Hódmezővásárhely, 1918. február (48. évfolyam)

1918-02-01

2 Lewitszkyn úr a Bresztlitovszk­­ban maradt ukrán küldöttség tagja kijelentette, hogy tekintet­­tel arra, hogy a küldöttség elu­tazása előtt úgy határozott, hogy a küldöttség visszaérkezéséig po­litikai kérdésekben nem szere­pelnek, a kérdésben történendő állás­foglalást fentartja a küldött­ség viszaérkezéséig. Kühlmann államtitkár azt az óhajtását fejezte ki, hogy a vitá­t a küldöttség megérkezéséig ha­lasszák el, de megállapítja, hogy a helyzet úgy tünlik fel előtte, hogy egy szabad ukrán népköz­­társaság fennállását egyik olda­lon sem vonták kétségbe, azon­ban két szervezet küldöttsége azt állítja, hogy joga van nem­zetközi tekintetben egy szabad ukrán köztársaságot képviselni. A központi hatalmak küldöttsé­gei ezt a kérdést alaposan fogják megvizsgálni. Trockij úr kijelentette, hogy azt a kérdést, hogy két szerve­zet közül melyiknek lesz joga véglegesen tárgyalni Ukrajna ne­vében, a két szervezet közti jogviszony eredménye fogja el­dönteni. Czernin kijelentette, hogy csat­lakozik Kühlmann nézetéhez, hogy az ukrán­ kérdést a kievi kiküldöttek megérkezéséig ha­lasszák el. Minthogy azonban sajnálatosnak tartaná, hogy az idő hiábavaló módon múljon, azt javasolja, hogy időközben a te­rületi kérdések ügyében kikül­dött bizottságok ismét kezdjék meg munkájukat. Kedvezően fo­gadták Czernin javasllatát imerikába»« Rotterdam, jan. 30. Lon­donból jelentik. A Morning Post azt írja, hogy Czernin és Hertling beszédét hiva­talosan w­ashigtoni körökben elég kedvezően fogadták. Azt tartják, hogy gróf Czer­nin kijelentéseiben oly meszire ment, amenyire csak lehetett és hogy bi­zonyára szívesen tett volna még nagyobb engedménye­ket is, ha ebben a Német­ország,­ Magyarország és Ausztria közti szövetséges visszony nem akadályozta volna- jóllehet beszédében nincsenek határozott, pon­tosan körülírt feltételek, mégis azt hiszik, hogy ha javaslatát elfogadják," az nem lesz kedvezőtlen az Egyesült­ Államokra nézve, amely kezdettől fogva sok­kal inkább rokonszenvezett a monarchiával, mint Né­metországgal, amit eléggé bizonyít az a körülmény is, hogy Magyarországnak és Ausztriának jóval később üzenték meg a háborút, mint Németországnak. Il ÓDHE ZÓV 4 BÁRHEIN Vásárhelyről újabb 100 alkalmatlant hívnak be hadi szolgálatra. Tegnap érkezett meg báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszternek az a rendelete, amely az eddigi népfelkelői be­mutató szemléken alkalmatlanok­nak talált népfelkelők fegyver nélküli segédszolgálatra való újabb behívásáról intézke­dik. A rendelet nagyjában ugyana­zokon az alapokon nyugszik, mint az első ilyen rendelkezés. Külön hangsúlyozza azonban az újabb rendelet, hogy azoknak behívásától, akik nyilvánvalóan minden népfölkelői szolgálatra alkalmatlanok, vagy abban a munkakörben, a­melyet betölte­nek, nélkülözhetetlenek, tartóz­kodni kell. Külön meg kell vizs­gálni a behívottak egyéni viszo­nyai­t Egyebekben az előző ren­deletben meghatározott méltá­nyossági elvek szem előtt tartá­sával kell foganatosítani a behí­vásokat. A behívottak bevonulá­si határideje február 25-ike Mint az első alkalommal, a be­­hívottak most is mérce alá áll­nak, vagyis sorozáson mennek keresztül és az alkalmatlanokat elbocsátják. Ha a kívánt számú népfelkelőt elő­állítani nem tud­ják­, vagy a pótlásparancsnokság kívánságához mérten nem lehet az egyes foglakozási ágakból, olyan számú alkalmatlant behív­ni, mint amennyit a katonai pa­rancsnokság kért, úgy a katona­­ügyosztály erről haladéktalanul jelentést tenni tartozik a pótlás­­parancsnokságnak. A rendelet értelmében Vásár­helyről újóbb sül­ alkalmatlan népfölkelőt kíván a rendelet akik Szegedre tagoznak bevo­nulni. Behívások csak az 1891— 1868. évfolyamból eszközölhetők, és az orosz, német békéről tárgyalni. Indítványozni fog­juk, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés küldjön meg­hatalmazott képviselőket egy általános béketárgya­­lásra. Általános demokratikus békét kívánunk hódítás és kártalanítás nélkül. Az orosz nemzetgyű­lés békét akart javasolni. Stockholm, január 11. A szétkergetet orosz al­­kotmányozó nemzetgyűlés 435 tagja az alkotm­ányozó gyűlésen határozati javas­latot akart előterjeszteni, amely a következőket tar­talmazza: A békére Oroszországnak van szüksége. A bolseviki kor­­mány nem volt képes a bé­két megkötni, csupán meg­nyitotta az ellenség előtt az orosz frontot. Mi min­dent el fogunk követni, hogy megóvjuk Oroszor­szágot a háború újabb fel­­lángolásától. Csak az alkot­­m­ányozó nemzetgyűlés­nek van joga az általános « missiin­at | Fekete Sas mozi. | | Telef0[1 239.____ [] | Csak egy nap. | | Szombaton febr. 2-án | I­ ■ I | 9N­ ill 1 | |MRaB*Sc&| jjD bolgár nevezeti film 5 fel- íjij jjjj vonásban melyben [jj] | Ferdinánd | bolgár király és nemrég ^jj 1 d­bu"5'1 É ® Eugenia királynő­­ szerepelnek. A nyomdász tanarén­ felvétetik egy fiú vagy leány fi­zetéssel. Jelentkezni lehet a rej­­ő-templom melletti nyomdában. 1918 február 1 A kormány elége­detlen a horvát bánnal. Olyan forrásból, ahol figyelem­mel kísérik a horvátországi ese­ményeket, úgy értesülünk, hogy a magyar kormány eléged­­len a horvát állapotokkal. Különösen Mihálylovics Antal bar­át bán rezsimje ellen vannak kifogások. A bán ugyanis eltűri, hogy Ma­­gyarország ellen tüntetéseket rendezzenek és az új horvát vá­lasztójog is sérelmeket tartalmaz a magyarság ellen. Az új tör­vény kijavítása évdnkében ed­­dig semmi sem történt. Ezenkí­vül a horvát politikai rendszer nem támaszkodik a magyar kor­mányra vagy annak pártj­aira, hanem annak ellenzékével tart fenn összeköttetést. Nincs kizár­va, hogy a legközelebbi jövőben a bán állása­ megrendül. Nagy szőnyeg raktár F­­iénál Ferenc József s. ut 4 sz. alatt az udvarban. Függönyök, ágytakarók, fim és férfi felöltők, női costü­­mök, tavaszi kelmék nagy­ választékban kaphatók, még a készlet tart. Megtekinthe­tők naponta este 5 óráig, a hazáért és Királyért!­­ Alálk­ottak úgy a magunk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tu­datjuk, hogy a szerető jó férj, ha fiú, testvér és rokon l Lássál? Mihály 1917. december hó 30-ik napján életének 34-ik, bol­dog házasságának 12-ik évében, Monte-Toniban az olasz harctéren, gránát­lövés következtében hősi halált halt. Feledhetetlen halottunk emlékére 1918. febr. 3-án vasárnap délután a reform, a­ templomban gyász isteni tisztelet tartozik. Fájdalmas szívvel, de Isten akaratába megnyugodva, forró szeretetünk ott lebeg a messze nyugvó hideg hantok felett. Fajó szivünkbe örökké élni fogsz. Gyászolják. Unoka­testvére: Kovács Eszter Bánatos özvegye: Novák Lidia. Édes­anyja: Tárkány Szűcs Eszter. Nevelő atyja: Tóth Pál. Testvérei s Lázár Ferenc nejével, Kis Jusztinával és gyerm. Lázár Juliánna férjével, Magyar Istvánnal a ki hadban van és gyermekeivel. Lázár Eszter férjével Szabó Sándorral a ki hadban van. Nagynénje: özvegy Székely Imréné Kovács Juliánna, Ipósa: Novák Imre. Anyósa: Ilódi Mária. Nejének testvérje: Novák Imre, ki hadban van nejével Héjas Zsuzsánnával és gyermekével. Nejének nagynénje, özv. Tápai Imréné, Novák Lidia. Nagybátyja: Novák Sándor nejével Nemes Juliánnával és az összes rokonság.

Next