Hódmezővásárhely, 1918. január (48. évfolyam)
1918-01-01
2 Az orvosi díjak emelése. Lapunk más helyén közöljük a helybeli orvosok által megállapított látogatási és kezelési díjakat, amelyek a régi díjakkal szemben óriási differenciát tüntetnek fel. Indokoltnak tartjuk, hogy az orvosok a mai nagy drágaságra való hivatkozással nagyobb jövedelemhez akarnak jutni, hogy a megélhetésüket biztosítsák, azonban az orvosok által megállapított díjak mást is fognak eredményezni, mint az orvosok nagyobb jövedelmét, eredményezni fogják a kuruzslás, a titkos gyógyszerek újból való elterjedését, mert azt be kell látni mindenkinek, hogy a 8—10 koronás dijakat a szegény és középosztály nem fizetheti meg s nem is fogja igénybe venni az orvosi segítséget, ami a halálozási arányszámot is növelni fogja. Nagy erőfeszítéssel bírtuk Vásárhelyen kiirtani az elfajult kuruzslást, amely a Jáger Máriféle alakokat tette népszerűvé. A kiirtáshoz nagyban hozzájárultak azok az orvosok, akik 30—40 krajcárért vagy egy koronáért szívesen elmentek bármely beteghez. Ezeket az orvosokat, akiket mi sokra becsülünk, annak idején lenéztek, lebecsméreltek, zóna doktoroknak neveztek, de ők mit sem törődve a mendemondákkal, haladtak kitűzött útjukon. A legnagyobb elismerést és a legmagasabb díjazást az orvos érdemli meg munkájáért, azonban ezt a dolgot nem lehet úgy kezelni, mint egy árucikket, hogy alkalomszerűen emeljék az árakat, mert az ilyen emelés a közóvására megy. Adassék meg az orvosoknak, ami őket megilleti, azonban nem abban a formában, ahogyan ők ezt most elhatározták, mert ez nagy veszedelmet rejt magában. A mi véleményünk az, hogy járuljon hozzá egy fix összeggel a város az orvosok jövedelméhez s az orvosok mérsékeljék díjaikat olyan fokra, hogy a népet ne idegenítsék el ismét az orvosoktól. Terjesszen a városi tanács a januári közgyűlés elé sürgős javaslatot ebben a tárgyban, mert ez a dolog maindannyiunkat egyformán érint. Az orvosi díjazáshoz járuljon hozzá arányosan az egész város, ne pedig csak a néhány nyomorult beteg ember, aki éppen rászorult az ovosi gyógykezelésre. Az az érv, hogy a szegény emberek a muunkásbiztosító révén vagy pedig a hatósági orvosi kezelés révén ingyen orvosi kezeléshez és gyógyszerhez juthatnak, nagyon gyenge. Nem akarjuk a dolognak ezt a részét kritika tárgyává ternni, mert csak kellemetlenségeket eredményezne. Tudjuk nagyon jól, hogy aki csak egy kissé teheti, nem veszi igénybe sem a betegsegélyzőt, sem pedig a hatósági gyógykezelést, hanem saját költségén gyógykezelteti magát, mert senki sem óhajtja magát az előírt »olcsó gyógyszerekkel« kezeltetni. Ismételten felhívjuk tehát a tanács figyelmét, hogy a megfelelő javaslatot terjessze a januári közgyűlés elé, hogy az orvosi díjszabást vissza lehessen állítani arra a mértékre, amely nem veszélyezteti a közegészségügyet. 34367. sz. n. 1917. Hirdetmény, a IV. osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1918. évi január hónapjában állandó fizetést, nyug, kegyvagy tiszteletdijat hozó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati "és magántisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydijat hozó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi díjat hozó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével a részükre ingyen kiszolgáltatandó vallomási íveken január 20-ig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezve van arra, hogy a nála, illetve üzletében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név és fizetés jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az adókötelesek az összes rendes fizetést, nyug, kegy, vagy tiszteletdíjat, szóval mindazokat a járandóságokat, melyeket az állásukkal egybekötött bármily néven nevezendő szolgálatuk fejében akár készpénzben, akár termesztményekben, akár egyébb járulékban élveznek, — a folyó évi, vagy ha az a folyó évre megállapítható nem volna, — az előző évi állapot szerint a vallomásba felvenni tartoznak. E keresmények bevallása alól azok az illetmények sem vetetnek ki, amelyek adóztatás tárgyául nem vehetők, mert annak elbírálására váljon valamely készpénzbeli vagy terjesztménybeli járandóság, avagy egyéb járulék a keresetadó negyedik osztálya alá esik-e vagy sem, kizárólag az adó kivetésére illetékes közegek vannak hivatva. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása (1875. évi XXIX. t.-c. 31. §-a) jövedéki kihágás, melynek birsága 1 — 8- szor annyi, mint az az összeg, melylyel az államkincstár megkárosíttatott. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságaikról vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenként beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy államkezelés alatt állam közalapítványi pénztárból húzzák, e pénztárak által kifizetett illetményeikről vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonások útján a közpénztár szedi be. Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. Szeged, 1917. december hava. A m. kir. pénzügyigazgatóság. SODSTOZÉS&SÁÍIHELY 1918. január 1 előfizetési ára marad az eddigi negyedévre 4 . Egyes szám ára 6 fill. Orvosi díjszabás Az Országos orvos szövetség helybeli fiókja 1917 dec. 27-én ülést tartott melyen, a következők állapitottak meg: A hódmezővásárhelyi városi fiókszövetség a háború okozta rendkívüli viszonyok folytán kényszerítve a magán orvoslás díjazását szabályozta és erre nézve a következő 3 osztályt állapítja meg. I. osztály ide tartoznak nagykereskedők, nagyiparosok (2 segédnél több) nagyfuvarosok, nagykávésok, szállodások, vállalkozók gyárosok, nagy bankok igazgatói, tőkepénzesek, földbirtokosok és bérlők 50 holdon felül stb. következő díjakat fizetnek: nappali rendelés az orvos lakásán 8 korona, éjjeli 16 korona, nappali látogatás a beteg lakásán 10 korona, éjjeli 20 korona, orvosi tanácskozás minden orvosnak, tehát a házi és kezelő orvosnak is, nappal 30 korona éjjel 60 korona. Házi orvosi dij 400 korona. II. osztály ide tartoznak kisebb kereskedők, földbirtokosok, bérlők, 50 holdon alól kisebb fuvarosok, vendéglősök kávésok, stb. a következő dijat fizetnek: Rendelés az orvos lakásán 6 korona, éjjel 12 korona, Orvosi tanácskozás 20 korona, Minden orvosnak tehát a házi és kezelő orvosnak is, éjjel 40 korona. Házi orvosi dij 200 korona. III. osztály idetartoznak mindazon köz és magán hivatalnokok, tanárok, tanitok, kiknek nagyobb magánvagyonuk nincsen s mindazok, kik az előbbi két osztályba be nem sorozhatók, fizetik a békeidőben érvényben volt dijakat, rendelés az orvos lakásán 4 korona, éjjel 8 korona, látogatás a beteg lakásán 6 korona éjjel 12 korona, orvosi tanácskozás 15 korona, minden orvosnak, tehát a házi és kezelő orvosnak egyaránt, éjjel 30 korona, házi orvosi díj 100 korona A felsorolt dijakért az orvos a rendes vizsgálatot és rendelést végzi, különleges vizsgálatok, kötözések műtétek, külön díjazandók. A házi orvos működés körében is. A fentebbi díjazás a törvény szerinti kölcsönös megegyezés elvét nem érinti s az orvosokra nézve csak mint minimum kötetező. A helybeli orvos szövetség 19903-1917.a Hirdetmény Az 1917. évi október hó 10-ről 21722 evi. 20-b. 1917. szára alatt kiadott és a Budapesti Közlönyben október hó 11-én közzétett rendeletem 1. § ának II-és III. részében fölsorolt fémtárgyakért a következő térítéseket állapitom meg: A.) Sárgarézből készült tárgyak( I csoport 1 bútorveretek 2. csuklóspántok 3. füstgyűrűk és rózsák öntött áruért kg.-ként 3 50 K. hengerelt áruért kg.-ként 4. 56 ., ll.csoport. , Lószerszám veretek) tárcsik, gyűrű, csattok, horgok, igacsúcsok, szerszámcsúcsok stb. öntött áruért kg.-ként 4. 50 K. hengerelt áruért kg.-ként 5. 50 „ III. csoport. Csapok) vizmelegitő-hordóváltó és kifolyó csapok: hordó akonák kg-ként 4. 50 K. B.) Vörösrézből, bronzból, Vörösfémből és lomhákból készült tárgyakért a térités 1 k-val magasabb az A. alatt felsorolt térítési tételeknél. A térítés megállapításánál az idegen anyagokból (vas, fa stb.) készült alkatrészek súlyát becslés szerint le kell számítani a térítésnek a leszámítás folytán előállott csökkenése azonban a 20 százalékot meg nem haladhatja 2. §. Az 1. §-ban megállapított térítések nem vonatkoznak a 21722 evi. 20 b. szám alatt kiadott rendeletenk hatálya alá tartozó, de nikkelezett, ezüstözött vagy ezüsttel lemezelt tárgyakra. 3. Ez a rendeletem kihirdetésének napján lép életbe, de az abban megállapított térítések alkalmazást nyernek mindazokra a rendeletben fölsorolt tárgyakra, amelyek az 1917. évi október hó 11 ike után szolgáltattak be. A rendelet hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. A miniszter rendeletéből: Payr* sk. miniszteri tanácsos. KOOO koron*« : kereshet havonta mint hadiözvegy, rokkant is.TRI uj rendszerű sorsjegy-eladásunk képviseletét elvállalja. * Szakértelem nem kell. Mellékfoglalkozásképen is űzhető. Sikeres működése esetén : nyugdíjképesség. Tanítók, jegyzők, egyéb tisztviselők előnyben részesülnek. — Kíséreljék meg. — Tőzsdén jegyzett részvényeket olcsón lombardirozunk. Másutt levőket átveszünk. Olcsó I. és Ilod helyű jelzálogkölcsönöket nyújtunk. Magyar Gazdasági Hitelbank R.-T. Bpest, VI. Kötö-u. 6.