Hódmezővásárhely, 1918. július (48. évfolyam)

1918-07-01

1918 Julius­i f­­zerkesztőség 6« kiadóhivatal K»*akih-tér, ev. raftrot. tt*pl­»bazir. Lapzárta éjjel 12 órakor. Telefon­szám 85. £­g­r­e­a szám­ára 8 fillér 48-ik évfolyam Csütörtök p­o­l­i­t­i­k­a­i napilap. Felelős szerkesztő: Both Antal. Előfizetési árak Helyben:­­ Vidékre: Negyed évre 4—K Félévre 8-K Egész évre 16—K Negyed évre 5—K Fél évre 10—K Egész évre 20—K ■ ■■ mi IBIM.......um liiiMninnwiii i íriMOM—TTiiTTwiTiTan mwi Ilin naMoaii Az új valutarendelet. Valutánk mai állása majdnem megközelíti azt a mély­pontot, amelyet a koronakurzus a hábo­rúban eddigelé elért Ea arra in­dította a kormányt, hogy a kül­földi fizetési eszközökkel való forgalom korlátozása tárgyában 1916-ban kiadott rendeletét újabb megszorító intézkedések­kel egészítse ki és szigorítsa meg. A rendelet, amelynek kibocsá­tója gondosan igyekszik az 1916-­­ os rendeletnek mindazokat a réseit, amelyeken keresztül koro­navaluta szivároghat ki a kül­földre, betömni, három lényeg­ be vágó új intézkedést tartalmaz. A külföldön fennálló követelések feletti rendelkezés megszorítása ki van te­jesztve a hitelekre is. Továbbá oly koronavalutáról szóló értékpapírokat, amelyek már esedékessé váltak, vagy egy éven belül visszafizetésre esedé­kessé válnának, úgyszintén ezek szelvényeit külföldre csakis az­­ Osztrák-Magyar Bank engedélyé­vel szabad kivinni, és ebben az esetben az ellenérték külföldi valutában a Deviza­ Központ va­lamelyik tagjának adandó át. A harmadik teljesen új intézkedés az, hogy a kötelezettségeket kül­földi cégekkel szemben bárminő ingó és ingatlan, követelés vagy értékpapír megszerzése céljából csak előzetes vásárlási engedély alapján szabad vállalni. Ezek az intézkedések, amelyek a fizetési eszközök forgalmába az eddigieknél is mélyebben be­levágnak, súlyos megkötését je­lentik a szabad forgalomnak. De hogy ezzel valutánk további rom­lásának eleje volna véve, azt az eddigi rendelkezések eredményei alapján kétségbe vonják. Két eredmény kényszerítő szükség­szerűséggel mindenesetre be fog következni az új rendelkezések nyomán. Az egyik az, hogy a valutaromlás egyik fékezője, az értékpapírkivitel meg fog akad­ni. A másik az, hogy külföldön a háború utáni behozatalra biz­tosítható nyersanyagok beszer­zése fog egyszerre nagy nehéz­ségekben ütközni, abban az idő­pontban, amidőn az árak emel­kedése a semleges külföldön még nem érte el a csúcspontját. Hogy ellenben azt a célt, amely­nek elérését a rendelet szem előtt tart, nevezetesen a korona­valuta további hanyatlásának megakadályozását ezzel nem fog­juk elérni, az nézetünk szerint a valutajavító eddigi intézkedések eredményeiről szerzett tapaszta­latok alapján, nem vitás. Az ál­talános behozatali tilalom elren­delése, a valutajavításnak ez a legdrasztikusabb, állítólagos cél­ravezető eszköze sokkal többet hatott közre valutánk romlásán mint annak megjavításán. E lap hasábjain már számos eset­ben már mutattak rá azokra a valutababonákra, amelyeknek ha­tása alatt kuruzsolták a meg­romlott valutát. Többször kimu­tattuk annak a felfogásnak a helytelenségét, amely egy hábo­rúban álló állam valutájának színvonalát kizárólag a fizetési­mérleg alakulásával igyekszik megmagyarázni és ennek alapján a szanálás eszközeit a fizetési mérleg tényezőinek befolyásolá­sában látja. Ezek az úgynevezett valutatudósok nem látják azt, hogy a két ország valutájának egymáshoz való viszonya igen nagy mértékben a két összeha­sonlított pénzegység vásárlóké­pességének relációjától függ és szem elől tévesztették, vagy nem látták eléggé azt, hogy a valuta a mai színvonalának alakulásá­ban legalább olyan része van a háborús állami gazdálkodás helytelen intézkedéseinek, mint a behozatal emelkedésének és a kivitel csökkenésének. Nem lát­ták azt, hogy a háború tényén az a hihetetlen árnivó, amely hála a háborús gazdálkodásnak, nem kis részben a behozatali tilalmak (svájci textláruk beho­zatalának megakadályozása okoz­ta ruházati cikkek megdrágulá­sa) nálunk létrejöhetett, a jöve­delemmegoszlásnak az a kóros alakulása, amely nagy részben az állam segédkezése mellett kö­vetkezett be, helytelen háborús adópolitikánk, a­mely a jövede­lemmegoszlást meg sem kísérel­te kiegyenlíteni, hogy a hadvi­selés pénzügyi eszközei előterem­tésének mikéntje, az Osztrák- Magyar Bank káros emissziós politikája, az okkupált területek­nek a korona forgalmi területé­ben való bevonása mind megany­­nyi együtthatója annak, annak, hogy 100 korona ma 39 frankot ér Zürichben. Levertél a moszkvai forradalmárokat. — Saját tudósítónk táviratai. — Budapest, julius 10. Az orosz kormány falragaszokon kihirdette, hogy a for­radalmárokat leverte és bűnösöket letartóztatta. A vasúti forgalom megakadt. Moszkvából jelentik . Június 28-án Arh­angelszkben 10,000 szerb és francia katonát hajóztak ki, akik a várost megszállták. Angol pénz mozgatja az orosz forradalmárokat. Budapest, július 10. Koppenhágából jelentik : A bolsevikiek elleni forradal­mat Putkov vezeti, aki Angliától rengeteg pénzt kapott a forradalom szervezésére. Kievből jelentik: Az orosz népbiztosok jelentést ad­tak ki, hogy az ellenforradalmárok néhány 7 órára hatal­mukba kerítették a távírót, azonban ismét a bolsevikiek kezében van a hatalom és a lázadókat letartóztatták. Az osztrák kormány vád alá helyezése. Budapest, július 10. Bécsből jelentik : A pártelnökök ma értekezletet tar­tottak, amelyen elfogadták az indítványt, hogy a kormány vád alá helyezését a képviselőházban vita alá vehessék. Új német offenzíva készül. Budapest, július 10. Rotterdamból jelentik: A Petit Parisien jelenti, hogy a németek új offenzívára készülnek a nyugati fronton, hogy a német közvélemény figyelmét elterelje az orosz esemé­nyekről, amelyek nagyon kínos benyomást gyakorolnak. Wesérscarnak jelentése. (A miniszerelnökség sajtóosztályától.) Budapest, július 10. A Brenta völgyében biztosító csapataink visszavertek egy olasz előretörést. Albánia: délfrontunkat erős ellenséges erők nyomása elől a Berat fieri vonalon át visszavontuk. A harci érint­kezés tegnap igen laza volt. A vezérkar főnöke.

Next