Hódmezővásárhely, 1918. szeptember (48. évfolyam)

1918-09-01

? Reális célja ? Hát a gonoszul megtámadott haza védelme nem az ? Hiszen ha nem az, akkor reális célja nincs csak a rabló­nak, a hódítónak, a más életére törőnek és akkor éppen azok, a­kik harcias mivoltunkért vádol­nak, azt vetik szemünkre, h­­gy hódító célzattal nem folytatjuk a háborút. Hát vájjon mind­ennek láttára nem kell e eszünkbe jutni, hogy az Úr eszét veszi el annak, a­kit el akar vesziteni ? És vájjon n­em kell e minden erőnket, hazánk­ért remegő lelkünk egész hevét, egész ékesszállását latba vetnünk, hogy az igazság tudatára ébresz­­szük a nemzetet. Az igazság az, hogy vad, el­szánt, borzalmasan komor élet­halál-harc foly éppen napjaink­ban, s hogy éppen a magyar nemzet sorsa, a magyar állam léte ma is kockán forog. Ellen­ségeink győzelme hazánk földa­rabolását, vagy legalább is meg­csonkítását, jövőnk veszélyezte­tését jelentené ma is s ezt a ve­­szélyt csak akkor háríthatjuk el, ha a végsőre kész elszántsággal küzdjük végig a nemzeti letért vívott szent védelmi háborút. Ebben a háborúban — minden mást félretéve — válvetve kel­lene küzdeniök mindazoknak, a­kiknek a veszélyben forgó haza megmentése lebeg szemük előtt. Fatális szerencsétlenség, hogy vannak ezek között is, a­kiket ebben a munkában megtévesz­tett a pártszenvedély. Ezekben e tévedésük dacára a hazafit becsü­löm s velük a háborúval kap­csolatos nemzeti érdekek szol­gálatában parallel utakon halad­hatok ma is. Másként áll a dolog azokkal, a­kik már évek óta igyekeznek élősködni a nemzeti megpróbál­tatásból és szenvedésből, a­kik következetesen ássák alá a nem­zet ellenálló képességét, erkölcsi erejét, a­kik konkolyt hintenek a hazában, bizalmatlanságot gyű­­löltséget szítanak szövetségesse­­ink ellen s legádázabb ellensé­geink számára őrzik meg rokon­­szenvüket. Ezek nem belpolitikai ellenfe­lek, a­kiktől véleménykülönb­­ség választ el benünket, hanem — akarva nem akarva — a lé­tünkre törő külellenség segítő­társai. Háborúban vagyunk ,­­ minde­nünk kockán forog. A ki ilyen pillanatban zsibbasztja meg a nemzet karját, lankasztja kardot forgató jobbunkat, az ellenség, a­kivel mint ilyennel kell szembe szállania minden becsületes ma­gyar embernek. Felhivás. Az összes Hunvásárhelyi nagy és kis vendéglősök hétfőn, szept. 2-án d. u. 5 órakor a Tisza szál­lóban, saját érdekükben jelenje­nek meg. Kun Miksa fIÓDSZEZŐ VÁSÁR FEL'* 1918 szeptember 1­ ­ Hogyan állunk a dohánynyal? Nyilatkozik a pénzügyigazgató. A szerkesztőségünkhöz érkezett sok panasz folytán lapunk fele­lős szerkesztője levelet intézett dr. Sajtos Samu kir. tanácsos pénzügyigazgatóhoz, hogy le­gyen szíves felvilágosítást adni arra nézve, hogy Vásárhelyen miért nincs rendesen dohány­kiosztás, holott más városokban állítólag elég rendesen kapják ki az adagokat. Dr. Sajtos Samu úr, szerkesz­tőnk levélre a következő választ küldte: Igen tisztelt Szerkesztő Úrr F. évi és hó 23-án kelt s mai napon kézhez vett levelére sie­tek megnyugtatni, hogy szemé­lyes meggyőződésem szerint a hódmezővásárhelyi nagytőzsde hetenkint megkapja és el is viszi a p. n. minister által meg­állapított százalékban kiszolgál­­gáltatott dohánymennyiséget; hogy ez a mennyiség kevés és csak a legközönségesebb fajták­ból áll, annak természetes oka ama körülményben keresendő, hogy az itteni dohány­árurak­­tárnak sem áll több és más faj­ta rendelkezésre. A dohányáruknak az áru­rak­tár részéről való elosztása telje­sen korrekt, az ellen semmi ész­revétel nem tehető, az ezentúli intézkedések a pénzügyminiszé­­rium, a dohányjövedéki köz­ponti igazgatóság hatáskörébe esvén, a pénzügyigazgatóság ha­tásköre ebben az ügyben csupán a nevezett áruraktár kezelé­sének ellenőrzésére terjed ki. A közönség talán erről nem bírván tudomással, a pénzügyi hatóság helyes intézkedése hiá­nyában véli a hibát, azonban ez távolról sincsen így; azok a fer­­deségek és kinövések, a­melyek a dohány­ellátás terén felmerül­tek, szintén olyan következései a háborúnak, a­melyek egyébb téren és elterjedtek és korlátla­nul burjánzanak. A szerkesztő úr levelére szives érdeklődése folytán ezeket vol­tam bátor közölni, ennél bővebb felvilágosítással alkalmilag szóval szívesen szolgálhatok. Üdvözlettel és tisztelettel : Dr. Sajtos Samu kir. tan. p. n. igazgató. Keresek egy fodrász segédet azonnali be­lépésre vagy 14 nap múlva. Fizetés egyezég szerint. János tér 1. Krupánszky István. 2 dr. 8 és fél hónapos ártány sertés eladó. II. Nap u. 16. 804. Tejet korpáért adnak Gróf Bercsényi utca 18. sz. a. A 6 medá­­liás rendőr. Akinek mostanában ügye akad a városházán, föltűnik a kapuban egy szőke fiatal rendőr, akinek a mellét egész sor kitüntetés hi­szik­ és pedig nagy ezüst, két kis ezüst, bronz, Károly-kereszt és szolgálati kereszt. Paksi Sándornak hívják a vi­téz rendőrt, aki 7 éve van a vá­ros szolgálatában. Szerkesztőnk kérdéseire elmondta, hogy a korú elején mint tizedes vonult be a 4-es huszárokhoz Lugosra, ahonnan Orosz-Lengyelországba vezényelték. A nagy ezüst érmet azért kap­ta, mert 1915. aug. 20 án Wol­­hiniában elfogott heted magával 18 lovas kozákot s elevenen szállította be őket a parancsnok­sághoz. A kis ezüst érmet azért kapta, mert 1916. november havában a románok betörésekor a Vörös­torony szorosnál tizenötöd ma­gával elfogott egy 30 főből álló román tábori örsöt. A második kis ezüst érmet az idén kapta meg és pedig azért, mert június 15-én Asiagónál sza­kaszával megakadályozta, hogy az olaszok azon a front részen áttörjék a védelmi vonalat. A bronz vitézségi érmet, a Károly csapat keresztet és a szol­gálati keresztet pedig eredmé­nyes harctéri szolgálataiért kap­ta és szakaszvezetővé léptették elő. A derék huszárt most bizony­talan időre szabadságolták s ide­haza mint rendőr teljesít szolgá­latot. A ,,Hódmezővásárhelyi Népbank“ Részvényesei, Igazgatósága, Fel­ügyelő Bizottsága ás Választ­mánya és Üzletfeleihez. Mint a “ Hódmezővásárhelyi Népbanknak“ 19 éven át műkö­dő főtisztviselője nem mulasztha­tom el, hogy a fenti intézettől való eltávozásom alkalmával szí­vélyes búcsút nevegyek a Nép­bank Igazgatósága Részvényesei, Felügyelőbizottsága, választmánya és üzletfeleitől, hiszen a legtöbb­höz baráti, s majdnem családi vi­szony fűzött. Elfeledhetetlen lesz emlékeim között a velük eltöltött idő s amikor eltávozásom alkal­mával hálás köszönetemet fejezem ki kérem szives jóakaratukat és bizalmukat velem szemben a jö­vőben is fentartani sziveskedje­nek. Egyben mint a “ Kereske­delmi Részvénytársaság“ vezéri­gazgatója felajánlom szolgálatai­mat mindenben, s kérem, hogy forduljanak hozzám oly bizalom­mal mint ezelőtt s én igyekezni fogok, hogy a hozzám fordultak személyemben ezúttal se csalat­­kozanak. Hmrhelyen, 1918. Szept. hó 1-én Czikó János a Kereskedelmi Részv.­társaság vezérigazgatója. Elódmező-Vásárhely th. város Polgármesterétől. 1841—1918.eln. Hirdetmény. Értesítem a város lakoságát, hogy a közélelmz­ési miniszter ur a teljes tehéntejért követelhe­tő legmagasabb árakat literen­ként 1918. évi szép*, hó 1-től kez­dődőié^ 246000—1918.O. K.H.sz. rendületével a törvényhatósági joggal felruházott városok, tehát városunk területére nézve is a következőképen állapította meg. a.,a termelő és más felől a tej­­kereskedő, tejszövetkezet, feldol­gozótest­ő vagy tejgyűjtő állomás közötti viszonylatban 128 fillér. a., b termelő és fogyasztó közötti viszonylatban házhoz szállítva 132 fillér. c., a tejkereskedő, tejszövetke­zet, feldolgozótelep k­igyüjtő ál­lomás és másfelől a fogyasztó kö­zötti viszonylatban 140 fillér. Hmvhely, 1918 aug. hó 30. Dr. Soós István h. polgármester, 4069-918, adó­sz. Hirdetmény. A szegedi m. kir. pénzügyi­gazgatóság által az 1918-ik évre megállapított I­II. osztályú ke­reseti adókat magukban foglaló lajstromok a városi adóhivatal­nál f. évi szept. hó 1-től szept. hó 9-ig 8 napi közszemlére kité­ve vannak. Miről a lakosság azzal érte­­sittetik, hogy a fenti napok alatt a kirovásokat megtekinthetik, s az 1909 évi XI. t.-cz. alapján az adóiv keszbesitést követő 15 napon belül mindenki fel­szólamlással élhet, amennyiben a kirovás ellen észrevétele van. Hunvásárhely, 918. aug. 31.­ - Faragó tanácsnok Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok jó barátok, jó szomszédok, sok jó ismerősök, és vég­tisztelők, kik felejthetet­len jó édes anya, kedves testvér, sógor, nő, nász­­asszony, és rokon. özv. Nagy Bálinté szül. Hódi Zsuzsannának 1918 év aug. hó 25-én történt végtiszteségtételén megjelentek, s megjele­nésükkel mérhetetlen fáj­dalmunkon enyhíteni szívesek voltak, és kik koszorút helyeztek, a boldogult ravatalára, fo­gadják ez után is, úgy összesen, mint egyenként a leghálásabb köszöne­­tünket. Hunvásárhely 1918. év szept. hó 1-én. A gyászoló család.

Next