Magyar Nemzetőr, 1921. február (51. évfolyam)
1921-02-26
2 ban, Magyarország egyik uralkodóját tiszteli. Magyarországról a nagy látnok, a nagy „vates“ azt mondja: „O beata Ungheria se non ti fasciasti piu malmenare.“ Ez a mi politikánk. Nem szabad megengedni, hogy Magyarország rosszul kormányoztassék és akkor Róma bizalommal fog ránk tekinteni. Ezt a nagyjelentőségű nyilatkozatot az olasz lap meleg szavakkal ajánlja az olasz közönség figyelmébe. Oláh vandalizmus, A „Magyar Irredeta“ írja: Az oláhok által megszállott területekről egyre érkeznek a legvadállatiasabb kegyetlenségek hírei. De még ezek között is kirívóak azok a dolgok, amelyek Nagyváradról jutnak el hozzánk, egy szerencsétlen, agyonrakinozott és borzalmas sebektől borított magyar, vagy annak valami gyászoló hozzátartozója elbeszélése nyomán Néhány héttel ezelőtt Debrecenbe érkezett négy, szúrt sebektől borított magyar — Nagyváradról. Ruhájuk foszlányokban csüngött róluk. Kórházba szállították őket. Apatikusan feküdtek s minden kérdésre csak annyit suttogtak elhaló hangon: — Iliescu Györgye . . . Nagyvárad . . . Ennyi is elég volt, hogy tudják, miről és kiről van szó. Iliescu Györgye oláh kapitány a debreceni román katonai rendőrség feje volt a megszállás idején s ebben a minőségben követte el rettenetes gazságait. Bárki került is a szeme elé, először megbotoztatta s csak aztán kérdezte meg a szerencsétlen áldozatot, hogy miért is került eléje. Zsarolásainak és egyéb bűneinek se szeri, se száma. Mikor az oláhok Debrecenből kivonultak, Iliescu kapitányt a nagy érdemeinek elismeréseképen Nagyváradra rendelték, ahol szintén a katonai rendőrség parancsnoka lett. Ha Iliescu debreceni működését csak enyhén illetjük a vadállati jelzővel, nagyváradi működésére már nem lehet jelzőt találni, amely ne túl enyhén ítélné meg ezt a tevékenységet. A lassan gyógyuló sebesültek, akik még máig is a debreceni közkórház lakói, rettenetes kínzásokról beszélnek. Mind a négy áldozat magyar hivatalnok volt, akiknek semmi más bűnük nem ,volt, mint a magyarságuk. Egyszerre kerültek valamennyien Iliescu úr karmai közé, a nagyváradi katonai rendőrségre. A nevüket sem kérdezték, azonnal azzal kezdték a hivatalos eljárást, hogy mind a négyre huszonöt botot vertek. Mikor ezzel elkészültek, a félig eszméletlen magyarokat Iliescu kapitány magas színe elé állították. — Tudomásom van róla, — kezdte a kapitány — hogy ti kutyák, Horthy kémjei vagytok! Az áldozatok válaszolni sem tudtak. — Tehát bevalljátok? — Nem vallhatunk be semmit, mert semmi bűnünk nincsen. Iliescu türelmetlenül intett segéd hóhérainak: — Vigyétek őket a pincébe! A pince . . . Szomorú hely. Sok agyonkínzott magyar sóhajtott utolsót a nedves falak között, a hideg, agyagos földön. A négy meggyötört magyart is ide vitték, ahol már várt rájuk a legújabb és a legrettenetesebb kinzószószám, amely Iliescu találmánya: a szöges koporsó, egy koporsóformájú, hegyes szögekkel kivert láda, melybe a szögeket tetszés szerint lehet beljebb szorítani. Az áldozatokat mezítelenül ebbe fektetik és a szögeket addig csavarják befelé, amig be nem vallanak mindent, amit csak Iliescu kíván. Ez lett a sorsa a Debrecenbe került négy magyarnak is. Szerencséjükre kínzás közben jött rá Iliescu úr, hogy az egyik áldozat vagyonos ember. Háromezer lej ellenében elállott a tervétől, hogy tovább vallasa őket. MAGYAR NEMZETŐR 1921 február 26 Böjti prédikáció. A böjti idő istenes szándékok, jámbor elhatározások ideje. Azonban a legtöbb ember nem váltja tettre, amit föltesz magában. Oka az, hogy nem tudja, miképpen fogjon hozzá. Három arany szabály van, mely a sikert biztosítja. Az első: Légy állhatatos abban, amit magadnak föltettél. Szükségtelen tanácsnak látszik, valójában pedig nagyon szükséges. Sok ember jut ötletszerű elhatározásra, pl. „ezentúl korán kelő leszek“. Ez nem elég az üdvösségre. A hajlandóságot pontosabban kell kioktatni. Ha igazi benned a koránkelés szándéka, állapítsd meg pontosan az idejét, írd fel egy darab papirosra, hogy folyvást a szemed előtt legyen, mint hott vád arra az esetre, ha későn kelnél. A második szabály : Közvetlen cselekvés. Azaz: mihelyt megszületett benned a elhatározás, fogj hozzá a végrehajtásához. Ne várd be, míg első felbuzdulásodelpárolog. Úgy vagy vele, mint az árok átugrásával. Ha sokáig méregeted szemmel a szélességét, egyre fogy a bátorságod, egyre nő a félelmed s azugrás vagy elmarad, vagy elmarad, vagy balul üt ki. „Most tedd meg!“" Ez a jelszó, ha egyáltalán meg akarod tenni. A harmadik szabály: Ne tégy kivételt. Mindannyiunkban megvan a végzetes hajlandóság, hogy ürügyet keressünk elhatározásunk cserbenhagyására, mihelyt az első próbán túlestünk. Ha italról van szó, egy alkalmi lakoma épen kapóra jön és nemde, bűn volna nem csinálni egy görbe napot, mikor egy régi jó barátunkkal találkozunk. Ha koránkelésről van szó, egy álmatlan éjszaka, egy nehéz munkában töltött nap elegendő ok, hogy sutba dobjuk a koránkelés fogadalmát. Ha sikert akarunk elérni, ezekkel a dolgokkal előre számot kell vetni. Kivételnek, kifogásnak, ürügynek nincs helye, új elhatározásunk olyan megrögzött szokássá nem válik, hogy megtartani könnyebb mint megszegni. Mindez lehetséges. A hajlam csodálatosan alkalmazkodó, hajlítható, akaratunk pedig erősebb, mint gondolnék. „Ahol megvan az akarat, megvan az út és mód M immM. — Táncvigalmak és mulatságok engedélyezésére vonatkozó szabályrendelet módosítása. Az eddig ilyen dimen érvényben levő szabályrendelet egyes pontjai nem felelnek meg a változott viszonyoknak. Példál a nyári színi szezon alatt nem adhatott engedélyt a tanács a város területén cirkuszi mutatványok előadására. Most a szabályrendelet ezen pontját oly értelemben fogják módosítani, hogy a színigazgatók perrel ne támadhassák meg a várost, ha engedélyt ad cirkuszi vagy más hasonló válalatoknak, hogy bizonyos időn belül előadásokat tarthassanak ugyanakkor, midőn színtársulat is működik a városban. — Arr .áilampeo "triy t*srto.sísaéna« kimu'iatá», a román megszállás idejéből. A román megszállás idejében, midőn a városi hatóságok nem léphettek érintkezésbe a kormánnyal Vásárhely lakossága magas összegeket kitevő kötelezettségeket teljesített, amik tulajdonképpen állami feladatot képeznek. Pl. állami segélyek ügye. Most tiszta képet akar a városi tanács látni e téren, hogy mivel tartozik az állampénztár. A tartozás megállapításával a számvevőség lett megbízva. — & h a d 5 köt c * 5 »Szelvények nossztrifikálássársa« sa határidejét maghosszeb tiltották. A magyar háborús államadóssági címleteknek nosztrifikálás díjából leendő jegyzékbe vételére és megjelölésére irányuló kérelmek előterjesztésére kitűzött határidőt folyó évi március 31-éig meghosszabbította a m. tir. pénzügyminiszteri rendelet. E rendelet szerint a pénzintézetek által benyújtható kérelmek f. évi április 1-étől április 15-éig terjeszthetők elő. Leltározzák a város területén levő eperfákat. Ambrus János selyemtenyésztési felügyelő, makói lakos, mint kiküldött városunkban tartózkodik és a város intézkedése folytán mellé rendelt műszaki tiszt segédletével a mai napon hozzáfogott a város területén termesztett eperfák mennyiségének nyilvántartásba vételéhez. — Szabad oktatási előadás tartatik a Szent Istvánutca VI. olvasónépkörben most, szobaton este 6 órai kezdettel. Dr Deák Ferenc ügyvéd, a kisemberek hitelszükségletének olcsóbbá tételéről értekezik majd. Az olvasókör környéki lakosság figyelmét különösen felhívjuk ezen előadásra. — Rendőri krefe. Molnár Lajos Berkenye-u. 76 sz. alatti lakos jelentette a rendőrségen. Hódi Eszter Berkenye-u. 38 sz. alatti lakos ellopott tőle egy tyúkot. — Kiss Imre Teleky-u. 32 sz. alatti lakostól ismeretlen tettes ellopott 11 kgr. lisztet. — A közgyűlési teremben vasárnap délutánonként tartani szokott szabadoktatási előadások most vasárnapi rendjébe némi változás lesz, amennyiben az előadások kezdete kivételesen fél öt órára van kitűzve. Tölcséry István és ifj. Dányay Lajos főgimntanárok lesznek az előedők. — Meghívó. A „Kereskedelmi Csarnok“, a „Kereskedelmi Otthon“ és a „Kereskedelmi Testület“ tagjait ez egyesületeknek f. hó 2- én, vasárnap délután 3 órakor a Központi szálloda I. em. nagytermében tartandó közgyűlésére ezennel meghívom. Tárgysorozat: Határozathozatal az egyesületek fuzionálása tárgyában. Egyúttal felhívom városunk összes kereskedőit és kereskedelmi alkalmazottjait, hogy folyó hó 27-én, vasárnap délután fél 4 órakor a Központi szálló 1. era. nagytermében városunk összes kereskedőit és kereskedelmi alkalmazottait felölelő egyesület alakításának megvitatása és elhatározása céljából megjelenni szíveskedjenek. Borbás Sándor az előkészítő bizottság elnöke. 94 százalékkal szedik át parádét. A városi tanács határozata folytán addig is, míg a miniszter jóváhagyja a folyó évi költségvetést, melyben megállapítást nyert a fedezet szükséglete szerinti pótadó százaléka, — 94 százalék pótadót szednek. — Rablóvilág Szerbiában. A szerb állapotokra jellemző azon január 23-iki belgrádi jelentés, amely szerint a belügyminiszter az összes délszerbiai hatóságoknak elrendelte, hogy szólítsák fel az összes körözött komitácsikat és hajdúkat egy hónapon belüli önként jelentkezésre, mely esetben mindazoknak, akik a hatóságok felhívására önként jelentkeznek, el fogják engedni a halálos ítéletet. A többi büntetéseket pedig enyhíteni fogják. Mindazok ellen, akik nem fogják magukat az igazságszolgáltatás kezébe szolgáltatni, a hatóságok a legmesszebbmenő harcot fogják kezdeni és igénybe fogják venni mindazon eszközöket, amelyeket a minisztertanács határozott meg. A szerb komitácsik azonban tovább rabolnak. Megindul a forgalom Romániával. Romániával a vasúti teheráruforgalom sok nehézség után a napokban megindul, sőt az Aradon hetek óta útrakészen állott, 150 vagyon tűzifa első részlete, 50 kocsival már Lőkösházán várja a demarkáción innen való átvontatását. Hasonló hírt hallunk Tenke irányából is. A románok ugyanis nagy erdőpusztításokat vittek véghez és a rengeteg fa piacot keres, hogy helyben el ne korhadjon. Még megérjük, hogy mire a tél elmúlik és kitavaszodik, még fához is jutunk. A ro- is.“ S ha ismerjük az utat, a dolog csupán az akaraton múlik. Bármit tettünk is fel magunkban, ha ésszerű, tehetséges is. Ha szándékunk megtérüi, meg is tesszük, ha riogatás nélül, annak rendje és módja szerint látunk hozzá. Ez a böjti prédikáció pedig eredetileg angoloknak szól, de talán nem angolokra is ráfér. A „Fehér Rózsához“ címzett rövidáru üzletemet Andrássy u. 12. sz. alá helyeztem, ahol mindenféle cipőszinű harisnyák, kiztyük, szallagok, csipkék, neccelő és horgoló, valamint 400 és 1000 yardos cérnák, kötő pamutok és mindenféle rövidáru cikkek a legolcsóbban vásárolhatók. Robitsek József rövidáru kereskedő, Andrássy u. 12., a drogéria mellett.