Magyar Nemzetőr, 1921. február (51. évfolyam)

1921-02-25

2 tekintettel a kiváltságokra és megszüntetik azokat. Hiába hangoztatták, hogy ők 1739 ben a Belgrádban kötött egyezmény szerint, majd az ezt 1791 ben meg­erősítő rendelet alapján ra­gaszkodnak jogaikhoz, ame­lyet legutoljára 1873 ban a török magyar egyezmény is megerősített. A muzulmánok körében óriási elkeseredést keltett az az intézkedés, hogy a sziget közigazgatásának élén álló „mudira ” elmozdították, il­letve nem akarnak tudni ar­ról, hogy a közigazgatást a kis szigeten ő vezeti, e he­lyett oláh tisztviselőt rendel­tek ki oda. De mindezeknél nagyobb fájdalmat okoz a szigetlakóknak az a körül­mény, hogy az évszázados tradíció ellenére az oláhok megengedjék, hogy idegen »gyaurok» is letelepedhetnek az igazhivők szigetén. MAGYAR NEMZETŐR 1921 február 25 Akik Héjjast játszottak, 31 . Giesswein Sándor szenzációs leleplezései a nemzetgyűlésen. A keddi nemzetgyűlésen Giesswein Sándor kanonok­képviselő, a liberalizmus tör­hetetlen bajnoka szenzációs beszédet tartott, amely világ­szerte feltűnést keltett. Rámutatott arra, hogy a felekezeti gyűlölködés a gyer­mekek lelkét is megméte­lyezte, akik a nagyokat utá­nozni akarván, Héjjast ját­szottak egy helyen, amely­nek egy gyermek lett az áldozata, akit felakasztottak tréfából s a gyermek meg is fulladt. A szenzációs beszédet itt közöljük: A kormány valóban kivételes helyzetben van, mert hosszú par­lamenti működése alatt nem em­lékszik rá, hogy egy kormány­­program felett folytatott vita ilyen hosszú időre nyúlt volna. Nem­csak hogy hosszú szünetek sza­kították meg, hanem egy új ülés­szakba is átterjed ez a vita. Mindamellett kénytelen felszólal­ni, különösen a tegnap elhang­zott beszéd után, amelyben Mi­­lotay István hosszasan szólt­­a keresztény gondolatról. Nem ke­resztény kurzus, hanem keresz­tény gondolat kell, sőt nem elég a keresztény gondolat, hanem keresztény tett is kell. (Úgy van­ a jobboldalon.) Nagy kérdés, hogy meghozza-e a kormány azt a garanciát, hogy tetteket is hoz. A kormánynak eddigi működé­sében csak olyan tetteket lát, a­melyek nem töltik el sok biza­lommal. Behozták a botbünte­tést, amelyet szerencsére nem alkalmaznak, megtörtént a föld­birtokreform, de nem látja, hogy alkalmaznák és végül a szomo­rú trianoni béke becikkelyezése, amelynél csak az a kívánatos, hogy ne legyen végrehajtva. A legutóbbi tettek pedig a pénz­ügyminiszter törvényjavaslatai a legkülönbözőbb adókról. Tudjuk,­­hogy fizetni kell, de nemcsak fizetni akarunk, szociális tetteket is "akarunk végrehajtani és vár­juk, hogy a kormány ezen a té­ren valóban tettekre határozza el magát. Alkotmányos életet és közszabadságokat. Akarjuk továbbá azt is, hogy az alkotmányos élet felviruljon ebben az országban. (Taps a jobboldalon.) A szocialisták min­dig hasznos munkát végeztek és igen helyesen mondja Milotay, hogy nekünk ezekre az ener­giákra szükségünk van. (Koszó István : Romboló munkát végez­nek ! Destruktivok!) A destrukció szót manapság nagyon könnyen alkalmazzák. (Koszó István: Majd a Galilei-Kör.) Bocsánatot kérek, a Galilei-Kör is dolgozott. Ha mi keresztények ,dolgoztunk volna úgy, ma másutt tartanánk. Nem akarja­­az ördögöt a falra festeni, de óva inti a nemzet­gyűlést attól, ne jöjjön egy újabb Bachkorszak erre az országra, ne következzék be a spiclik rendszere, amely már körülbelül itt is van. Elkövetkezhet egy idő, amikor azokra, akik alkot­mányos életet akarnak ebben az országban, azt fogják mondani, hogy forradalmárok. Ezt fogják mondani a szabad királyválasz­tókra is. (Felkiáltások a kisgazda­­párton : Már mondják is !) Ő nem vett részt a forradalomban, a királykérdésben sem volt aktív szerepe és az a véleménye, hogy a király az országért van, nem pedig az ország a királyért. De, hogy mi kijussunk a tétlen­ségből, ahhoz feltétlenül szüksé­ges, hogy kivirágozzanak a köz­szabadságok. Hiányoznak azok a garanciák, amelyek mellett nyilvános kritikát lehet gyako­rolni. Nem engedhetjük meg, hogy azokat, akik a köz­szabadságokat merik követelni, forradalmároknak kiáltsák ki. Ak­kor forradalmárok voltak, akik itt a Házban a Kossuth-nótát énekelték, azok voltak Andrássy és Apponyi is, akiket erőszakkal vezettek ki innen. Elsősorban a sajtószabadságra van szükség és mikor a sajtószabadságról be­szél, nem azt kívánja, hogy a pornográfiának, a rágalmazás­nak, a becsületsértésnek ajtót nyissunk a sajtóban. (Croók At­tila : Mint ahogy a keresztény sajtó teszi!) Ezt, sajnos én is tapasztalom A cenzúra túlkapá­sairól beszél. Ez nevetséges és nyilvános életünknek valóságos szégyene. Felemlíti, hogy nemrég egy cikket írt az egyik lapba és először történt meg vele, hogy cikkéből törölt a cenzúra és az első alkalommal is azt a szót törölte, hogy „nemzetközi“, olyan összetételben, amikor a nemzet­közi jogról beszélt. (Nagy derült­ség) Mi lesz Csaradával az egye­temen, aki a nemzetközi jogot adja elő ? (Haller István: Már nem egyetemi tanári Felfüggesz­tették !) Ilyen viszonyok között igazán nem számíthatunk arra, hogy bennünket a művelt népek közé számítsanak. (Nagy zaj, ellentmondások. Kószó István: Hallatlan, hogy egy főpap ilyent mondjon.) Hát analfabéták inté­zik a cenzúrát ? Igenis az a cé­lom, hogy a külföldön meghall­ják. Páter Bangha egy könyvé­ben azt írja, hogy a tőzsdének és a bankoknak reformja sürgős és e téren tanulni kellene a bol­­sevizmustól. Én is azt mondom. Azt látom, hogy csak a rossz dolgokat tanultuk el a bolsevis­táktól, a jót nem. (Felkiáltások: Nem volt abban semmi jó ! Sza­bad szerelem !) Apponyi Albert is azt mondta, hogy nekünk nemzetieknek kell lennünk, de nemzetközieknek is. (Haller István: De Apponyi nem lépett be a liberális blokkba !) Nálunk nincs megengedve, hogy szabadon írhassunk olyan dol­gokat, amik a műveltséget ter­jesztik. Mi lenne, ha nálunk Ro­main Rollandot vagy Förster könyveit terjesztenék. Vannak olyan emberek, akik mindent, a­i,­ szabadság és alkotmány, destruktívaknak bélyegeznek. Gra­tulál a pénzügyminiszternek, aki nyíltan liberálisnak vallotta ma­gát és ennek ellenére megnyerte a keresztény nők táborát. Pedig ezek előtt úgy festették a libera­lizmust, mint magát a kárhoza­tot. Ő mindig az ellen a libera­lizmus ellen küzdött, amely el­nyomja a gyengét, főleg a gaz­dasági liberalizmus ellen, azon­ban miért akarnak önök egy báró Eötvös József liberalizmusa ellen­­küzdeni? (Haller István: Dehogy akarunk. Mi csak a gaz­dasági liberálizmus ellen harco­lunk.) Olvasta a katolikusok egyik vezérének nyilatkozatát, aki libe­rálisnak és egyben katolikusnak vallja magát, de abba az alaku­lásba, amelyet ő kreált, invitálja a zsidókat is és mégis mit lá­tunk, hogy az a lap, amelyet annak idején gróf Zichy János alapított, mindennap néhány zsidót eszik meg. (Zaj és derült­ség !) Az a durva hang, amit ez a lap használ, belemarkol a finom érzésű ember lelkébe. (Zaj és ellentmondás a keresztény párton. Budavári László: Olvasta az Egyenlőséget ? Az finom ?) Az ilyen megtorlás beleéli ma­gát a lelkekbe és a gyermeki szíveket is megrontja. Szomorú dolog történt itt Pesten. A szülők elmentek hazulról és tizenhárom éves gyermekük otthon maradt. Pajtásai jöttek hozzá látogatóba. Mikor aztán a szülők hazatértek, a fiút megfojtva, felakasztva ta­lálták. Héjjast játszottak. Az egyikn­ek az volt a szerepe, hogy zsidó legyen és felakasszák. Meg is tették, felakasztották, aztán nem tudták levenni a kötelet a nyakáról, elszaladtak, ott hagy­ták a gyermeket, aki meghalt. (Közbekiáltások. Talán Szamuel­­lyt játszottak?) A liberalizmus. Legyen vége a megtorlásnak. Ismét gróf Apponyi Albert sza­vaira hivatkozom, aki azt mond­ta, legyen vége a megtorlásoknak, mert máskép a lelkekből a dur­vaságot nem lehet kiirtani. Beszél az internáltakról és nagyobb em­beriességet kér. A csehek egyik felvidéki helyen 234 tótot inter­náltak. Ez ellen nekünk tiltakoz­nunk kell, de akkor nem szabad Magyarországon hasonló dolgok­nak megtörténni. Hivatkozik arra, hogy választókerületéből 33 év óta ott élő munkásokat, akik még nem szerezték meg a honossá­got, ártatlanul kiutasították csak azért, mert őre­ szavaztak. (Ke­rekes Mihály : Miskolcon is hu­szonötöt vertek azokra, akik rosz­­szul szavaztak.) A nemzeti eszme és a faji kérd­és. A faji kérdésekről szól, ame­lyet ma a politikai élet előterébe tolnak. Nagy tévedés, amikor a nemzeti eszmét a faji kérdéssel tévesztik össze. Kérdi, hol van­nak tiszta fajok Európában? A mai korszak egyik betegsége a faji gondolat, amelyet különösen Chamberlain honosított meg el­méletével. Az antiszemitizmus té­ziseit Chamberlain könyvéből szedik. Chamberlain azt is mond­ta, hogy Krisztus nem lehet zsidó, már pedig, aki ezt az ó-testa­mentumot aláássa, az a keresz­ténységet is aláássa. Kik voltak az első keresztények? Nemcsak Jeruzsálemben, hanem mindenütt a zsidók. A zsidó községek vol­tak a magvai a terjedő keresz­ténységnek, azután hirdette ta­nait szent Pál a rómaiaknak és görögöknek. Van zsidókérdés, ez tagadhatatlan, de ez gazdasági kérdés, úgy keletkezett, hogy mi magunk nem töltöttünk be bizo­nyos pályákat és engedtük, hogy azt a zsidók foglalják el. Nem elég az, hogy a köztisztviselői pályákat töltjük be, ahol éhbér­ért dolgozunk. A magyarságnak el kell foglalni a lukratív pályákat is. Ez helyes, de ebből faji kérdést csinálni keresztényellenes dolog. Ha a múlt században mindenkit, aki nem magyar fajbeli, eltávo­lítottak volna, akkor sem a We­­kerlék, sem a Prohászkák, sem Huszár Károly, sem Turi-Tillmann Béla, sem jómagam nem foglal­hattunk volna helyett a magyar közéletben. Ezeket a faji hecce­ket csak a kapitalizmus szítja, melynek az a célja, hogy az emberek összevesszenek. Az a mozgalom, amely a zsidót külön fajnak akarja minősíteni, nem más, mint a zsidóknak az a tö­rekvése, hogy gettót állítsanak fel maguknak. Sajnálja, hogy a nemzetiségi minisztériumot eltö­rölték. (Rassay Károly : Nem tö­rölték a minisztériumot, csak a minisztert. Azért nem kár! (De­rültség.) Kezet kell fogni a mun­kássággal. Nem szabad azt hinni, hogy az ő nemzetköziségük ki­­zárja a nemzeti gondolatot. Le­gyen minden polgár munkás és minden munkás polgár. Akkor jelentkeztek a szociális bajok, a­mikor a régi iparosszervezeteket megszüntették. Megemlékezik a külügyminisz­ter szép férfias expozéjáról, a­melyben Magyarország önrendel- A „Fehér Rózsához“ címzett rövidáru üzletemet Andrássy­ u. 12. sz. alá helyeztem, ahol mindenféle cipőszinű harisnyák, keztyük, szállások, csipkék, neccelő és horgoló, valamint 400 és 1000 yardos cérnák, kötő pamutok és mindenféle rövidáru cikkek a legolcsóbban vásárolhatók. Robitsek József rövidáru kereskedő, Andrássy­ u. 12., a drogéria mellett.

Next