Hódmezővásárhely, 1918. szeptember (48. évfolyam)
1918-09-01
? Reális célja ? Hát a gonoszul megtámadott haza védelme nem az ? Hiszen ha nem az, akkor reális célja nincs csak a rablónak, a hódítónak, a más életére törőnek és akkor éppen azok, akik harcias mivoltunkért vádolnak, azt vetik szemünkre, hgy hódító célzattal nem folytatjuk a háborút. Hát vájjon mindennek láttára nem kell e eszünkbe jutni, hogy az Úr eszét veszi el annak, akit el akar vesziteni ? És vájjon nem kell e minden erőnket, hazánkért remegő lelkünk egész hevét, egész ékesszállását latba vetnünk, hogy az igazság tudatára ébreszszük a nemzetet. Az igazság az, hogy vad, elszánt, borzalmasan komor élethalál-harc foly éppen napjainkban, s hogy éppen a magyar nemzet sorsa, a magyar állam léte ma is kockán forog. Ellenségeink győzelme hazánk földarabolását, vagy legalább is megcsonkítását, jövőnk veszélyeztetését jelentené ma is s ezt a veszélyt csak akkor háríthatjuk el, ha a végsőre kész elszántsággal küzdjük végig a nemzeti letért vívott szent védelmi háborút. Ebben a háborúban — minden mást félretéve — válvetve kellene küzdeniök mindazoknak, akiknek a veszélyben forgó haza megmentése lebeg szemük előtt. Fatális szerencsétlenség, hogy vannak ezek között is, akiket ebben a munkában megtévesztett a pártszenvedély. Ezekben e tévedésük dacára a hazafit becsülöm s velük a háborúval kapcsolatos nemzeti érdekek szolgálatában parallel utakon haladhatok ma is. Másként áll a dolog azokkal, akik már évek óta igyekeznek élősködni a nemzeti megpróbáltatásból és szenvedésből, akik következetesen ássák alá a nemzet ellenálló képességét, erkölcsi erejét, akik konkolyt hintenek a hazában, bizalmatlanságot gyűlöltséget szítanak szövetségesseink ellen s legádázabb ellenségeink számára őrzik meg rokonszenvüket. Ezek nem belpolitikai ellenfelek, akiktől véleménykülönbség választ el benünket, hanem — akarva nem akarva — a létünkre törő külellenség segítőtársai. Háborúban vagyunk , mindenünk kockán forog. A ki ilyen pillanatban zsibbasztja meg a nemzet karját, lankasztja kardot forgató jobbunkat, az ellenség, akivel mint ilyennel kell szembe szállania minden becsületes magyar embernek. Felhivás. Az összes Hunvásárhelyi nagy és kis vendéglősök hétfőn, szept. 2-án d. u. 5 órakor a Tisza szállóban, saját érdekükben jelenjenek meg. Kun Miksa fIÓDSZEZŐ VÁSÁR FEL'* 1918 szeptember 1 Hogyan állunk a dohánynyal? Nyilatkozik a pénzügyigazgató. A szerkesztőségünkhöz érkezett sok panasz folytán lapunk felelős szerkesztője levelet intézett dr. Sajtos Samu kir. tanácsos pénzügyigazgatóhoz, hogy legyen szíves felvilágosítást adni arra nézve, hogy Vásárhelyen miért nincs rendesen dohánykiosztás, holott más városokban állítólag elég rendesen kapják ki az adagokat. Dr. Sajtos Samu úr, szerkesztőnk levélre a következő választ küldte: Igen tisztelt Szerkesztő Úrr F. évi és hó 23-án kelt s mai napon kézhez vett levelére sietek megnyugtatni, hogy személyes meggyőződésem szerint a hódmezővásárhelyi nagytőzsde hetenkint megkapja és el is viszi a p. n. minister által megállapított százalékban kiszolgálgáltatott dohánymennyiséget; hogy ez a mennyiség kevés és csak a legközönségesebb fajtákból áll, annak természetes oka ama körülményben keresendő, hogy az itteni dohányáruraktárnak sem áll több és más fajta rendelkezésre. A dohányáruknak az áruraktár részéről való elosztása teljesen korrekt, az ellen semmi észrevétel nem tehető, az ezentúli intézkedések a pénzügyminiszérium, a dohányjövedéki központi igazgatóság hatáskörébe esvén, a pénzügyigazgatóság hatásköre ebben az ügyben csupán a nevezett áruraktár kezelésének ellenőrzésére terjed ki. A közönség talán erről nem bírván tudomással, a pénzügyi hatóság helyes intézkedése hiányában véli a hibát, azonban ez távolról sincsen így; azok a ferdeségek és kinövések, amelyek a dohányellátás terén felmerültek, szintén olyan következései a háborúnak, amelyek egyébb téren és elterjedtek és korlátlanul burjánzanak. A szerkesztő úr levelére szives érdeklődése folytán ezeket voltam bátor közölni, ennél bővebb felvilágosítással alkalmilag szóval szívesen szolgálhatok. Üdvözlettel és tisztelettel : Dr. Sajtos Samu kir. tan. p. n. igazgató. Keresek egy fodrász segédet azonnali belépésre vagy 14 nap múlva. Fizetés egyezég szerint. János tér 1. Krupánszky István. 2 dr. 8 és fél hónapos ártány sertés eladó. II. Nap u. 16. 804. Tejet korpáért adnak Gróf Bercsényi utca 18. sz. a. A 6 medáliás rendőr. Akinek mostanában ügye akad a városházán, föltűnik a kapuban egy szőke fiatal rendőr, akinek a mellét egész sor kitüntetés hiszik és pedig nagy ezüst, két kis ezüst, bronz, Károly-kereszt és szolgálati kereszt. Paksi Sándornak hívják a vitéz rendőrt, aki 7 éve van a város szolgálatában. Szerkesztőnk kérdéseire elmondta, hogy a korú elején mint tizedes vonult be a 4-es huszárokhoz Lugosra, ahonnan Orosz-Lengyelországba vezényelték. A nagy ezüst érmet azért kapta, mert 1915. aug. 20 án Wolhiniában elfogott heted magával 18 lovas kozákot s elevenen szállította be őket a parancsnoksághoz. A kis ezüst érmet azért kapta, mert 1916. november havában a románok betörésekor a Vöröstorony szorosnál tizenötöd magával elfogott egy 30 főből álló román tábori örsöt. A második kis ezüst érmet az idén kapta meg és pedig azért, mert június 15-én Asiagónál szakaszával megakadályozta, hogy az olaszok azon a front részen áttörjék a védelmi vonalat. A bronz vitézségi érmet, a Károly csapat keresztet és a szolgálati keresztet pedig eredményes harctéri szolgálataiért kapta és szakaszvezetővé léptették elő. A derék huszárt most bizonytalan időre szabadságolták s idehaza mint rendőr teljesít szolgálatot. A ,,Hódmezővásárhelyi Népbank“ Részvényesei, Igazgatósága, Felügyelő Bizottsága ás Választmánya és Üzletfeleihez. Mint a “ Hódmezővásárhelyi Népbanknak“ 19 éven át működő főtisztviselője nem mulaszthatom el, hogy a fenti intézettől való eltávozásom alkalmával szívélyes búcsút nevegyek a Népbank Igazgatósága Részvényesei, Felügyelőbizottsága, választmánya és üzletfeleitől, hiszen a legtöbbhöz baráti, s majdnem családi viszony fűzött. Elfeledhetetlen lesz emlékeim között a velük eltöltött idő s amikor eltávozásom alkalmával hálás köszönetemet fejezem ki kérem szives jóakaratukat és bizalmukat velem szemben a jövőben is fentartani sziveskedjenek. Egyben mint a “ Kereskedelmi Részvénytársaság“ vezérigazgatója felajánlom szolgálataimat mindenben, s kérem, hogy forduljanak hozzám oly bizalommal mint ezelőtt s én igyekezni fogok, hogy a hozzám fordultak személyemben ezúttal se csalatkozanak. Hmrhelyen, 1918. Szept. hó 1-én Czikó János a Kereskedelmi Részv.társaság vezérigazgatója. Elódmező-Vásárhely th. város Polgármesterétől. 1841—1918.eln. Hirdetmény. Értesítem a város lakoságát, hogy a közélelmzési miniszter ur a teljes tehéntejért követelhető legmagasabb árakat literenként 1918. évi szép*, hó 1-től kezdődőié^ 246000—1918.O. K.H.sz. rendületével a törvényhatósági joggal felruházott városok, tehát városunk területére nézve is a következőképen állapította meg. a.,a termelő és más felől a tejkereskedő, tejszövetkezet, feldolgozótestő vagy tejgyűjtő állomás közötti viszonylatban 128 fillér. a., b termelő és fogyasztó közötti viszonylatban házhoz szállítva 132 fillér. c., a tejkereskedő, tejszövetkezet, feldolgozótelep kigyüjtő állomás és másfelől a fogyasztó közötti viszonylatban 140 fillér. Hmvhely, 1918 aug. hó 30. Dr. Soós István h. polgármester, 4069-918, adósz. Hirdetmény. A szegedi m. kir. pénzügyigazgatóság által az 1918-ik évre megállapított III. osztályú kereseti adókat magukban foglaló lajstromok a városi adóhivatalnál f. évi szept. hó 1-től szept. hó 9-ig 8 napi közszemlére kitéve vannak. Miről a lakosság azzal értesittetik, hogy a fenti napok alatt a kirovásokat megtekinthetik, s az 1909 évi XI. t.-cz. alapján az adóiv keszbesitést követő 15 napon belül mindenki felszólamlással élhet, amennyiben a kirovás ellen észrevétele van. Hunvásárhely, 918. aug. 31. - Faragó tanácsnok Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonok jó barátok, jó szomszédok, sok jó ismerősök, és végtisztelők, kik felejthetetlen jó édes anya, kedves testvér, sógor, nő, nászasszony, és rokon. özv. Nagy Bálinté szül. Hódi Zsuzsannának 1918 év aug. hó 25-én történt végtiszteségtételén megjelentek, s megjelenésükkel mérhetetlen fájdalmunkon enyhíteni szívesek voltak, és kik koszorút helyeztek, a boldogult ravatalára, fogadják ez után is, úgy összesen, mint egyenként a leghálásabb köszönetünket. Hunvásárhely 1918. év szept. hó 1-én. A gyászoló család.