Magyar Nemzetőr, 1921. május (51. évfolyam)

1921-05-20

2 jogászévét taposta, de mellékesen belekóstolt már a zsurnalisztika révén az irodalomba is, 60 korona havi honoráriummal díjazott belső munkatársa lévén a „Debrecen“ című napilapnak is. Miért semmisítette meg a közigazgatási bíróság a belügyminiszter határozatát Zala megye ügyében? Azt az ítéletet, amelyet a közigazgatási bíróság báró Wlasics Gyula elnöklésével és dr Lampel Hugó előadása alapján a múlt héten Zala vármegye ismert panasza tárgyában hozott és a panasznak helyt adva a belügyminiszter határozatát megsemmisítette, ma küldte meg a közigazgatási bíróság a belügyminiszternek és Zala vármegyének. Az ítélet megokolása az ítélet fontos közjogi jelentőséggel bíró okmánnyá avatja, mert a belügyminiszter felügyeleti jogából folyó megsemmisítő jogkör törvényes korlátait és törvényhatóságok feliratai szabadságának biztosítékait a törvény szakaszaira hivatkozva határozottan megjelöli. A megokolás a tényállás tüzetes előadása után kiemeli, hogy a törvényhatóságok az önkormányzat gyakorlásán és az állami közigazgatás közvetítésén felül egyéb közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik és kérvény alakjában a törvényhozás bármely házához közvetlenül fölterjeszthetik. A bíróság megítélése szerint ez a jog az, mely a törvényhatóságok mint politikai, önkormányzati testületek politikai hatáskörét szabályozza. Ami pedig tartalmilag a törvényben körülírt kérdésben levő jog gyakorlásának mikéntjét illeti, az kell hogy az állami jogrendbe illeszkedjék és az adja meg e részben a korlátait is. Zala megye határozatát kétségkívül illetékességi körében hozta, mert a nemzetgyűlés és a kormány működésére, tehát országos ügyre vonatkozik. Következőleg a törvényhatósági közgyűlés törvényszerűen járt el és mivel feliratában csak hazafias aggodalmának adott kifejezést a nemzetgyűlés működését illetően, amit a kormányzó tudomására hozva, megfelelő intézkedést kért, nem állhat meg a magy. kir. belügyminiszter által megsemmisítő határozatával elfoglalt az az álláspont, hogy ezzel a törvényhatósági közgyűlés mintegy a kormányzó hatáskörébe avatkozott volna, de nem ütközik egyébként sem a közgyűlés határozata tartalmánál fogva törvénybe és az állami jogrendbe, mert a nemzetgyűlés törvényes létezését és mint ilyennek a törvényben meghatározott hatáskör betöltésére való jogosultságát kétségbe nem vonja, tehát annak szuverenitását nem érinti, csupán a nemzetgyűlés tagjainak ez időben kifejtett összműködését teszi általánosságban bírálat tárgyává. Az ilyen véleménynyilvánítás pedig törvénybe nem ütközvén, az állami jogrend szempontjából nem kifogásolható. Mutatja ezt a múltban is állandóan követett alkotmányos gyakorlat, amely szerint a törvényhatóságok mindenkor szabadon BALYAJI NEMZETŐR 1921 május 20 és nem egyszer éles bírálat alá vették az országgyűlés és a kormány működését. Példaképpen említve, milyen erélyesen nyilatkoztak meg az emlékezetes obstrukció alkalmával, sőt volt eset, hogy az országgyűlés feloszlatását és új választások kiírását sürgették. Minthogy a m. kir. belügyminiszter a vármegye határozatát törvény szerinti felügyeleti jogköréből folyólag csak az ítélet indokolásában bőven kifejtett két törvényes okból semmisíthette meg, a törvényhatóság közgyűlése pedig a határozatot törvényes hatáskörében hozta és ez törvénybe nem ütközik, a panasznak helyt adni és a m. kir. belügyniszternek törvény szerint gyakorolható jogköre túllépésével hozott, panaszló vármegyére sérelmes határozatát az 1907 :LX. tc. 1., 2., 16. §-ai értelmében meg kellett semmisíteni. Hogyan ütközik össze a Föld az üstökössel ? Június 26 án szokatlanul fényes lesz az égbolt. Sok ezer hulló csillag Mint ismeretes, a greenwichi csillagvizsgáló intézet jelentése szerint a Föld június 26-án öszszeütközik egy üstökössel. A rövid, szűkszavú híradás nagy érdeklődést keltett az egész világon. A tudományos körök fokozott figyelemmel néznek a júniusi nap elé, a sok millió földlakó pedig aggodalommal. Az üstököshöz ősidők óta sok tévhit, döghalál, végítélet babonája fűződik. Az emberi lélek mélyén lappangó aggodalom most, az üstökös megjelenésekor kiújult, annál is inkább, mert megjelenésével összeütközés is jár együtt. A Föld sok ezer éves életében üstökössel még soha össze nem ütközött, június 26 án lesz az első eset, hogy a két égitest útjában találkozik. Maga az üstökös, tudományos elnevezése szerint Winecke, minden öt és háromnegyed évben átlátogat hozzánk, de ilyen közelről még nem tisztelt meg bennünket. Az üstökös egy óriási bolygó. Szilárd részei, melyek kisebbek a mákszemnél, szabadon forognak egymás mellett. Magja cseppfolyós és gázok burkolják. 35 üstököst ismerünk, mely zárt pályán mozog, a többi a végtelenből jön és a végtelenbe megy. Hogy a Winecke üstökös pályája most a föld pályáját keresztezi, annak a Jupiter bolygó az oka, mely vonzása folytán megzavarta útját. Június 26-án szokatlan fényességet fogunk tapasztalni az égbolton, nagy élénksárga világosságot és a hulló csillagok soksok ezreit. Gyönyörű látványban lesz része mindenkinek. Veszély egyáltalán nem fenyegeti a Földet. Az üstökös összetétele anynyira laza, hogy bolygónk át fog rajta siklani. Gázoktól sem kell félnünk, mert azok nem érnek a föld légköréhez. Mindennemű aggodalom felesleges. Az összeütközés után az üstökös meg fog semmisülni. A Föld pedig tovább forog a maga rendes útján. Mintha semmi sem történt volna. Salátatermesztés negyvennyolc óra alatt. A növényfiziológusok sok érdekes kísérletet végeztek oly célból, hogy a növényeket idő előtt fejlődésre bírják s részben, hogy a tenyészidőt megrövidítsék. A tenyészidő tartalmát illetőleg már több mint félszázaddal ezelőtt jutott ama nevezetes észleletre Schübeler norvég tudós, a christinai egyetem tanára, hogy ugyanazon növény tenyészideje aszerint rövidül, minél északabbra megyünk. Norvégiában pl a gabona fejlődése csupán 74 napot vesz igénybe. A május végén elvetett búzát augusztus első hetében már aratni lehet. Ellenben Elzászban a tenyészidő már 131 nap, Algírban pedig a gabona megéréséig minimum 142 nap telik el. A növények fejlődésének siettetésére vonatkoznak az úgynevezett hajtási kísérletek, melyekkel Müller, Pfeffer, Johannsen stb. foglalkoztak behatóbban. Hazánkban a múlt század kilencvenes éveiben jeles botanikusnak, Mágócy-Diety Sándor egyetemi tanár Fekete József intézővel az egyetemi növénykert üvegházában végeztek több sikeres hajtatási kísérletet. A hajtatás lényege: a növényt idő előtt rügy- és virágfakadásra ingerelni. A növényhajtató módszerek egész légiója ismeretes, így pl meleg vízzel, étergőzökkel, dohányfüsttel, acetyléngázzal, rádium-emanációval stb. sikeresen gyorsították a rügyfakadást és a növekedést. Az éterrel kezelt orgona pl. rövid egy hónap leforgása alatt már virágot hozott. Ezt azonban fölámulja ugyancsak az a hihetetlen fejlődési gyorsaság, mely állítólag a saláta termelésénél érhető el egy különleges módszerrel. Nemrég akadt ugyanis kezembe néhai jeles írónk és nemzetgazdászunk, Fáy András „Hasznos házi jegyzetek“ című s 1826- ban megjelent könyvecskéje. Amolyan családi kincses könyv. Van abban mindenre kádencia. Hogyan kell jó cipőfénymázt készíteni, a fazsindelyt tűzállóvá tenni, vakondokat fogni, szilaj lovat patkolni, káposztát szárítani, bort kezelni, hó tentát készíteni stb. és végül valamennyi tudnivaló koronájaként ott olvashatjuk azt is, hogyan lehet 48 óra alatt salátát termeszteni ? A recept ez: a salátamagot vetés előtt pálinkában kell áztatni, a vetésre használt földet galambtrágyával elporlott régi mésszel s kevés friss oltásu mésszel keverjük. Az elvetett magból — a fent említett könyv szerint — 48 óra múlva élvezhető saláta lesz. Könyvében Fáy sehol sem említi, hogy talán ő is megpróbálta volna ezt a boszorkányosan gyors termelést, vagy hogy evett volna valahol ilyen 48 óra alatt termelt salátát ? Óvatosságból azonban megjegyzi mindentudó könyve elöljáró beszédében, hogy: „Ezen jegyzeteknek főrésze Néhai Tekintetes, Nemzetes és Vitézlő Bizaki Puky Pál táblabiró urnak hagyománya ... én ezeket csak ráspolyázom és szerkesztem s összvekötöm azokkal, melyeket hasonló kedvtelésből magam gyűjtögetek a Hazában.“ Ha Fáy András nem is tudott talán 48 óra alatt salátát termeszteni, van azonban annyi maradandó allkotása, hogy joggal írhatta fenti könyve előszavának végén : „Szép úgy élni le az életet, hogy az emberiségnek valamit használhattunk.“ A nap hosszának jövője. Földi nap alatt azt az időt értjük, mely a földnek tengelye körül való egyszeri megfordulásához szükséges; ez 24 órát tesz ki. Időszámításunk eddig kétszer tizenkétórás beosztású volt, külföldi mintára azonban nemsokára a 24 órás beosztást alkalmazzuk. Ezen újítással kapcsolatban nem nemlesz érdektelen megemlékezni arról, hogy a földi nap hossza, vagyis tengelye körüli megfordulása nem tartott mindig 24 óráig s a jövőben sem marad meg állandóan ez az időhossz. A csillagászok oktatnak ki ugyanis erre bennünket. Az ithakai egyetem tanára, Williams Henry Shafer szerint sok száz millió évvel ezelőtt (a csillagászok ugyanis olyanok, mint a pénzügyminiszter ; nagy számokkal dolgoznak), mikor a föld még izzó-folyós halmazállapotú volt s a holddal is összefüggött, nem 24, de 5, sőt 2 óra alatt fordult meg tengelye körül, vagyis az akkori nap hossza csupán két óra volt. Később a hold elvált a földtől s azóta mindig távolodik, míg a föld tengelye körüli forgásának sebessége állandóan csökken, a nagy német fizikus, Helmholtz szerint az árapály okozta súrlódás miatt, mely nemcsak a tengerekre, de a föld egész tömegére befolyást gyakorol. A forgási sebesség emez állandó csökkenése miatt eljő az az idő, mikor a nap hossza egy egész hónap, vagyis átlag 720 óra lesz, sőt Williams jóslata szerint ez a tengely körüli forgás annyira meglassudik, hogy egy teljes fordulathoz ép egy esztendő fog kelleni, amikor is a nap hossza 8760 órát fog kitenni. Az ominózus árapály-súrlódás Darinn G. H. professzor szerint egykor a holdat is eltépi tőlünk és spirális pályára kényszeríti. Elvesztését azonban nem lesz okunk megsiratni, mivel épen spirális pályája folytán visszafordulóban a földhöz csavarodik, rettenetes kozmikus karambol alakjában hozzávágódik és darabokra zúzódik szét. Hogy általa okozott kárt aztán melyik csillagon székelő jóvátételi bizottság fogja helyrehozni, az igazán nagyon problematikus lesz 7040-1921. t. a. sz. Hirdetmény a siketnéma gyermekek iskoláztatása tárgyában. A szegedi siketnémák igazgatóságának megkeresése alapján, felhívjuk a szülőket és gyámokat, hogy 7—10 éves siketnéma gyermekeiket, a városi főjegyzői hivatalban (I. em. 5. ajtó) jelentsék be, hogy ez alapon azok oktatása és hasznos állampolgárokká nevelése előkészíthető legyen. A gyermekek, kik az intézetben a szülők vagyoni viszonyaihoz képes részbeni vagy egészben tartás- és tartásdíj mentességgel lesznek elhelyezhetők, ott a hangos beszédre, írás, olvasás és számolásra, továbbá a leányok varrásra fognak megtanittatni. Hműhely, 1921. évi május 10. Városi tanács.