Magyar Nemzetőr, 1921. április (51. évfolyam)
1921-04-01
2 pítványi összeget esetről esetre fogja megállapítani az egyháztanács. Miklovicz Lajos tanító búza és árpa természetbeni járandóságát, mivel búzát és árpát az egyház nem tud venni, készpénzben fizeti ki. Igaz örömmel vette tudomásul a jelentést arról, hogy a Református Szövetség megalakult. Annak védnökségét elfogadta és elsősegélyül 1000 koronát a Szövetségnek pénztárából kiutalt. Isten áldását kéri működésére és attól a hitélet fejlesztésében sokat remél. Köszönetét fejezi ki K. Szűcs Péter, K. Kenéz Péter és Mészlényi Sándor egyháztagoknak, hogy húsvét alkalmával kenyeret adtak úrvacsora osztáshoz. Láda Sámuel és neje pedig 5 liter bort voltak szívesek ugyanazon célra adni. A Nagypénteki Társaságnak 100 koronát utalt ki, Zsarkó Etelkának pedig havi 30 korona segélyt szavazott meg. A postával újabb 2 évre — évi 6000 koronában — a szerződést megkötötte. Az iskolákban a kályhákat az idén még nem cseréli föl kemencékkel, hátha jövőre már olcsóbb lesz a fa. A Nagy Sándor-féle hagyatéki földön 1 holdat befásít, ennek céljaira a haszonélvező özvegytől alkalmas földet kér. A gyűlés déli 12 órakor ért véget. (RP) Milyenek az új bankók. Már hónapok óta jár-kel a városban az új pénz megjelenését kísérő szóbeszéd. Fantasztikus előállítási árakról regélnek, mindenki be van avatva, mindenki többet tud, mint a másik. Hogy kissé bevilágítsunk a köztudat sötétségébe, kiküldöttük munkatársunkat, aki a bankjegykicserélésekről illetékes helyen a következőket tudta meg: Az új államjegyeket külföldi és magyarországi nyomdák készítik. Minthogy a magyar államnyomda nem rendelkezik megfelelő gépekkel, a pénz három helyen készült, a 100-as és 50 koronás jegyek az államnyomdában, a 20 koronások a Franklin Társulatnál és a 10 és ennél kisebb címleteket a Hornyánszky Viktor nyomdája állítja elő. A magas értékű pénzeket megfelelő technikai felkészültség híján Svájcban készítette az állam, amelynek költségeit természetesen idegen valutában fizeti meg, így egy darab 1000 koronás papírja és nyomása összesen körülbelül 20 centimesbe kerül. A pénzhez szükséges famentes papírt a pénzügyminiszter utalta ki a nyomdáknak. A pénz elkészítése után úgy az elrontott, mint a visszamaradt íveket pontosan vissza kell szolgáltatni, úgy, hogy a nyomdákban egy kis darabka sem maradhat belőle. A nyomás vagy ellenőrzés mellett történik. A gépteremben a kijelölt munkásokon és a pénzügyminisztérium által minden gép mellé odaállított tisztviselőn kívül senkinek sem szabad belépni. A gépek október eleje óta állandó működésben vannak, úgy hogy a pénz április 25-ig okvetlenül elkészül. Egy évre körülbelül 50 példány 20 koronás fér el, de vannak gépek, amelyek csak 20—30 példányt nyomnak egyszerre, 100venként vágógépek alá rakják és elvágva 100-as csomagokba kötik össze a jegyeket. A nyomdából két ellenőr kiséri ki a lelakatolt ládákat s a pénzügyminisztériumba is erős kiséret mellett halad a kocsi. Az összes bankjegyek közül legszebbek lesznek a 20 koronások. Nagyságuk megfelel a régieknek és ötszinti nyomással lesznek ellátva. Minden oldalon az alapnyomáson egy műnyomás foglal helyet, azonban a fekete szöveg van elhelyezve. Az első lap zöld, drapp és feketeszínű, a hátlap pedig zöld alapon fekete nyomású. Az ezreseken és a magas értékeken egy vörös fonál húzódik végig, amely már az íveken is helyet foglal, úgy hogy hamisításuk teljesen ki van zárva. A bankjegyeken a magyar történelem hősei és a stilizált magyar középületek vannak ábrázolva. A pénzeken kétféle számozás van: széria és ugrószám, mely a pénzek két sarkában van elhelyezve. A festék elsőrangú és így nem fordulhat majd elő az, hogy nedves ujjal ledörzsölhessék a pénz mindkét oldalát. Az aprópénz alakja szintén a régi marad s nagy mennyiségben készítik, hogy a nagy hiányon segítsenek. A svájci pénz már hetek óta megérkezett és így már csak technikai része van hátra a bankjegykicserélésnek. Ami az átcserélés módozatait illeti, Hegedűs pénzügyminiszter tárgyalásokat folytat az Osztrák- Magyar Bankkal, hogy azok bocsátanák magyar szervezeteiket az állam rendelkezésére, hogy az átcserélést hasonló módon vihessék végbe, mint a pénzlebélyegzést. Ha ez a tárgyalás meghiúsulna, úgy a Pénzintézeti Központ végezné a kicserélést oly módon, hogy vidéki bankjait ellátná az új pénzzel s„ a becserélt régieket a pénzügyminisztériumba szállítaná fel megsemmisítés céljábó. Hogy az előállítás és a kicserélés költségei megtérüljenek azon a napon, amikor az átcserélés megkezdődik, a forgalomban levő bankjegyek is öt százalékot veszítenek értékükből, amely éppen elég lesz arra, hogy a fölmerült költségeket biztosítsák. A közeli napokban valószínűen meg fogják kezdeni a pénzek átcserélését, ami pár hetet fog igénybe venni. apesti éjszakai verekedések. Március tizenöt óta Budapesten napirenden vannak az esti verekedések, amelyeknél rendesen egész fiatalkorú suhancok a gyanútlan járókelőket megtámadják és véresre verik. Tegnap éjjel a rendőrség, amely már régi figyelemmel kíséri a tetteseket, 16 suhancot állított elő. Nemcsak hogy megtámadták és megverték áldozataikat, de kabátjukat, kalapjukat is elszedték, sőt pénzt és értéktárgyakat raboltak tőlük. Minthogy az előállítottak egy része igazolta magát, szabadon bocsájtották őket. Jelenleg még 6 van a rendőrségen. Az éjszakai verekedések következményeképen újabb előállítások várhatók. A rendőrség munkáját nagyon megnehezíti az a körülmény, hogy az áldozatok közül csak nagyon kevesen jelentkeznek, úgy hogy a tettesekről nem sikerül személyleírást szerezni. NEMZETŐR 1921 április 1 A minap este egy egyetemi tanárt inzultáltak az utcán. A tanár revolveréből a levegőbe lőtt és a lövésre odarohanó rendőrőrszem segítségével sikerült támadóját elfogni. A katonakötelesek és a kivándorlás lehetősége. A kivándorlás szabályozásáról megjelent belügyminiszteri rendelet nem emlékezik meg azokról a feltételeiről, amelyek mellett katonai szempontból nem ütközik nehézségbe a kivándorlás. A honvédelmi minisztérium legközelebb rendeletet bocsát ki, amelyben 6. katonaköteles korban lévők kivándorlási feltételeit állapítja meg. Általában minden férfi kivándorolhat, aki katonai kötelezettségeinek eleget tett és ellene katonai büntető eljárás nincs folyamatban. Sőt azok kivándorlása elé sem gördít akadályokat a honvédelmi minisztérium, akik katonaköteles korban vannak, például 1898, 1899, vagy 1900-ban születtek és igazolni tudják, hogy sorozási kötelezettségüknek eleget tettek és katonai szolgálatra alkalmatlannak találtattak. A külföldi államok által kiállított beutazási engedélyek katonai feltételei azonban igen különbözők. Az Alföld mélyének titkai: Budapest a hegyek felett ~ Állandóan sülyedő Alföldünk — Földgáz, petróleum s a rejtélyes kálisó — Kráter a lábunk alatt. A budapesti városligeti artézikút fúrása alkalmával 917 méter mélységben váratlan geológiai fölfedezésre akadtak. Triászkorumű mészkövet találtak, tehát olyan kőzetet, melyről a budai 491 méter magas Háromhatárhegy áll. Egész egyszerűen szólva, az említett hegy folytatását megtalálták a pesti oldalon, szédítő mélységben. Mivel a fúrás hegycsúcsot ért, geológiai számítás szerint a pesti oldal egykori hegytömegeinek lezuhanása mintegy 1400 méter mélyre történt, alkalmasint a geológiai középkorban. Az ártézi kutak fúrása alkalmával még egy nevezetes tüneményt is észleltek a földbúvárok, t. i., hogy a Nagy Magyar Alföld valószínűleg már a geológiai harmadkortól kezdve állandóan sülyed, napjainkban is. Ezt az egységesen sülyedő medencét azonban az egykori beltengerek, tajak s a jelenleg is meglevő folyók hordalékjaikkal s üledékes anyagukkal feltöltötték. Földünk számos helyén észlelhető ez a lassú sülyedés. Európában a többi között Hollandia és Velence talaja mutat erősebb sülyedést, Hollandia felerésze már mélyebben fekszik, mint a tenger szintje. Velence talaja valamikor teljesen szárazföld volt s lassú sülyedés folytán került , részben víz alá. Az alföldi artézi kutak azt is elárulták nekünk, hogy nagyobb mélységben oly vizhordó rétegre akad hatni, melyben a nagyon b°cses és szénpótló földgáz fordul elő. A püspükladányi, aradi, mezőhegyesi, gyulai (szőllőspusztai), gerendási, tótkomlósi, szarvasi, stb ártézikutakból kisebb nagyobb menynyiségű, több helyen gyakorlatilag értékesíthető földgázkiáramlás történik. A csekélyebb gáz produkció oka az, hogy a fúrás csekély mélységre történt s nem érte el a gázadó rétegeket, melyhez geológusok véleménye szerint legalább is 700—800 méteres fúrás volna szükséges Amennyi- ben a csekély fajsúlyú földgáz a mélyben gyűrődött rétegek redőínek tetején helyezkedik el, a petróleum pedig a redőr mélyén, s nem lehetetlen, hogy a 800 méternél is mélyebb fúrások petróleumforrásokat nyitnának meg az Alföld alatt? A növényeknél három tápanyagra van különösen szükségükre pedig nagyobb mennyiségben , ezzel a foszfor, kálium és a nitrogén. A uiCZ.0'gazdaságban végtelenül becses kálisók rendesen a konyhasótelepek kísérői, így van ez pl. Németországban, hol a világhírű, stassfurti kálisó hatalmas nemzeti kincset jelent. Galíciában a kalászi kálisótelep szolgáltat jelentékeny mennyiségű műtrágyaanyagot. Jóllehet hazánkban igen vastag és terjedelmes kőselerakodások vannak, különösen Máramaros vármegyében és az erdélyi medence több pontján, mindamellett kálisóram a kutatások dacára sem akadtak. Mivel a Tisza medencéje a geológiai harmadkorban, tehát a kősó lerakodása idején Erdély és Máramaros medencéjével nyílt összeköttetésben állott, nem lehetetlen, hogy a kálisólerekodások a Tisza medencéjébe húzódtak. Ezen feltevés alapján tehát az Erdélyben hiányzó kálisót az Alföld alatt kellene kutatni. Halhatatlan fizikusunk, báró Eötvös Lóránt, igazi tudományos varázsvesszőt talált fel az általa készített csodálatos érzékenységű graviméterben, mellyel a nehézségi erő térbeli változásait határozhatni meg, másszóval valamely hely altalajának mineműségét még 30 kilométer mélységben is meg lehet állapítani. E valóban varázsműszerrel jutott amaz észlelethez, hogy az Alföld alatt hatalmas kráter terül el, hasonló a holdon észlelhető kráterekhez. Érdemes fölemlíteni, mint valóságos tudományos pikantériát, hogy a tudósok őszinte bevallása szerint sokkal jobban ismerjük a holdnak felénk fordított részét, mint földünk nem egy pontját. Akik hazajöttek... XIII. Asztalos Lajos Szegedi-úti vámház, orosz. Rakonczai L. Garay-u. 12, orosz. Simon J. Királyszék-u. 58, Sándor Ferenc Vidám-u. 9, Balogh Lajos Tükör-u. 38, Doda Máté Kisfaludi-u. 2, Égető János Gr. Serényi-u. 1, „ Fejes Mihály Klapka-u. 9, Oláh Imre Vörös-u. 20, Tóth Sándor Gyümölcs-u. 12, „ Csaba Alajos Károlyi-u. 20, „ Fenesi Lajos Kasza-u. 3, „ Fejes Sándor Róka-u. 35, Kocka J. Szt. László-u. 16, ,. Kokovai János Károlyi-u. 9, »