Magyar Nemzetőr, 1920. november (50. évfolyam)

1920-11-18

2 A Friss Hírek című helyi lap, amióta a válasz­tási célokból feltámasztották, ál­landóan kötekedik, veszekszik ve­lünk. Se szeri, se száma azoknak a cikkeknek, amelyeket ellenünk írt, de mi a mai napig egyetlen egyszer sem méltattuk válaszba, mert olybá tekintettük okvetet­­lenkedéseit, mint az utcai gyere­kek nyelvöltögetését, amelyet nem szoktak figyelemre méltatni. Még most sem tüntettük volna ki azzal, hogy érdemleges vá­laszt adjunk neki, ha Hódmező­vásárhely város közönségének hazafias érzelmeit nem sértette volna meg olyan otrombán, aminő módon tegnapelőtt cselekedte, a­­­mikor gyászkeretben a következő jelentést adta közre: Gyászjelentés. Fájó szívvel tudatjuk olvasóinkkal, hogy ezer­ éves hazánk, a szép Magyarország nincs többé. Ez után a szöveg után, a hite­lesség kedvéért meg kell jegyez­nünk, hogy közölve van a tria­noni békeszerződés törvénybe igtatása, de a bevezető rész, szóról-szóra a fenti gyászkeretbe foglalt szöveg, jó kövér betűkkel szedve. Amikor ez a botrányos gyász­­jelentés megjelent, valósággal el­árasztották szerkesztőségünket a közönség köréből azzal a kérés­sel, hogy ezt szó nélkül nel hagy­­juk, mert ennél hazafiatlanabb, megbotránkoztatóbb jelentés a ratifikációról egész Magyarorszá­gon nem jelent meg, de magyar lapban nem is jelenhetett meg, mert ilyen módon csak a romá­nok, szerbek és csehek foglal­koztak eddig Magyarországgal. A hazafias érzelmeiben meg­sértett közönséget sikerült szép szóval lecsillapítani, sőt mi men­tegettük­­a Friss Hírek ügyetlen íróját, aki ilyen módon adott ki­fejezést gyászának . . . Mindezt pedig azért cseleked­­tük, hogy elkerüljük a hírlapi polé­miát, mivel a mai szomorú idők­ben a társadalmi békét többre becsüljük mindennél. A tegnapi napon újból belénk kötött a kis rakoncátlan. Valóság­­gal sajtócenzori allűröket alkal­mazva, bonckés alá veszi távira­tainkat és nagy dérrel-durral ki­süti, hogy egyik közelebbi lap­számunkban nem úgy jelent meg egy távirat, ahogyan ez a többi lapokban megjelent, hanem amúgy ... Hát mi nem mentegetjük ma­gunkat, mert a dolog tényleg úgy van, ahogyan a nagy felfedező ezt reprodukálja, csupán azt je­gyezzük meg erre, hogy a hibát nem mi, hanem a telefon tudó­sító követte el, aki a tudósítás leadásánál elfelejtette megjegyez­ni, hogy a jelzett intelem melyik kormánynak szól s mivel ez a dolog egy időbe esett a pesti za­vargásokkal és zsidó üldözéssel, nem találtuk lehetetlennek a jegyzéket, aminét már különben a Friedrich kormányhoz is intéz­tek s aminőnek sajnos, még ma is helye van azok után az ese­mények után, amelyek Pesten történnek. Mi egyáltalán nem látjuk a helyzetet olyan­­rózsásnak, mint MAGYAR NEMZETŐR 1920 november 18 a F. H. nagybunkója tollforgatója s ezért ha véletlenül tévedtünk is, nem követtünk el hibát. De a „Friss Hírek“ világverő pennája bezzeg nem tévedett, hanem tu­datosan követett el olyan botrá­nyos hibát, hogy ezért bizony megérdemelne egy kis elemi iskolai oktatást . . . Mert ez a legkisebb büntetés olyan cselekedetért, ha valaki a saját hazáját elevenen temeti el, mivel mi, magyarok hisszük és valljuk a „Nem ! Nem ! Soha !“ jelszóban rejlő igazságot, csupán a „Friss Hírek“ rettenhetetlen Lohengrinje úgy látszik nem hiszi és nem vallja. Hazafiasságot mi­­ tőlük nem tanulunk, sokkal különb meste­rünk volt nekünk ebben a tekin­tetben Tisza István, akinek poli­tikáját akkor is fennen hirdettük, amikor a bolsevizmus lángja már-már összecsapott fejünk fö­lött s hirdettük mindaddig, addig a vörös bitangok főbizalmija ki nem ütötte kezünkből a tollat; hirdettük tovább akkor, amikor a tollat ismét kezünkbe vettük s hirdetjük ma is egyedül Vásár­helyen korunk legnagyobb ma­gyarjának igazát, amely előtt kénytelenek még politikai „Sonn­­tagsreiterek“ is fejet hajtani. Nincs tovább ! Mi tőlünk öltögetheti a nyelvét a Friss Hírek dilettáns újságírója, ahogyan jól esik, nem fog többé abban a kitüntetésben részesülni, hogy foglalkozzunk vele. Mi megyünk tovább azon az utón, a­melyet Deák Ferenc szel­leme jelölt ki a számunkra s amely után Vásárhely város jóizlésű publikuma is, immár öt­ven éve velünk tart, ama régi közmondást követve, hogy : — A karaván halad . . . A bankó hamisítóval kapcsolatos újabb lopások és bűntények. Teheneket loptak és szivart gyártottak­ Erdős Sándor vallatása során, mint megírtuk, Katona Antal dögkolbászgyáros működését a rendőrség tisztán látja. A bankó­­hamisításokkal kapcsolatosan ki­hallgatott Varga család, méltat­lankodva mondotta Barabás de­tektív felügyelőnek, hogy jobb volna, ahelyett hogy őket mo­lesztálja folyton a rendőrség, ha kinyomoznák, hogy ki lopta el az ő tehenüket. Barabás felügyelő Illy Istvánt kihallgatása alkalmával megkér­dezte, hogy milyen húsokat árul­tak Szegeden? Illy elmondotta, hogy Katona Antal teheneket megnyúzva vitt nekik Szegedre és ezt ott ő ki­mérte. Illyt szembesítették Katonával, aki beismerő vallomást tett. El­mondotta, hogy ez év szeptem­ber elején ifj. Varga Mihálytól, a pénzlebélyegző gazembertől De­zső Ferenc szökött katona, aki már a pénzlebélyegzésnél is élénk szerepet játszott, Benkő József foglalkozásnélküli csavar­góval, ő megbeszélte, hogy Var­­gáék tanyájáról el kellene lopni egy tehenet. Dezső Ferenc és Benkő József a megbeszéléshez híven kimen­tek a tehénért Vargáék tanyájára. Katona Antal pedig kocsiba fo­gott és megállapodásuk szerint a gyeptelep mellett egy félre eső, fás után várta cinkos társait. Éj­fél után egy órakor érkezett meg a két tehén tolvaj, maguk előtt hajtva egy hasas vörös tarka tehenet és egy gyönyörű szép egy éves bika­borjút. Mindkét állatot ott rögtön levágták, a hú­sát feldarabolva kocsira rakták és még ezen az éjszakán Katona Antal Pálffy­ utcai lakására hoz­ták, ott a bőröket lerakták és a feldarabolt húsokat szénával le­takarva Szegedre beszállították a Puskás-utcába egy Szalma nevű napszámos ismerőseikhez, ott a húst a közönségnek kimérték kilóját 30—40 koronáért. A hús azonban nem valami kelendő volt, mert kezdett már megrom­lani, a nyakukon maradt romlott húsanyagokat kifőzték szappan­­pannak. A szappan üzletből 6 ezer korona folyt be. Ebből Ka­­tonáék 500 koronát Illy István­nak adtak, amiért a romlott hús kimérésénél segédkezett, 1600 korona Benkő Józsefnek jutott, a megmaradt 3400 koronát katona vágta zsebre, azzal nyugtatta meg társait, hogy ebből a pénz­ből majd 1600 koronát közös segítségüknek Dezső Ferencnek ad majd át. De míg ők Szegeden a húst árulták, rossz világ járt itthon Dezső Ferenc szökött ka­tonára. A csendőrség elől épen mene­külni akart, amikor az állomáson lestoppolták. A Szegedi vonattal ekkor ér­kezett meg Katona, akinek sike­rült értesíteni Dezsőt, hogy az üzlet jól sikerült és a pénz részt Katona át akarta neki adni. De­zső Ferenc a pénzt nem fogadta el, hanem tanácsot adott Katoná­nak, hogy a megmaradt pénzen gyártsanak közösen szivarokat és trafik árukat. Katona a megmaradt 3400 ko­ronából dohányt vett és nagyban kezdte a szivarokat gyártani. A rendőrség a házkutatások alkal­mával 822 kiló portok­kó után­­zatú szivart és nagymennyiségű dohányt foglalt le a pénzhamisító, dögkolbászgyáros, tehén tolvaj, szivarkészítő Katonánál. Ugyan­ott megtalálták az ellopott tehe­nek bőreit. Értesülésünk szerint Katonáék még más lopásokat is követtek el, amit a nyomozás ér­dekében csak holnap hozhatunk a közönség elé. Egy amerikai szindikátus bérbe vette a szovjet kor­mánytól Kelet-Szibériát. Stockholmból jelentik: Vander­­lip, a híres amerikai pénzember, aki néhány hónapot Moszkvában töltött el és tegnap este Révaiból ideérkezett, tárgyalásának ered­ményéről közölte, hogy a szov­­jet kormány és több vezető ame­rikai pénzintézet főnökeiből ala­kult szindikátus között végleges megállapodás jött létre. A szindikátus hatvan évre ki­bérelte Szibéria egész északkeleti részét, a hatvanadik hosszúsági foktól keletre, beleértve Kamcsat­ka félszigetét is. Az egész terület 400.000 négyzetmérföld. A szin­dikátusnak privilégiuma van a szén és olajkészletek értékesíté­sére. A jövő év tavaszán kezdik meg a munkát. Elfogták Babarczi bárót, a bandavezért. A hírhedtté vált Babarcy-külö­­nítmény vezetőjét elfogták s ezzel döntő fordulatot vett a Britannia ügyben folytatott rendőri nyomo­zás. A mágnásból lett bandita­­vezér kihallgatásától ugyanis nagy eredményeket vár a rendőrség, mert vallomása világot fog vetni az egész bűnszövetség titokzatos eredetére, homályban rejtőzködő mozgatóira és működésének haj­meresztő történetére. A nyomozás legújabb ered­ményei közé tartozik az is, hogy tegnap elfogták Brill Rózsit, a Britannia -különítmény közismertté vált agent-provocateur-jét, a­ki páratlan furfanggal segített az áldozatokat léprecsalni. Egyébbként vasárnap és hétfőn jóformán megszakítás nélkül foly­tatták a kihallgatásokat a britan­­niabeli bűncselekmények ügyé­ben. Rengeteg tanút hallgattak ki és a vallomások nyomán most már pozitív tényként megálla­pították, hogy Soltra Józsefet tizenhat ember támadta meg. Tisztázta a nyomozás valameny­­nyinek szerepét. Legtöbbjük rend­őrkézen van, a szökésben levők­nek pedig összes személyi ada­tait ismerik. Babarcy báró kihallgatása. Az Ehmann-telepi kölönítmény vezérét, Babarcy Jenő bárót va­sárnap három társával együtt Adonyban elfogta a csendőrség. Mikor igazolásra szólították őket, Babarcy egy Bogáti Jenő névre szóló igazolványt mutatott fel, melyen az adonyi század pecsétje volt. A többiek Biró Bélának, Rumholdt Attilának és Peringer Józsefnek mondották magukat. Ma hajnalban szállították őket Budapestre és kihallgatásukat rögtön megkezdték. Biró Béla rövid vallatás után elárulta, hogy az állítólagos Bogáthi maga Ba­barcy Jenő báró, ő pedig vala­mikor rendőrőrmester volt, újab­ban pedig Babarcy testőrje, tit­kárja és legbizalmasabb embere volt, a­ki gyakran saját felelős­ségére intézkedett, a vezér utó­lagos jóváhagyása reményében. Megállapították, hogy ő, valamint Rumboldt Attila és Peringer Jó­zsef valódi nevüket mondták be. Kiderült ma, hogy Babarcy a Britannia megszállása napján délután szökött meg Budapestről, mert valahonnan megtudta, hogy baj lesz. Az esti hajón utazott el Ercsibe és ott rejtőzködött, a­míg három társa megérkezett. Ezek a Britaniában voltak a megszállás idején, de Héjjas Iván igazolására elbocsátották őket és így minden bántódás nélkül el­hagyták az épületet. Természe­tesen azonnal elutaztak Buda­pestről és Ercsiben csatlakoztak Babarcihoz, a­kit informáltak a a történtekről. Babarcy Jenő báró részletes kihallgatását ma este nyolc óra­kor kezdte meg Vigh Béla dr rendőrfogalmazó. A kihallgatás adataiból meg­állapították, hogy Babarcy báró nem katona és teljesen jogtalanul viselte a huszárfőhadnagyi egyen­ruhát. Babarczy negyven éves és állami tisztviselő volt. A kincs­tári jószágkezelőség státusában mint az apatini kirendeltség kincstári ispánja szerepel. Az anyja Forgách Mária grófnő. Középmagas, szikár, kreolar ember, Szedett- vetett civilrunk.

Next