Magyar Nemzetőr, 1921. február (51. évfolyam)
1921-02-25
2 tekintettel a kiváltságokra és megszüntetik azokat. Hiába hangoztatták, hogy ők 1739 ben a Belgrádban kötött egyezmény szerint, majd az ezt 1791 ben megerősítő rendelet alapján ragaszkodnak jogaikhoz, amelyet legutoljára 1873 ban a török magyar egyezmény is megerősített. A muzulmánok körében óriási elkeseredést keltett az az intézkedés, hogy a sziget közigazgatásának élén álló „mudira ” elmozdították, illetve nem akarnak tudni arról, hogy a közigazgatást a kis szigeten ő vezeti, e helyett oláh tisztviselőt rendeltek ki oda. De mindezeknél nagyobb fájdalmat okoz a szigetlakóknak az a körülmény, hogy az évszázados tradíció ellenére az oláhok megengedjék, hogy idegen »gyaurok» is letelepedhetnek az igazhivők szigetén. MAGYAR NEMZETŐR 1921 február 25 Akik Héjjast játszottak, 31 . Giesswein Sándor szenzációs leleplezései a nemzetgyűlésen. A keddi nemzetgyűlésen Giesswein Sándor kanonokképviselő, a liberalizmus törhetetlen bajnoka szenzációs beszédet tartott, amely világszerte feltűnést keltett. Rámutatott arra, hogy a felekezeti gyűlölködés a gyermekek lelkét is megmételyezte, akik a nagyokat utánozni akarván, Héjjast játszottak egy helyen, amelynek egy gyermek lett az áldozata, akit felakasztottak tréfából s a gyermek meg is fulladt. A szenzációs beszédet itt közöljük: A kormány valóban kivételes helyzetben van, mert hosszú parlamenti működése alatt nem emlékszik rá, hogy egy kormányprogram felett folytatott vita ilyen hosszú időre nyúlt volna. Nemcsak hogy hosszú szünetek szakították meg, hanem egy új ülésszakba is átterjed ez a vita. Mindamellett kénytelen felszólalni, különösen a tegnap elhangzott beszéd után, amelyben Milotay István hosszasan szólta keresztény gondolatról. Nem keresztény kurzus, hanem keresztény gondolat kell, sőt nem elég a keresztény gondolat, hanem keresztény tett is kell. (Úgy van a jobboldalon.) Nagy kérdés, hogy meghozza-e a kormány azt a garanciát, hogy tetteket is hoz. A kormánynak eddigi működésében csak olyan tetteket lát, amelyek nem töltik el sok bizalommal. Behozták a botbüntetést, amelyet szerencsére nem alkalmaznak, megtörtént a földbirtokreform, de nem látja, hogy alkalmaznák és végül a szomorú trianoni béke becikkelyezése, amelynél csak az a kívánatos, hogy ne legyen végrehajtva. A legutóbbi tettek pedig a pénzügyminiszter törvényjavaslatai a legkülönbözőbb adókról. Tudjuk,hogy fizetni kell, de nemcsak fizetni akarunk, szociális tetteket is "akarunk végrehajtani és várjuk, hogy a kormány ezen a téren valóban tettekre határozza el magát. Alkotmányos életet és közszabadságokat. Akarjuk továbbá azt is, hogy az alkotmányos élet felviruljon ebben az országban. (Taps a jobboldalon.) A szocialisták mindig hasznos munkát végeztek és igen helyesen mondja Milotay, hogy nekünk ezekre az energiákra szükségünk van. (Koszó István : Romboló munkát végeznek ! Destruktivok!) A destrukció szót manapság nagyon könnyen alkalmazzák. (Koszó István: Majd a Galilei-Kör.) Bocsánatot kérek, a Galilei-Kör is dolgozott. Ha mi keresztények ,dolgoztunk volna úgy, ma másutt tartanánk. Nem akarjaaz ördögöt a falra festeni, de óva inti a nemzetgyűlést attól, ne jöjjön egy újabb Bachkorszak erre az országra, ne következzék be a spiclik rendszere, amely már körülbelül itt is van. Elkövetkezhet egy idő, amikor azokra, akik alkotmányos életet akarnak ebben az országban, azt fogják mondani, hogy forradalmárok. Ezt fogják mondani a szabad királyválasztókra is. (Felkiáltások a kisgazdapárton : Már mondják is !) Ő nem vett részt a forradalomban, a királykérdésben sem volt aktív szerepe és az a véleménye, hogy a király az országért van, nem pedig az ország a királyért. De, hogy mi kijussunk a tétlenségből, ahhoz feltétlenül szükséges, hogy kivirágozzanak a közszabadságok. Hiányoznak azok a garanciák, amelyek mellett nyilvános kritikát lehet gyakorolni. Nem engedhetjük meg, hogy azokat, akik a közszabadságokat merik követelni, forradalmároknak kiáltsák ki. Akkor forradalmárok voltak, akik itt a Házban a Kossuth-nótát énekelték, azok voltak Andrássy és Apponyi is, akiket erőszakkal vezettek ki innen. Elsősorban a sajtószabadságra van szükség és mikor a sajtószabadságról beszél, nem azt kívánja, hogy a pornográfiának, a rágalmazásnak, a becsületsértésnek ajtót nyissunk a sajtóban. (Croók Attila : Mint ahogy a keresztény sajtó teszi!) Ezt, sajnos én is tapasztalom A cenzúra túlkapásairól beszél. Ez nevetséges és nyilvános életünknek valóságos szégyene. Felemlíti, hogy nemrég egy cikket írt az egyik lapba és először történt meg vele, hogy cikkéből törölt a cenzúra és az első alkalommal is azt a szót törölte, hogy „nemzetközi“, olyan összetételben, amikor a nemzetközi jogról beszélt. (Nagy derültség) Mi lesz Csaradával az egyetemen, aki a nemzetközi jogot adja elő ? (Haller István: Már nem egyetemi tanári Felfüggesztették !) Ilyen viszonyok között igazán nem számíthatunk arra, hogy bennünket a művelt népek közé számítsanak. (Nagy zaj, ellentmondások. Kószó István: Hallatlan, hogy egy főpap ilyent mondjon.) Hát analfabéták intézik a cenzúrát ? Igenis az a célom, hogy a külföldön meghallják. Páter Bangha egy könyvében azt írja, hogy a tőzsdének és a bankoknak reformja sürgős és e téren tanulni kellene a bolsevizmustól. Én is azt mondom. Azt látom, hogy csak a rossz dolgokat tanultuk el a bolsevistáktól, a jót nem. (Felkiáltások: Nem volt abban semmi jó ! Szabad szerelem !) Apponyi Albert is azt mondta, hogy nekünk nemzetieknek kell lennünk, de nemzetközieknek is. (Haller István: De Apponyi nem lépett be a liberális blokkba !) Nálunk nincs megengedve, hogy szabadon írhassunk olyan dolgokat, amik a műveltséget terjesztik. Mi lenne, ha nálunk Romain Rollandot vagy Förster könyveit terjesztenék. Vannak olyan emberek, akik mindent, ai, szabadság és alkotmány, destruktívaknak bélyegeznek. Gratulál a pénzügyminiszternek, aki nyíltan liberálisnak vallotta magát és ennek ellenére megnyerte a keresztény nők táborát. Pedig ezek előtt úgy festették a liberalizmust, mint magát a kárhozatot. Ő mindig az ellen a liberalizmus ellen küzdött, amely elnyomja a gyengét, főleg a gazdasági liberalizmus ellen, azonban miért akarnak önök egy báró Eötvös József liberalizmusa ellenküzdeni? (Haller István: Dehogy akarunk. Mi csak a gazdasági liberálizmus ellen harcolunk.) Olvasta a katolikusok egyik vezérének nyilatkozatát, aki liberálisnak és egyben katolikusnak vallja magát, de abba az alakulásba, amelyet ő kreált, invitálja a zsidókat is és mégis mit látunk, hogy az a lap, amelyet annak idején gróf Zichy János alapított, mindennap néhány zsidót eszik meg. (Zaj és derültség !) Az a durva hang, amit ez a lap használ, belemarkol a finom érzésű ember lelkébe. (Zaj és ellentmondás a keresztény párton. Budavári László: Olvasta az Egyenlőséget ? Az finom ?) Az ilyen megtorlás beleéli magát a lelkekbe és a gyermeki szíveket is megrontja. Szomorú dolog történt itt Pesten. A szülők elmentek hazulról és tizenhárom éves gyermekük otthon maradt. Pajtásai jöttek hozzá látogatóba. Mikor aztán a szülők hazatértek, a fiút megfojtva, felakasztva találták. Héjjast játszottak. Az egyiknek az volt a szerepe, hogy zsidó legyen és felakasszák. Meg is tették, felakasztották, aztán nem tudták levenni a kötelet a nyakáról, elszaladtak, ott hagyták a gyermeket, aki meghalt. (Közbekiáltások. Talán Szamuellyt játszottak?) A liberalizmus. Legyen vége a megtorlásnak. Ismét gróf Apponyi Albert szavaira hivatkozom, aki azt mondta, legyen vége a megtorlásoknak, mert máskép a lelkekből a durvaságot nem lehet kiirtani. Beszél az internáltakról és nagyobb emberiességet kér. A csehek egyik felvidéki helyen 234 tótot internáltak. Ez ellen nekünk tiltakoznunk kell, de akkor nem szabad Magyarországon hasonló dolgoknak megtörténni. Hivatkozik arra, hogy választókerületéből 33 év óta ott élő munkásokat, akik még nem szerezték meg a honosságot, ártatlanul kiutasították csak azért, mert őre szavaztak. (Kerekes Mihály : Miskolcon is huszonötöt vertek azokra, akik roszszul szavaztak.) A nemzeti eszme és a faji kérdés. A faji kérdésekről szól, amelyet ma a politikai élet előterébe tolnak. Nagy tévedés, amikor a nemzeti eszmét a faji kérdéssel tévesztik össze. Kérdi, hol vannak tiszta fajok Európában? A mai korszak egyik betegsége a faji gondolat, amelyet különösen Chamberlain honosított meg elméletével. Az antiszemitizmus téziseit Chamberlain könyvéből szedik. Chamberlain azt is mondta, hogy Krisztus nem lehet zsidó, már pedig, aki ezt az ó-testamentumot aláássa, az a kereszténységet is aláássa. Kik voltak az első keresztények? Nemcsak Jeruzsálemben, hanem mindenütt a zsidók. A zsidó községek voltak a magvai a terjedő kereszténységnek, azután hirdette tanait szent Pál a rómaiaknak és görögöknek. Van zsidókérdés, ez tagadhatatlan, de ez gazdasági kérdés, úgy keletkezett, hogy mi magunk nem töltöttünk be bizonyos pályákat és engedtük, hogy azt a zsidók foglalják el. Nem elég az, hogy a köztisztviselői pályákat töltjük be, ahol éhbérért dolgozunk. A magyarságnak el kell foglalni a lukratív pályákat is. Ez helyes, de ebből faji kérdést csinálni keresztényellenes dolog. Ha a múlt században mindenkit, aki nem magyar fajbeli, eltávolítottak volna, akkor sem a Wekerlék, sem a Prohászkák, sem Huszár Károly, sem Turi-Tillmann Béla, sem jómagam nem foglalhattunk volna helyett a magyar közéletben. Ezeket a faji hecceket csak a kapitalizmus szítja, melynek az a célja, hogy az emberek összevesszenek. Az a mozgalom, amely a zsidót külön fajnak akarja minősíteni, nem más, mint a zsidóknak az a törekvése, hogy gettót állítsanak fel maguknak. Sajnálja, hogy a nemzetiségi minisztériumot eltörölték. (Rassay Károly : Nem törölték a minisztériumot, csak a minisztert. Azért nem kár! (Derültség.) Kezet kell fogni a munkássággal. Nem szabad azt hinni, hogy az ő nemzetköziségük kizárja a nemzeti gondolatot. Legyen minden polgár munkás és minden munkás polgár. Akkor jelentkeztek a szociális bajok, amikor a régi iparosszervezeteket megszüntették. Megemlékezik a külügyminiszter szép férfias expozéjáról, amelyben Magyarország önrendel- A „Fehér Rózsához“ címzett rövidáru üzletemet Andrássy u. 12. sz. alá helyeztem, ahol mindenféle cipőszinű harisnyák, keztyük, szállások, csipkék, neccelő és horgoló, valamint 400 és 1000 yardos cérnák, kötő pamutok és mindenféle rövidáru cikkek a legolcsóbban vásárolhatók. Robitsek József rövidáru kereskedő, Andrássy u. 12., a drogéria mellett.