Magyar Nemzetőr, 1919. október (49. évfolyam)

1919-10-01

2 bűnöknek a legszigorúbb tör­vényes megbüntetéséről gon­doskodik ; el van határozva minden­nemű önbíráskodás és fel­forgató törekvés meggátolá­sára és megtorlására, a köz­rend és nyugalom helyre­állítása. A javaslat utolsó pontja értelmében elhatározta a párt, hogy a kezdeménye­zést megtagadja, másrészt megbízza a pártelnökséget azzal, hogy a többi pártok­kal és a kormánnyal a tár­gyalásokat erre a célra azon­nal indítsa meg. A párt e határozatot az emente-misszióknak is beter­jeszti. Lovászy zárószavai után újjászervezték a párt választ­mányát, melyben a régi füg­getlenségi és 48-as párt intraszigens elemei kaptak helyet. Eger meg­fosztotta Károlyi Mihály grófot a disz­­polgárságtól. A város képviselőtestüle­tének határozata. Eger, ez a színtiszta ma­gyar város Károlyi Mihály nevére örök fátyolt borit, em­lékének utolsó foszlányától is szabadulni akar. Ugyanezt a nevet a múlt év őszén még a várat, aranykönyvébe írta az egri toll. Most törli onnan, megfosztván attól a dekórum­tól­ a díszpolgárságtól, amit az októberi forradalom után abban a hitben ruháztak Ká­rolyi Mihályra, hogy ő való­ban az, aminek mutatja ma­gát: a bécsi kamarilla karjai­ból kiszabaduló Magyarország erőskezű megmentője. Akkor még nem látták, nem hihették azt, hogy ebbe a Károlyi Mihály nevét lobog­tató októberi forradalomba, amely nemzeti színekkel in­dult, a frontok magyar kö­telékeit a nemzeti érzés ere­jével bontotta meg: a bolse­­vizmus pilulái vannak csa­varva. A későbbi események során azonban egyre világo­sabban látnunk kellett, hogy a politikai nihilizmusnak ez a hideg levegője, amely a Károlyi Mihály körül feltüne­dező emberekből áradt, az a kapkodó, bizonytalan, koc­kajátszó kormányzás, amely­­lyel vezette az ország hajóját, végzetesen hozza a magyar ég felé azt az ázsiai terrort, azt a szörnyszülött valamit, ami a Leninizmus. Utánna ennek a négy és fél hónapos krízisnek, amikor a katasz­trófa lejtőjén alázuhanó ma­gyarságot már-már majdnem elnyelte a mélység; csoda-e hogy Éger szabadulni akar Károlyi Mihály nevétől, egy oly határozattal, amelynek forrása a megcsalt, meggyöt­­rött, annyi megpróbáltatással szinte a kétségbeesésbe ker­getett magyar lélek s minden szava úgy hangzik, mint a pörölycsapás. A hivatalos irat, amely gr. Károlyi Mihály diszpolgársá­­gát megszünteti, a következő : Indítvány gróf Károlyi Mi­hály köztársasáági elnöknek Eger város diszpolgárságától való megfosztása iránt V. H. A képviselőtestület az indít­ványt egyhangúlag elfogadta, gróf Károlyi Mihályt, a magyar népköztársaság volt elnökét Éger város díszpolgárainak sorából törölni rendeli. Indokolás: Éger város képviselőtestülete gróf Károlyi Mihály, a magyar köztársaság volt elnökét 1918. évi november hó 30-án tartott ülésében Éger város díszpolgári oklevélnek kiállítása és küldött­séggel való átadás útján értesí­tette. A képviselőtestület fentebbi véghatározatának meghozatala óta több mint nyolc hónap telt el. Súlyos és nehéz megpróbál­tatásokkal let­tek hónapok, ame­lyek alkalmasak voltak minden józanul, hazafiasan s az ország sorsát komolyan szívén viselő polgárt gondolkozásba ejteni a fölött, hogy a megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés, amely a véghatározatban kifejezést nyert nem olyan férfiú irányá­ban nyilatkozott-e meg, aki az akkori időben számára előle­gezett bizalomra változott viszo­nyok közepette tanúsított maga­tartásával érdemtelenné vált. Sajnos, a politikai élet fejlemé­nyei, a kíméletlen belháború minden rémségeit elszenvedett ország sivár jelene és remény­telen jövője igazolják, Eger vá­ros józanul gondolkozó polgá­rainak fentebbi elhatározását. Az a politikai irány, amelynek szolgálatában a magyar népköz­társaságnak rövid idővel ezelőtt lelkesedéssel és büszkeséggel öve­zett elnökét, lelkiismeretlen haza-, vallásellenes és nemzetközi elveket valló elvbarátai állították, nem csupán a volt elnök szemé­lyének előlegezett bizalom meg­­rendítésére, hanem a sokat szen­vedett ország teljes erkölcsi, po­litikai, gazdasági és társadalmi berendezkedésének és tekinté­lyének aláásására is alkalmas volt. Nem hozható fel e tekintetben s nincs helye hivatkozásnak az esetleges jóhiszeműségre sem. Mert akkor, amidőn az ország polgárainak óriási többsége a megdöbbenéssel vegyes aggoda­lom érzetével kísérte figyelem­mel egy destruktív irányzat napról napra erősbödő romboló folyamatát; amidőn tehetetlen megadással kellett látnunk azt, hogy az évezredes küzdelmek­kel kivívott alkotmányon nyugvó és fejlődő ország mint sodorta­­tik tovább azon a lejtőn, amely a teljes jogbizonytalanság, vallás­­talanság, hazafiatlanság és tár­sadalmi osztályharc színterére vezet; az ország óriási többsé­gének még akkor teljes bizalmát bíró népköztársasági elnök, tiltó szavának egyetlen hangját sem hallottuk a romboló irányzat meggátlására. S most, amidőn a bolsevista rémuralom borzalmakkal teli hónapjainak megdőlte után, megbénult akaraterővel és csüg­gedt reménységgel tekintünk egy erkölcsileg, politikailag és gaz­daságilag lezüllött ország jöven­dője elé, amidőn már-már tu­dattá kezd válni a csüggedt pol­gárok lelkében a balsejtelem, hogy azt a romhalmazt, amit a megpróbáltatásokkal és szenve­désekkel telt idő számunkra meghagyott, újjáépíteni már nem, csupán temetni lehet, amidőn az ezer megaláztatásokon és megpróbáltatásokon a kérdés: ki juttatott bennünket ideáig ? s önként adódik a felelet: ál­lamférfin bölcsességgel meg nem áldott politikusok rövidlátása és hiú egyéni becsvágya , akkor a kicsorduló keserűség jogos ki­törése megfosztja a dekórumtól mindazokat, akik az előlegezett bizalomra érdemtelenekké és méltatlanokká váltak. Kelt Egész város képviselőtes­tületének 1919 aug. hó 22 nap­ján tartott rendes ülésében. Trak Géza polgármester-b! MAGYAR NEMZETŐR 1919 október 1 Angol kézre kerültek a magyar vasutak. Londonból jelentik : Egy társaság megvette a magyar állam vasutait öt milliárdért. A vételben benne vannak az összes vonalak, építmények, mozdonyok és kocsik, ame­lyek az új Magyarország területén találhatók. A vétel bíz­tató a tekintetben, hogy a forgalom rövidesen helyre fog állani s az utazás nem fog olyan nagy nehézségekbe üt­közni, mint eddig. Kizárták Károlyit a Nemzeti Kaszinóból. A Nemzeti Kaszinó igazga­tóságához indítványt nyúj­tottak be Károlyi Mihály kizárása végett, hazafiatlan­ság vádja címén. Az igazga­tóság az indítványt a választ­mány elé juttatta. A választ­mány, mitán a kaszinó a román hadseregparancsnok­ságtól még nem kapott en­gedélyt a kaszinó nyitvatar­­tására, az egyik igazgatósági tag lakásán tartotta az ülését. Gróf Teleky Gyula elnökölt a választmányi ülésen, a­mely kizárólag Károlyi ügyé­vel foglalkozott. A választ­mány, amely határozatképes volt, félórai diskusszió után egyhangúlag a kizárás mellett döntött. Ennek a határozat­nak természetes következ­ménye az, hogy Károlyit kizárják mindazokból a klu­bokból és kaszinókból, a­melyeknek tagja volt. tányság helyének végleges megjelölésével Fejérváry Ber­talan tanácsnokot, Szilágyi Gyula r.­kapitányt és Reich Ede főmérnököt bízta meg. Mivel azonban a három delegált egyén más közigaz­gatási teendőkkel van lekötve, momentán a kérdést eldön­teni nem tudják. Ugyanis a döntés előtt Kutas, Kardoskut és Pusztaközponton helyszíni szemlét tartanak és az érde­keltek érveit közvetlenül hall­­gatják meg, erre pedig időt szakítani most lehetetlenség. Az érdekeltek megnyugta­tására közölhetjük, hogy a pusztai kapitányság ügyében harminc napon belül végleges döntés fog történi. Az ügy fontos lévén, való­ban szükséges a gyors intéz­kedés. A pusztai kapitányság ügye. Harminc napon belül helyszíni szemle lesz. Sokszor szőnyegre került már ez a fontos közbizton­sági­ kérdés, de végleges dön­tés a felállítás helyét illetőleg még nem történt. Az az egy már kétségen kívüli megálla­pításra jutott, hogy a pusztai kapitányságra a külterületi közbiztonság szempontjából múlhatatlan szükség van, de a felállítást eddig a közbejött események még mindig meg­akasztották. Több mint ezer érdekelt polgár állott beadványilag kéréssel a városi tanács elé, amely a kérdés tanulmányo­zásával és a pusztai kapi­ .................... 1 lu-1­ munt ................. N­ ÉPténsek­ földgyomrában,­ ­az algyői expedíció eredménye. A Fodor-féle betörésből kifo­lyólag még mindig folynak a nyomozások. Ravasz betörőkkel akadt össze a rendőrség Zádori és Molnár lefülelése által, akik még most, a letartóztatásuk után egy héttel is alapos munkát ad- nak a lopott tárgyak előkerí­­tőinek. Az árukat a fondorlatos betö­rők több helyen rejtették el. Egy része városunkban levő bűnta­­nyájukról, egy másik része a ko­­páncsi Virág István tanyaszinjé­­ből került elő. De mivel még sok áru hiányzott, tovább vallat­ták a cinkosokat, akik ismét megszólaltak és vallottak, mint a karikacsapás. A vallomásuk alapján kiderült, hogy az áruk egy nagy része Al­­győn van elsülyesztve. Tegnap a

Next