Magyar Nemzetőr, 1921. február (51. évfolyam)

1921-02-26

2 ban, Magyarország egyik uralko­dóját tiszteli. Magyarországról a nagy látnok, a nagy „vates“ azt mondja: „O beata Ungheria se non ti fasciasti piu malmenare.“ Ez a mi politikánk. Nem szabad megengedni, hogy Magyarország rosszul kormányoztassék és ak­kor Róma bizalommal fog ránk tekinteni. Ezt a nagyjelentőségű nyilatko­zatot az olasz lap meleg szavak­kal ajánlja az olasz közönség figyelmébe. Oláh vandalizmus, A „Magyar Irredeta“ írja: Az oláhok által megszállott terüle­tekről egyre érkeznek a legvad­­állatiasabb kegyetlenségek hírei. De még ezek között is kirívóak azok a dolgok, amelyek Nagy­váradról jutnak el hozzánk, egy szerencsétlen, agyonrakinozott és borzalmas sebektől borított ma­gyar, vagy annak valami gyá­szoló hozzátartozója elbeszélése nyomán­ Néhány héttel ezelőtt Debre­cenbe érkezett négy, szúrt se­bektől borított magyar — Nagy­váradról. Ruhájuk foszlányokban csüngött róluk. Kórházba szállí­tották őket. Apatikusan feküdtek s minden kérdésre csak annyit suttogtak elhaló hangon: — Iliescu Györgye . . . Nagy­várad . . . Ennyi is elég volt, hogy tud­ják, miről és kiről van szó. Iliescu Györgye oláh kapitány a debre­ceni román katonai rendőrség feje volt a megszállás idején s ebben a minőségben követte el rettenetes gazságait. Bárki került is a szeme elé, először megbo­­toztatta s csak aztán kérdezte meg a szerencsétlen áldozatot, hogy miért is került eléje. Zsaro­lásainak és egyéb bűneinek se szeri, se száma. Mikor az oláhok Debrecenből kivonultak, Iliescu kapitányt a nagy érdemeinek elismerése­­képen Nagyváradra rendelték, a­hol szintén a katonai rendőrség parancsnoka lett. Ha Iliescu debreceni működését csak eny­hén illetjük a vadállati jelzővel, nagyváradi működésére már nem lehet jelzőt találni, amely ne túl enyhén ítélné meg ezt a tevé­kenységet. A lassan gyógyuló sebesültek, akik még máig is a debreceni közkórház lakói, rettenetes kínzá­sokról beszélnek. Mind a négy áldozat magyar hivatalnok volt, akiknek semmi más bűnük nem ,volt, mint a magyarságuk. Egy­szerre kerültek valamennyien Iliescu úr karmai közé, a nagy­váradi katonai rendőrségre. A nevüket sem kérdezték, azonnal azzal kezdték a hivatalos eljá­rást, hogy mind a négyre huszon­öt botot vertek. Mikor ezzel el­készültek, a félig eszméletlen magyarokat Iliescu kapitány ma­gas színe elé állították. — Tudomásom van róla, — kezdte a kapitány — hogy ti kutyák, Horthy kémjei vagytok! Az áldozatok válaszolni sem tudtak. — Tehát bevalljátok? — Nem vallhatunk be semmit, mert semmi bűnünk nincsen. Iliescu türelmetlenül intett se­géd hóhérainak: — Vigyétek őket a pincébe! A pince . . . Szomorú hely. Sok agyo­nkínzott magyar sóhaj­tott utolsót a nedves falak kö­zött, a hideg, agyagos földön. A négy meggyötört magyart is ide vitték, ahol már várt rájuk a leg­újabb és a legrettenetesebb kin­­zószószám, amely Iliescu talál­mánya: a szöges koporsó, egy koporsóformájú, hegyes szögek­kel kivert láda, melybe a szöge­ket tetszés szerint lehet beljebb szorítani. Az áldozatokat mezíte­lenül ebbe fektetik és a szöge­ket addig csavarják befelé, a­mig be nem vallanak mindent, amit csak Iliescu kíván. Ez lett a sorsa a Debrecenbe került négy magyarnak is. Szerencsé­jükre kínzás közben jött rá Iliescu úr, hogy az egyik áldo­zat vagyonos ember. Háromezer lej ellenében elállott a tervétől, hogy tovább vallasa őket. MAGYAR NEMZETŐR 1921 február 26 Böjti prédikáció. A böjti idő istenes szándékok, jámbor elhatározások ideje. Azon­ban a legtöbb ember nem vált­ja tettre, amit föltesz magában. Oka az, hogy nem tudja, mikép­pen fogjon hozzá. Három arany szabály van, mely a sikert biz­tosítja. Az első: Légy állhatatos ab­ban, amit magadnak föltettél. Szükségtelen tanácsnak látszik, valójában pedig nagyon szük­séges. Sok ember jut ötlet­szerű elhatározásra, pl. „ezentúl korán kelő leszek“. Ez nem elég az üdvösségre. A hajlandóságot pontosabban kell kioktatni. Ha igazi benned a koránkelés szán­déka, állapítsd meg pontosan az idejét, írd fel egy darab papiros­ra, hogy folyvást a szemed előtt legyen, mint h­ott vád arra az esetre, ha későn kelnél. A második szabály : Közvet­len cselekvés. Azaz: mihelyt megszületett benned a elhatáro­zás, fogj hozzá a végrehajtásá­hoz. Ne várd be, míg első fel­buzdulásod­­elpárolog. Úgy vagy vele, mint az árok átugrásával. Ha sokáig méregeted szemmel a szélességét, egyre fogy a bá­torságod, egyre nő a félelmed s az­­ugrás vagy elmarad, vagy elmarad, vagy balul üt ki. „Most tedd meg!“" Ez a jelszó, ha egy­általán meg akarod tenni. A harmadik szabály: Ne tégy kivételt. Mindannyiunkban meg­van a végzetes hajlandóság, hogy ürügyet keressünk elhatáro­zásunk cserbenhagyására, mi­helyt az első próbán túlestünk. Ha italról van szó, egy alkalmi lakoma épen kapóra jön és nem­de, bűn volna nem csinálni egy görbe napot, mikor egy régi jó barátunkkal találkozunk. Ha ko­ránkelésről van szó, egy álmat­lan éjszaka, egy nehéz munká­ban töltött nap elegendő ok, hogy sutba dobjuk a koránkelés fogadalmát. Ha sikert akarunk elérni, ezekkel a dolgokkal előre számot kell vetni. Kivételnek, kifogásnak, ürügynek nincs he­lye, új elhatározásunk olyan megrögzött szokássá nem válik, hogy megtartani könnyebb mint megszegni. Mindez lehetséges. A hajlam csodálatosan alkalmazkodó, haj­lítható, akaratunk pedig erősebb, mint gondolnék. „Ahol megvan az akarat, megvan az út és mód M immM. —­ Táncvigalmak és mu­latságok enged­ély­ezésére vonatkozó szabályrende­let módosítása. Az eddig ilyen dimen érvényben levő sza­bályrendelet egyes pontjai nem felelnek meg a változott viszo­nyoknak. Példál a nyári színi szezon alatt nem adhatott enge­délyt a tanács a város területén cirkuszi m­utatványok előadására. Most a szabályrendelet ezen pontját oly értelemben fogják mó­dosítani, hogy a színigazgatók perrel ne támadhassák m­eg a várost, ha engedélyt ad cirkuszi vagy más hasonló vá­l­a­latoknak, hogy bizonyos időn belül előa­dásokat tarthassanak ugyanak­kor, midőn színtársulat is műkö­dik a városban. — Arr .áilampeo "triy t*sr­­­to.sísaéna« k­imu'iatá», a román megszállás idejé­ből. A román megszállás idejé­ben, midőn a városi hatóságok nem léphettek érintkezésbe a kormánnyal Vásárhely lakossága magas összegeket kitevő kötele­zettségeket teljesített, amik tulaj­donképpen állami feladatot ké­peznek. Pl. állami segélyek ügye. Most tiszta képet akar a városi tanács látni e téren, hogy mivel tartozik az állampénztár. A tar­tozás megállapításával a szám­vevőség lett megbízva. — & h a d 5 k­ö­t c * 5 »Sz­el­vé­nyek nossztrifikálássársa« sa határidejét maghosszeb tiltották. A magyar háborús államadóssági címleteknek nosz­­trifikálás d­­íjából leendő jegyzék­be vételére és megjelölésére irá­nyuló kérel­mek előterjesztésére kitűzött határidőt folyó évi már­cius 31-éig meghosszabbította a m. t­ir. pénzügyminiszteri rende­let. E rendelet szerint a pénz­intézetek által benyújtható kérel­mek f. évi április 1-étől április 15-éig terjeszthetők elő.­­ Leltározzák a város területén levő eperfákat. Ambrus János selyemtenyésztési felügyelő, makói lakos, mint ki­küldött városunkban tartózkodik és a város intézkedése folytán mellé rendelt műszaki tiszt se­gédletével a mai napon hozzá­fogott a város területén termesz­tett eperfák mennyiségének nyil­vántartásba vételéhez. — Szabad oktatási elő­adás tartatik a Szent István­­utca VI. olvasónépkörben most, szobaton este 6 órai kezdettel. Dr Deák Ferenc ügyvéd, a kis­emberek hitel­szükségletének olcsóbbá tételéről értekezik majd. Az olvasókör környéki lakosság figyelmét különösen felhívjuk ezen előadásra. — Rendőri k­refe. Molnár Lajos Berkenye-u. 76 sz. alatti lakos jelentette a rendőrségen. Hódi Eszter Berkenye-u. 38 sz. alatti lakos ellopott tőle egy tyú­kot. — Kiss Imre Teleky-u. 32 sz. alatti lakostól ismeretlen tet­tes ellopott 11 kgr. lisztet. — A közgyűlési terem­­ben vasárnap délutánonként tar­tani szokott szabadoktatási elő­adások most vasárnapi rendjébe némi változás lesz, amennyiben az előadások kezdete kivételesen fél öt órára van kitűzve. Tölcsé­­ry István és ifj. Dányay Lajos főgimn­­tanárok lesznek az el­ő­­edők. — Megh­ívó. A „Kereskedel­mi Csarnok“, a „Kereskedelmi Otthon“ és a „Kereskedelmi Tes­tület“ tagjait ez egyesületeknek f. hó 2- én, vasárnap délután 3 órakor a Központi szállod­a I. em. nagytermében tartandó közgyűlé­sére ezennel meghívom. Tárgy­sorozat: Határozathozatal az egyesületek fuzionálása tárgyá­ban. Egyúttal felhívom városunk összes kereskedőit és kereske­delmi alkalmazottjait, hogy folyó hó 27-én, vasárnap délután fél 4 órakor a Központi szálló 1. era. nagytermében városunk összes kereskedőit és kereskedelmi al­kalmazottait felölelő egyesület alakításának megvitatása és el­határozása céljából megjelenni szíveskedjenek. Borbás Sándor az előkészítő bizottság elnöke.­­ 94 százalékkal szedik át parádét. A városi tanács határozata folytán addig is, míg a miniszter jóváhagyja a folyó évi költségvetést, melyben meg­állapítást nyert a fedezet szük­séglete szerinti pótadó százaléka, — 94 százalék pótadót szednek. — Rablóvilág Szerbiá­ban. A szerb állapotokra jel­lemző azon január 23-iki belg­rádi jelentés, amely szerint a belügyminiszter az összes dél­szerbiai hatóságoknak elrendelte, hogy szólítsák fel az összes kö­rözött komitácsikat és hajdúkat egy hónapon belüli önként je­lentkezésre, mely esetben mind­azoknak, akik a hatóságok fel­hívására önként jelentkeznek, el fogják engedni a halálos ítéletet. A többi büntetéseket pedig eny­híteni fogják. Mindazok ellen, a­kik nem­ fogják magukat az igazságszolgáltatás kezébe szol­gáltatni, a hatóságok a leg­messzebbmenő harcot fogják kez­deni és igénybe fogják venni mindazon eszközöket, amelyeket a minisztertanács határozott meg. A szerb komitácsik azonban to­vább rabolnak.­­ Megindul a forgalom Romániával. Romániával a vasúti teheráruforgalom sok ne­hézség után a napokban megin­dul, sőt az Aradon hetek óta útrakészen állott, 150 vagyon tűzifa első részlete, 50 kocsival már Lőkösházán várja a demar­­káción innen való átvontatását. Hasonló hírt hallunk Tenke irá­nyából is. A románok ugyanis nagy erdőpusztításokat vittek véghez és a rengeteg fa piacot keres, hogy helyben el ne kor­hadjon. Még megérjük, hogy mire a tél elmúlik és kitavaszo­dik, még fához is jutunk. A ro- is.“­ S ha ismerjük az utat, a dolog csupán az akaraton mú­lik. Bármit tettünk is fel magunk­ban, ha ésszerű, tehetséges is. Ha szándékunk megtérü­­i, meg is tesszük, ha­­ riogatás nélül, annak rendje és módja szerint látunk hozzá. Ez a böjti prédikáció pedig eredetileg angoloknak szól, de talán nem angolokra is ráfér. A „Fehér Rózsához“ címzett rövidáru üzletemet Andrássy­ u. 12. sz. alá helyeztem, ahol mindenféle cipőszinű harisnyák, k­iztyük, szallagok, csipkék, neccelő és horgoló, valamint 400 és 1000 yardos cérnák, kötő pamutok és mindenféle rövidáru cikkek a legolcsóbban vásárolhatók. Robitsek József rövidáru kereskedő, Andrássy­ u. 12., a drogéria mellett.

Next