Magyar Nemzetőr, 1919. szeptember (49. évfolyam)
1919-09-02 / szám
2 mellett keleti irányban halad Vilokig, innen a Batár patak mentén Magosligetig, amely Magyar marad. Pontosan Magosligetnél találkozik a szlovák, a magyar és a román határ. Itt tehát a Magyarországgal szemben vonuló határ folytatása Romániával szemben lesz határvonal és délfelé domborodó ívben fut el délnek a Tiszától, majd újból a Tiszaszához, amely mellett keleti iránybanhalad, még pedig úgy, hogy a Máramarossziget—borsai vasútvonal (mindkét város a románoké) a rormanóknak jut, a cseheknek azonban meg lesz a lehetőségük, hogy Kőrösmezővel és Voroditával (Galicia) öszszeköttetést létesítsenek. Ami a Szlovákia és az autonóm rutén vidék közötti határvonalat illeti, az a Csaptól délre 2 kilométernyire fekvő említett ponttól északi irányban az Ung folyó folyását követi, miközben Ungvárt a ruténoknak hagyja. Kivonat a 21 és 65-ö-sas, kibővített rendeletekből: 1. Vétségnek tekintendő : Az, aki nem szándékosan terjeszt, közöl, akár igazságos, akár elképzelt híreket nyilvános helyeken, állomásokon, utakon stb. vagy véleményeket a hadműveletekre vonatkozólag, a csapatok helyváltozásának tervrajzáról, katonai hatósági rendelkezéséről, vagy akármilyen ügyről, ami a román hadsereg érdekében áll. ■iV’! Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróságnál egy évi fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel sújtják és ítélik. Ha a fent említett tettek kémkedés céljából követik el, az illetőt a háború idején életben levő büntető törvények által előírt büntetések érik. A déli hadcsoport parancsnoka : 1 i ‘ . i ■ ' Hóidan s. k. ,tábornok. Mit akartak a főhercegek? A bécsi lapok egy a volt osztrák udvarhoz közelálló személyiség következő lelepl zését közli. . . * Az elmúlt év október 31- én József, Jenő és Albecht főhercegek megjelentek Károly előtt és felszólították, hogy a dinasztia megmentése érdekében azonnal mondjon le a trónörökös javára. Ausztriában Jenő főherceg, Magyarországon pedig József főherceg, lett volna a régens. MAGYAR NEMZETŐR 1919 szeptember 2 30.000 magyara van még Szibériában. Nem mindennapi kalandokat átélt ember érkezett tegnap K. R. volt 39-es főhadnagy személyében, aki aránylag rövid utazás után Kína és Indián keresztül érkezett meg Szibériából Szegedre. Előadása szerint a Bajkai-tó környékén elhelyezett fogolytáborokban közel százezer volt osztrák-magyar hadseregbeli katona van még, akik közül körülbelül harmincezren vannak magyarok. A magyar szovjeturalom kikiáltásának idején számos magyar röpiratot terjesztettek köztük, amelyekben fölszólították őket az orosz vörös hadseregbe leendő belépésre, akik a kiáltvány szerint összeköttetést létesítettek a fronton a magyarokkal. A felhívásra tekintélyes számban jelentkeztek, azt hívén, hogy ez lesz a legelőnyösebb módja a mielőbbi hazai utasnak. Jelentékeny számban maradtak ok azonban, a japánok barátságos intelmeinek következtében, akik idejekorán felvilágosították őket a való állapotokról. A fogolytáborokban rendes városi élet folyik. A felügyelet már régen megszűnt, a foglyok saját maguk gondoskodnak élelmezésükről. Az iparosok műhelyeket nyitottak, a földművesek napszámos munkákat vállaltak stb. Legrosszabb sorsuk a tiszteknek volt, akik közül sokan beléptek a monarchista kínai hadseregbe. (T. i. Kína északi része császárság, a déli köztársaság s a két állam között rendes háború folyik.) Nincs Ázsiában oly nagy város, vagy kikötő, ahol elbeszélőnk egy-két zarándok magyarral ne találkozott volna. Ő maga csupán nyelvismereteinek köszönheti, hogy sikerült Szegedig elérkeznie. gesen csatlakoznak azOrszágos Nemzeti Munkáspártihoz. A lapok szünetelésével elérték, hogy a leghihetetlenebb kacsák reszketnek a városban, minden komoly alap nélkül. Minden utcasarkon más, új kormányról beszélnek. Természetesen az egész nem egyéb, mint egyes klikkek kipróbált manővere, akik hamis hírek forgalombahozatalával akarják a közönség hangulatát nyugtalanítani. Egyébként érdekes és már rég kísérletről beszélnek politikai körökben. A románok állitólag personál unióba kivánnak velünk lépni s ennek ellenében nagy területi engedményekre is hajlandók lennének. Bővebb részletek még ismeretlenek. A karhatalmi szervezkedések helyes mederben folynak. Rainélehetőleg rövid idő múlva elérhető lesz az az állapot, amikor a rendet saját erőnkből is fentarthatjuk. Politikusaink közül Andrássy és Bethlen István Bécsben vannak. A sajtó tekintetében erősen folyik a szervezkedés. Rövid idő múlva megindulnak a lapok. Annyit már mondhatok előre is, hogy a nemzeti gondolatot ezen a téren is olyan nagy és lelkes tábor folyjt szolgálni, mely minden igényt kielégít. Budapesti levél, 1919. aug. 24. A város csendes. Mindenkin megy a dolga után, akinek van elfoglaltsága. Az élelmezés már sokkal jobb. Zöldségféle van bőven. A vendéglőkben sem maradnak éhen a vendégek, noha húst ritkán és igen drágán lehet csak kapni. Az árak még egyáltalán nagyon magasak. Főzelék 8-10 korona, egy húsétel pedig 22—23 korona. A gyümölcs egyenesen i megfizethetetlen. Egy porció sárgadinnyéért 25 koronát, egy darab őszibarackért pedig 15-öt is elkérnek. A munkások körében egyre nő az ellenszenv az eddigi lelk''ismerten vezetők ellen és zöme A polgárőrség szervezése. Értekezlet a tanácsteremben. A román katonai kormányzóság engedélye mellett megindult védőrség, vagy mint másként nevezik : polgárőrség szervezési munkálatai serényen folynak. A karhatalmi erő szervezésének célja sokak előtt ismeretlen lévén, Lázár Dezső huszárkapitány, polgárőr-parancsnok vasárnap délelőtt 10 órára értekezletet hívott egybe a városháza tanácstermében. A meghívás nagyszámú érdekelt polgárt vonzott a gyűlésre, amelyet Lázár Dezső nyitott meg és a jelenvoltak üdvözlése után a védőrség hivatását öntötte szavakba, általános helyeslés mellett. Arra a kérdésre, hogy van-e valakinek megjegyzése, vagy indítványa a szervezkedéshez, többen szólásra emelkedtek. Az indítványok közül a Kalmár Zsigmondé emelkedik ki. Azt ajánlotta, hogy a szervezést a legrövidebb idő alatt kell keresztül vinni. Leghelyesebb szerintem az lépné, ha egy alakított bizottság összeírná városunk megbízható polgári, elemeit és ezekhez egyenes belépési felhívást intéznénk, amelynek alapján az illetők 24 órán belüli jelentkezésre (felvétel céljából) kötelezve lennének ! Ne hozzuk az időt, hanem állítsuk talpra a védőrséget, amelynek fő célja az lesz, hogy a polgárság jogaira ügyeljen. Kalmár Zsigmond után ismét Lázár Dezső állott elő és kijelentette : — Nem szükséges egyelőre Kalmár polgártársunk által tett indítvány- Határozott felszólításokkal verbuválni a védőrséget nem szükséges. Ne dolgozzunk mi még ebben a, ffiílakáfikbal! Sem terrorisztikus Eszközökkel! Minden igaz érzésű polgár be fogja látni a tömörülés szükségességét. Abban az esetben pedig, ha a kívánt eredmény önkéntes jelentkezések útján nem volna ,biztosítható, Kalmár polgártárs indítványát vesszük napirendre. De remélem, hogy erre sor nem fog kerülni, mert minden polgár, okulva a múlton — teljesíti kötelességét. Lázár Dezső buzdító szavait végezve, felkérte azokat a jelen volt külterületi gazdákat, akik a jelentkezések felvételével megbízattak, hogy a jelentkezések eredményét terjesszék elő. Ennek megtörténtével és az időközbeni felszólalások befejeztével a fontos értekezlet véget ért. Szerelmi bánat miatt a halálba. Öngyilkos fiatalember. Hátrahagyott levél. A mai idők nehéz viszonyai között ritkán fordul elő olyan eset, mint amit Orbán Imre Tavasz Utca 17. szám alatti lakos jelentett be múlt hó 31-én a rendőrségen. Elbeszélte, hogy Égető Pál 25 éves malommunkás Gróf Serényi Béla utca 12 szám alatti" lakásán felakasztotta magát és meghalt. A jelentésre Dr. Weisz Adolf és Gravátz Ferenc h. rendőrfogalmazó jelentek meg a tett helyszínén és az öngyilkosság minden kétséget kizárt megállapítása után a hozzátartozók kikérdezéséhez fogtak. Az öngyilkos szülei előadták, hogy fiuk végzetes tettét szerelmi bánat miatt követte el. Régóta szerelmi viszonyban állott egy fiatal leányzóval, aki azonban elfordult tőle. Hogy mi történhetett köztük nem tudják, annyi azonban bizonyos,hogy a legény hetek óta sötét búskomorságba esett. Égető Pál fenti lakás konyhájában szokott aludni. Az öngyilkosság estéjén is szokása szerint korán feküdt le.