kormány­­na­k! A népbiztosok tanácsa e hó 28-án keltezett körtáviratát amely­ben az orosz kormány késznek nyilatkozik hogy tárgyalásokat kezd a fegyverszünet és az álta­lános békeszerződések megköté­se érdekében Ausztria-Magyarors­zzág külügyi kormánya megkap­ta. Az orosz kormány által kö­zölt irányvonalak a megkötendő fegyverszünet és a békeszerző­dés tekintetében amelyekre néz­ve az orosz köztársaság kormá­nya ellenjavaslatokat vár, az osztrák-magyar külügyi kormány nézete szerint is megfelelő ala­pul kínálkoznak a tárgyalások megkezdésére Ausztria-Magyaror­­szág külügyi kormánya ennél­fogva késznek nyilatkozik meg­kezdeni az orosz kormány által javasolt tárgyalásokat a haladék­talan fegyverszünet és az álta­lános béke érdekében. Csecse­stii cs. és kir. külügyminiszter­ délelőtt mondja el előbb a ma­gyar, azután a az osztrák dele­­gáció tagj­ai előtt a Hofburgban. A delegáció alelnökévé Zichy Ágost gróf­ot, a főrendiház tagját választják meg. A magyar dele­gátusok részint vasárnap és­ kis részükben hétfőn délelőtt utaz­nak Bécsbe. A delegációk nem költségvetést, hanem csak költségvetési provi­zóriumot tárgyalnak majd. En­nek az lesz a következménye, hogy az országos bizottság több­­ időt fordíthat külpolitikai kér­dések­­megvitatására. Nagyobbik fele a vitának a külügyi albi­zottságban zajlik le. A magyar delegátusok körében k­érnénk, hogy az ülésszak a tanácskozás harmadik hetében okvetlenül vé­get ér. Wekerle Sándor miniszterelnök elltátása élén fogadta a Pester Lloyd munkatársát, akinek au­dienciájáról ezeket mondotta : Nem formalitásból adtam át őfelségének a mai kihallgatáson a választójogi javaslat egy példá­nyát csak informálás égett Vázso­nyi Vilmos választójogi miniszter, legközelebb megjelenik az ural­kodó előtt és jelentést fog tenni a javaslatról. A királynak alkal­ma lesz ezután a javaslattal szem­ben állást foglalni. Vázsonyi a királyhoz megy. Politikai körökben élénk kom­mentárokat fűznek ahhoz, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök nem Vázsonyi Vilmossal utazott Bécsbe s ezt úgy állítják be, hogy a választójogi javaslatot nem a szerzője, hanem a minisz­terelnök viszi a király elé. Ezzel szemben arról értesülünk, hogy a törvényjavaslatot Vázso­­nyi fogja referálni a királynak és csak azért nem kért audienciát, mert be akarja fejezni a törvény­­javaslat indokolását. Wekerle audienciája főleg a delegációkkal kapcsolatos kérdé­sekkel függ össze. Teljesen meg­bízható értesülés szerint minda­zok, akik a választójog kérdésé­ben Vázsonyi politikai mellőzé­sét hirdetik, legközelebb meg fognak győződni arról, hogy úgy a törvényjavaslatban, mint azzal összefüggő politikai kérdé­sekben az egész vonalon Vázso­nyi radikális álláspontja érvé­nyesül. A delegációk programját és külsőségeit a miniszterelnök tár­gyalásai nem érintik, mert ezek­ről már korábban megtörtént a döntés. A magyar delegáció hét­főn délután három órakor tartja első ülését. Ezt csak az alakuló ülés előzi meg, amely már szom­baton délelőtt tíz órakor lesz Budapesten, a parlament delegá­­ciós termében. Ezen az ülésen a delegáció tisztikarát­­választják meg s a bizottságokat osztják el egymás között a delegáció tagjai. Elnök Khuen Héderváry Károly gróf lesz, aki érintkezést keres Wekerle Sándor dr. miniszterel­nökkel, hogy a királyhoz inté­zendő üdvözlő beszéd szövegét vele együtt közösen állapítsa meg. A király a trónbeszédet kedden Jegyezzünk hadikülcsönt! Két hét óta ismét sok helyről és különböző alakban hangzik felénk ez a felszó­lítás : 1. Polgártársak. Bizo­­zonyosan nincs is senki vá­rosunk polgárai közt, aki az állam kölcsönről, rendelteté­séről, hasznáról tájékozva ne volna. De nem elég ezek­ről tudomással bírnunk: érez­­nünk is kell a kötelességet, a­mely a felhívásokból mind­nyájunkra vonatkozóan ki­tűnik; azt t. i. hogy tehet­ségünkhöz képest részt is vegyünk a harc terheinek hordozásában, mikor most hetedik alkalommal fordul hazánk polgáraihoz, Fiaihoz. És siessünk hazánk segítsé­gére annyival is inkább, mert bár a háború veszedelmei közül sokban volt részünk így is, köztünk is sok család gyászolja elesett, elnyomo­­rodott, betegségben vagy fogságban sínylődő fiát, vagy a kenyérkereső apát, — az isteni gondviselés eddig meg­őrzött­­— s teljes a bizal­munk, hogy ezután is meg­őriz attól, hogy termésünket az ellenség arassa le, jószá­gainkat az ellenség hajtsa el, magunkon és családunkon ellenséges csapatok hatal­maskodjanak. Ez a hála, valamint a béke iránti remény erősítse aka­ratunkat, hogy hazánknak a háborús terhek hordozásában segítségére lenni igyekezzünk. Jegyezzünk minden nélkü­lözhető pénzünkkel hadikör­­csönt! I. L.

Next