Magyar Nemzetőr, 1921. január (51. évfolyam)

1921-01-06

2 már igen jelentős befolyást gya­koroltak. Másrészt a tót nemzeti pártok is konszolidálódtak. Az ilyenformán két szövetségcsoport­ban egyesülten és közösen ope­ráló tót, magyar és zsidó pártok rövid idővel ezelőtt egyértelműen elhatározták, hogy népfölkelést szerveznek a népek önrendelke­zésének alapján álló teljes auto­nómia kiküzdésére. Egyúttal el­határozták, hogy az egész terü­let elszakad a cseh köztársaság­tól, az Erdős Kárpátok számára pedig megtették Stefán dr.-t, a a ruthéneknek ismert vezetőjét, kormányzóvá. A felkelés, mely az Erdős-Kárpátokban tört ki, mér átterjedt a Felvidékre is. Entente-tisztek szállják meg Nyugatmagyarországot. Ezerkilencszáztizennyolcat jegyeztek azokra az okmá­nyokra, amelyeknek szavá­nál fogva elhallgattak az ágyuk és nem folytatták többé véres munkájukat a grápátok. 1918 ban ért véget a Háború és ma ezerkilenc­­százhuszonegyet érünk. Ha volt valaha alapja és jogo­sultsága egy reménynek, ak­kor remélni és hinni kellett azt, hogy 1921 revidiálni fogja azt, amit 1918 és 1919 vétettek Közép-Európa ellen. És 1921 most mégis az en­tente hatalmaknak egy uj pronunciamentojával kezdő­dik és ez a pronunciamento hatalmi szóval akarja végleg eldönteni Nyugatmagyaror­­szág sorsát. Mint a Politische Korres­pondenz értesül, a nagykö­vetek tanácsa közölte az osztrák kormánynyal a saint­­germaini és a trianoni béke­­szerződés értelmében Auszt­­­riának jutó nyugatmagyar­országi területek kérdésében hozott döntését. E határozat szerint a trianoni békeszer­ződés életbelépése után a szövetséges főhatalmak át­veszik Nyugatmagyarországot és azután a soproni szövet­ségközi bizottság útján át­adják Ausztriának. Ez a kettős átadás a sop­roni szövetségközi­ bizottság ellenőrzése alatt megy végbe s ez a bizottság már foglal­kozik az átvétel és az át­adás módozatainak tanulmá­nyozásával. A bizottság en­tente tiszteket­­ bocsátanak rendelkezésére. . Két gyár a marhavész­szérum készítésére A fenyegető keleti marhavészre tekintettel, a szérumtermelő vál­lalatok nagy akciót fejtenek ki, hogy a kormánytól a marhavész­szérumának előállítására enge­délyt kapjanak. Már megemlé­keztünk arról, hogy a terv ellen a gazdák körében erős tiltakozás nyilvánul meg, mert attól tarta­nak, hogy a szérum termelése MAGYAR NEMZETŐR Hegedűs miniszterségének hatása Angliában. Táviratilag üdvözölték Hegedűst Londonból.­­ A deviza­forga­lom megkönnyítése előmozdítja a magyar-angol gazdasági össze­köttetést. A politikában beállott irány­­változás nem kis hatással volt a Budapesten letelepedett kül­földi vállalatokra sem, ame­lyek most bizakodóbb szín­­ben látják a jövőt. A hosszú hónapok tétlensége után most elérkezettnek látják az időt, hogy Magyarország és a Nyu­gat között mégis csak meg­indul a természetes árucsere, amelynek elmaradása olyan mérhetetlen kárt okoz ennek a szerencsétlen országnak. Egy londoni cég budapesti fiókjának vezetője, aki isme­ri nemcsak a hazai, hanem a londoni­­viszonyokat is, a magyar,angol gazdasági érint­kezés lehetőségéről a követ­kezőket mondotta : " Az angol-magyar keres­kedelmi reláció az utóbbi években teljesen megszűnt és pedig azért, mert az an­goloknak nem volt semmi érdekük, hogy a magyar pi­acot felkeressék, különösen azért, mert a magyar keres­kedő fizetésképességéről a legképtelenebb hírek voltak elterjedve, viszont a mag­yar kereskedelem sem tett sem­mit, hogy az angol piaccal megismertesse a magyar piac fizetőképességét. Angliában sem a tőzsdén, sem a ban­kokban a magyar korona ár­folyama jegyezve nincsen és minden magyar tranzakció lebonyolításánál, ahol koro­na­ értékben való fizetésről van szó, Zürichet kérdezték meg. Az egyes vállalatok, a­melyek kereskedelmi össze­köttetéseiket Angliára bazí­­rozták, úgyszólván úttörő munkát végeztek azzal, hogy Magyarországot az angol pia­con földrajzilag és gazdasá­gilag bevezették. E tekintet­ben Krausz Simonnak nagy érdemei vannak és a többi magyar vállalatok, amelyek a háború előtt közvetlen ösz­­szeköttetést tartottak fenn Angliával, ma már ott tarta­nak, hogy velük az angol kereskedők hitel formájában bonyolítanak le ügyleteket.­­ Az Angliával összekötte­tésben levő magyar cégek nagy bizalommal viseltetnek az új pénzügyminiszter vál­lalkozása iránt, annál is in­kább, mert biztos tudomá­suk van arról, hogy Hegedűs Lóránt bankigazgatói minő­ségében szakszerű felvilágo­sításokat adott angol üzlet­embereknek, akiket magyar üzletfeleik­­ hozzá vezettek és a személyes érintkezésnek a hatása megnyilvánult ab­ban, hogy Angliából az új pénzügyminisztert táviratilag üdvözölték új állásának el­foglalása alkalmából.­­ Angliából immár ipar­cikkeink kivitele iránt meg­indult az érdeklődés és a pesti cégek kitartó munkájá­nak köszönhető, hogy az áru­forgalom postán és hajón Angliával már megkezdődött. A pénzügyminiszter legutóbbi rendelete, amely a deviza­­forgalom megkönnyítését biz­tosítja, garanciát nyújt arra, hogy a nehézkes­­ utalások elkerülése mor tán a legköze­lebbi időben intenzívebb for­galom fog kialakulni. egyúttal elterjeszti a ragályt is az ország állatállományában. A hazai gyárak közül most a Pápay-féle Ottó-anyaggyár rt. for­dult a kormányhoz és alternatív tervet terjesztett elő a járvány leküzdésének előkészítésére. A vállalat két telepet akar létesí­teni : az egyiket Csonka-Magyar­­ország területén, a másikat pedig a veszedelemmel fertőzött Len­gyelországban. A hazai gyárakat csupán a szükséges gépekkel és berendezésekkel kívánja felsze­relni, a vállalat az esetben ha majd a marhavészt tényleg be­hurcolnák az ország területére, mert állítása szerint különben a szérumtermelés előkészítése 5 hónapot venni igénybe. A lengyel területen létesítendő gyárban azonnal megkívánja kez­deni a szérum előállítását és oda magyar állatokat kíván kivinni,'' amelyeknek részeiből azután ál­lítanák elő a vész leküzdésére az anyagot. Ha azután a mar­havész felbukkanna nálunk ak­kor zárt vagyonokban akarja a vállalat a teljes kész anyagot behozni hozzánk. Bécsi lapok Nyugatmagyarország ,, átadásáról. A »Neue Freie Presse« a nyugatmagyarországi kérdés­ről a következőket írja : Mér­tékadó helyen kijelentik, hogy az a hír, mintha Nyugat- Magyarors­zág átadása" Auszt­ria részére a legközelebbi napokban, még a hét folya­mán fog megtörténni, nem felel meg a tényeknek. Dr. Weiskirchner elnök holnapra vagy holnaputánra összehívja a nemzetgyűlés nagybizott­ságának ülését, amelyen elő­reláthatóan megbeszélik a nagykövetek tanácsának ha­tározata folytán keletkezett helyzetet. A »Wiener Allgemeine Zei­tung« a következőket Írja: Sokkal jobb volna, ha Auszt­ 1921 január 6 ria és Magyarország jövendő­beli viszonyát nem tennék ki megterhelési próbának. Ha Ausztria és Magyarország képviselői alaposan és min­den utógondolat nélkül vitat­nák meg a kérdést, ennek alighanem haladéktalanul meg­volna a kivánt eredménye. Orosz csapatok a Dnjaster mentén: Csicserin békekonfernciára szorítja Romániát A Daly News szikratávira­tot közöl, mely szerint Take Ionescu két jegyzéket kül­dött Csicserinnek s ezekben felhívja a szovjet kormány figyelmét a Dnyester mentén történt csapatösszevonásokra. Csicserin azt válaszolta, hogy sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nincsen Romá­nia ellen irányuló támadó szándéka s ha elfogadják azt a javaslatot, hogy békeérte­­­kezletet tartsanak, ezzel el­hárul a konfliktus minden lehetősége. Hogyan elégíti ki németország a HoheitaBorlei­ne­­két vagyonilag ? Berlin, december 26. A német közvélemény egyre élénkebben foglalkoztatja az a kérdés, hogy miképen találjanak megoldást a HohenZollern-család deironizálá­­sával kapcsolatos vagyonjogi vi­szonyokra. Maga a német kor­mány már hosszabb idő óta megtette a szükséges előzetes intézkedéseket ezeknek a kér­déseknek a tizs­tázására. 1919 ja­nuárjában a német , igaz­­ságügyminisztérium egy bizotsá­­got küldött ki, amelyben az érde­kelt tárcák képviselőin kívül a királyi ház volt minisztériuma is képviselve volt. Ennek a bizott­ságnak a feladata lett az, hogy a német állam és a volt ural­­kodócsalád között a megegyezést előkészítse. Hosszas bizottsági tárgyalások után a bizottság ki is dolgozott egy egyezségtervet, amelyhez természetesen az alkot­mányos tényezőknek is hozzá kell járulni. A bizottság munká­latainak kiindulópontjául az az elv szolgált, hogy a szokatlan és rendkívül bonyolódott kérdés rendezésénél a lehetőségig jogos és törvényes alapon kell meg­maradni és a porosz királyi ház­nak mindent kiadni, ami őt meg­illeti, már csak azért is, mert ezzel olcsó agitációs anyagtól foszthatják meg a németországi­ monarchistákat. A jogi rendezés egyéb alap­elvei a következők : az uralkodó­család privát vagyonát szigorúan el kell különíteni az állami va­gyontól. A Hohenzollerneknek meglehetősen nagy és teljesen az ő rendelkezésükre álló privát vagyonuk volt, különösen fekvő­­ségekben. Ezeknek a tulajdon­jogát senki sem teszi vitássá. Ezenkívül vannak bizonyos pénz­beli és ingóvagyonok, amelyeket az uralkodók saját jövedelméből takarítottak meg. I. Vilmos pél­­l­dául a bevételeiből nem kevesebb.

Next