Magyar Nemzetőr, 1920. január (50. évfolyam)

1920-01-06

Hódmezővásárhely 1920 január 6 50-ik évfolyam. Cenzúrái: Subloc. Schmidt. Kedd Politikai napilap, Fe lelős szerkesztő : ROTH ANTAL Szerkesztőség és kiadó­­hivatal Kossuth-tér, ev. református templombazár. Lapzárta :i. e. 11 órakor. Előfizetési éra­« helyben és vidékre. Negyed évre 30.— Fél évre 60.— Egész évre 120.— Egyes szám ára 40 fillér. Lapzárta d. e. 11 órakor Kivonat • 21 és 25-ik sz. kibő­­vített rendeletekből. 1. Vétségnek tekintendő: Az, aki akár szándékosan terjeszt, közöl, akár igazsá­gos, akár elképzelt híreket nyilvános helyeken, állomá­sokon, utakon stb. vagy véle­ményeket a hadműveletekre vonatkozólag, a csapatok hely­változásának tervrajzáról, katonai hatósági rendelke­zéséről, vagy akármilyen ügyről, ami a román had­sereg érdekében áll. Ezt a vétséget a hadbírók első és utolsó fokú bíróság­nál egy évi fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel sújtják és ítélik. Ha a fentemntett tettek kémkedés céljából követik el az illetőt a háború idején életben lévő büntető törvé­nyek által előírt büntetések érik. A déli hadcsoport parancs­noka : Haiban s. k. tábornok.. A magyarr szocialisták a kommunisták ellen. Bécs. A Neue Freie Presse Írja : Úgy látszik, hogy az a szabadság és laza ellenőrzés, mellyel az osztrák kormány a Karlsteinban internált és Bécsben szabadon járó kom­munista vezéreket kezeli, egyre vakmerőbbé teszi őket- Megdöbbentő bizonysága en­­­nek az, hogy »A magyar kom­munisták pártjának igazgató­sága« aláírással a Milanóban megjelenő » Avanti«cím­ű olasz szociáldemokrata lapban vész­kiáltást intéznek a világ pro­letárjaihoz, melyben hajme­resztő rémregényeket eszel­nek ki soha el nem követett atrocitásokról. Bécsből kapta a milánói újság a »magyar kommunista párt« írását,­te­hát jogos a feltevés, hogy Karlsteinban született az, akár­csak az orosz szovjet híres távirata. A magyar szociáldemokrata párt felhasználta ezt az alkal­mat arra, hogy ugyancsak a világ proletárjaihoz intézett cáfolatával dokumentálja, hogy az őket is diszkreditáló kommunistákkal megtagadott minden közösséget.­­Felvilá­­gosítják a külföld munkásait, hogy az a kommunizmus, a­melyet Pogány, Kun és Sza­­muelly csináltak orosz pénz­zel Magyarországon, tulajdon­képpen a magyar munkássá­got is teljesen tönkretették, ezért kötelessége tiltakoznia a magyar szociáldemokrata ártnak, az Avantiban világgá ocsátott kommunista rágal­mak ellen. A Bécsben új agitációt űző magyar kommunisták akna­munkájának meggátlására határozta el a kormány, hogy azokat, akik a magyar szov­jet újraélesztését akarják elő­készíteni, internálja. A mi­nisztertanácson Beniczky bel­ügyminiszter kimutatta, hogy az internálási rendelet az 1912. és 1915. évi törvénye­ken alapul. Utalt arra, hogy a Károlyi kormány idején internálási néptörvényt adtak ki, melyet Garami Ernő, Kuni­ Zsigmond és Peidi Gyula alá­írt. Ezenkívül gondolkodóba ejtő adatokat mutatott be arról, hogy Böhm Vilmos és társai milyen aknamunkát folytatnak Bécsben Magyar­­ország ellen, hogy ott a kom­munizmust újra visszaállítsák. A belügyminiszter adatai szerint a Bécsben levő kom­munisták állandó kur­rjárato­­kat tartanak fenn Budapest és Bécs között. Budapesten informálják saját embereiket és a többek közt közölték ezekkel, hogy munkászászló­aljakat kell felállítani és hogy a bolsevista uralom vissza­állítását májusra tervezik. Ugyanígy összeköttetést tar­tanak fenn Prágával,­­ahol különösen Károlyi Mihály, Diener-Dénes József és tár­saságuk állanak szolgálatuk­ban. Pénzük nagyon sok van a kommunistáknak. Bem Vil­mos legutóbb egy nagy erdő­kitermelő vállalatot szervezett, mely Ausztriában és Cseh­­­­országban dolgozik, de ennek szálai elnyúlnak Németor­szágba. Most ennek a válla­latnak cégére alatt űzik agi­­tációjukat. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy ezek a körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik az inter­nálásokat. Január első felében, Lyoniján. 2. A »Petit Pá­risien« jelenti, hogy január első napjaiban kezdődik a második békekonferencia. Feladata, mint ismeretes, azoknak a problémáknak meg­oldása lesz, amelyeket az első konferencia függőben hagyott. A magyar békeszerződés már készen van és csak alá­írására van szükség. A török béke jóval korábbi stádium­ban van, hiszen még csak most készülnek az előkészítő egyezmények. Hátra van vé­gül az adriai kérdés, amely a négy nagyhatalom képvise­lői közt külön megbeszélések tárgyát fogja képezni. Károlyi Imre gróf a Tisza-bűnügy magánnyomozója. Támadja a pesti rendőrséget Károlyi Imre gróf annak idején jutalmat tűzött ki a Tisza István merénylőinek kinyomozására. Maga is beleszólt a nyomozásba és élesen támadta­­­meg a pesti főkapitányt. Most Károlyi újabb támadó nyílt­ levelet intézett Mattyasovszki főkapitányhoz és ebben azt állítja, hogy a budar­pesti rendőrség a Tisza-ügyben sok mulasztást követett el, a főkapitány pedig a nyilvánosság előtt valótlanságokat állított. A levélben újból hivatkozik arra, hogy­ Laehne volt magyar állam­titkár az elmúlt napokban Buda­pesten járt és hogy a rendőrség semmit sem tett meg arra nézve,­­hogy mint­­ tanú előállítható és kihallgatható legyen. A Faragó— Deutsch büntető ügyről a­ főka­pitány kijelentette,­ hogy arról tudomása nincsen. Ezzel szemben Károlyi Imre azt állítja, hogy a főkapitány helyettese október elsején meg­jelölt szám alatt kiküldött két detektívet Cinkotára, hogy ott nyomozzanak Faragó és Deutsch nevű egyének után, akik ellen Friedrich István merénylet ter­vezés miatt feljelentést tett. A három ember tagadta az állítóla­gos merénylet tervet és átadott a cinkotai rendőrőrmesternek egy Friedrich István által kiállított megbízhatósági bizonyítványt, amelyben Friedrich Faragóért erkölcsi szavatosságot vállal. A további faggatás során ezek az emberek azt állították, hogy ők Friedrich István javára­ hosszú időn át megkárosították a Wörner - gyárat úgy, hogy minden alka­lommal nagyobb mennyiségű árut adtak át Faragónak és Deutsch­­nak, akik Friedrich István alkal­mazottai voltak, mint amennyit a Wörner-gyár számlázott. Közli továbbá gróf Károlyi Imre Pittka miskolci hadbírónak egy levelét, amelyben azt állítja, hogy október 3-án, vagy 4 én jelent meg a rendőrségen, hogy bejelentse Hüttner hollétét és ok­tóber végéig várta a rendőrség intézkedését, de mivel semmiféle értesítést nem kapott, ő rendelte el október 3- ára a bírói eljárás kiterjesztését, amelynek folyamán­­ Hüttner szenzációs vallomást tett. Kijelenti gróf Károlyi Imre, hogy a főkapitány által Hüttnerrel szemben a rendőrségi fogházban annyira korrektnek nevezett bá­násmód részletei majd a főtár­­gyaláson kerülnek napvilágra, ahol alkalma lesz azt is bizonyí­tani, hogy Hüttnernek valóban egérutat engedtek a menekülésre. Végül Paksi detektivfelügyelő és Szrubián kapitány szerepével foglalkozva azt bizonyítja, hogy a főkapitány ezekben a kérdé­sekben sem közölte a nyilvános­sággal a valóságot. Bejelenti egyébként Károlyi, hogy ez az­­utolsó levele és várja azt a rágalmazási pert, amelyet a főkapitány ellene indít, meg van róla győződve, hogy meg­nyugvással bízhatja ügyét a füg­­getlen magyar bíróság pártatlan­ságára és megközelíthetetlensé­gére. . . Mattyasovszky főkapitány vála­szul a következő levelet intézte gróf Károlyi Imréhez : Méltóságos gróf Károlyi Imre urnak, Budapest. * Gróf ur ! Kínosan született leveled igazolja a latin mondás igazságát és muta­ja egyben azt is, hogy a gróf ur haragszik, pedig a harag még az ügyvédnél is rosszabb tanácsadó. Hogy ket­tőnk közül ki állított valótlan­ságot, azt majd az illetékes fórum fogja eldönteni. Különben leve­lének egyes pontjaira nem reflek­tálhatok, mert ténybeli megfigye­léseinek valótlanságát csak a című­ 4 felvonásos dráma, az idény legnagyobb szenzációja kerül ked­den és szerdán, január 6 és 7-én a Feketesas moziban bemutatásra Megyaszai Frida a főszerepben.

Next