Magyar Nemzetőr, 1921. szeptember (51. évfolyam)

1921-09-01

Mátozóvásárhely, 1921 szeptember I 51-ik évfolyam. Politikai napilap. rgffTin szém ára I fearona 50 film Telefonszám 44. Csütörtök Felelős szerkesztő: ROTH ANTAL. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth-tér. ev. református templombazár Önrendelkezés?.. Addig tapostak rajtunk jegyzékekből, békeszerződésekből készült papiroscsizmáikkal, amig legalább Nyugat - Magyarország népe megunta ezt és szegestalpú, keménysarku bagaria-csizmájával amúgy istenigazában visszarugta a nagy magyar haza megkinzóit. Csodálatos látvány, a nagy magyar szabadságharcra emlékeztető, miként állanak talpra a Nyugat-Magyarország népességét alkotó különféle nemzetiségek és közös akarattal miként ragadnak kaszát-kapát, ha akad, puskát, megvédendő azt a jussukat, hogy ők maguk határozhassák meg azt, hova tartozzanak. Az osztrák sajtó, amely meglehetősen el van terjedve e magyar országrészen, amikor most nagy fölháborodással tárgyalja a nyugatmagyarországi eseményeket, vigyázatlanul megfeledkezik arról, hogy jómaga is, hosszú időn át — jóhiszemű — terjesztője volt a wilsonizmus maszlagénak, a népek önrendelkezési jogának. A népek nem tehetnek róla, ha oly meggyőződéssel prédikálták nekik ezt, hogy végre is komolyan hittek benne s nem tehetnek főként erről, hogy a prédikátorok maguk vizet prédikáltak és bort ittak; a népek nem tehetnek arról, hogy a népek önrendelkezési jogával éveken át a leghitványabb szédelgést űzték és amint végül kitűnt, csak a defetizmus terjesztésére tartották alkalmas eszköznek. A népek mindig jóhiszeműek, csak a vezéreik között akadnak gonoszok, de a népharagtól akkor kell a legkomolyabban tartani, ha a százezrek annak tudatára ébrednek, hogy jóhiszeműségükkel visszaéltek, vagyis magyarán mondva : megcsalták őket. Márpedig ez történt — többek és egyebek között — Nyugat-Magyarország népével is, amelynek lelkiállapotát csak az érti meg, aki figyelembe veszi azt, miként hathatott e nemzetiségéhez hűségesen ragaszkodó, de egyebekben jó magyar érzésű népre az a tény, hogy az a szomszéd áll be Nagy- Magyarország megcsonkítói közé, amely együtt vívta velünk a nagy világküzdelmet, velünk együtt esett áldozatul s amelynek velünk együtt kellett volna felvenni a küzdelmet a világháborút követő világerőszak ellen. Amikor az első osztrák csendőr magyar területre tette a lábát, Ausztria igazolta és jogossá tette mindazt az erőszakot, mindazt a jogtalanságot, mindazt a rablást, amelyet vele szemben elkövettek. Mint ahogya kifosztott utas, nem tarthat tovább számot sem szánalomra, sem könyörületre, sem pedig igazságszolgáltatásra, ha maga is beáll a martalócok közé. Az önrendelkezési jogot prédikálták az osztrákok, érezzék tehát a súlyát annak s ne csodálkozzanak, ha az önrendelkezési jogot a gyakorlatba is be akarja vinni Nyugatmagyarország népe. ..~.fci*. iOH/LiOGi-.iHt’ii JhiilOV Az antant nem küld csapatokat Nyugat-Magyarországba* Bécsből jelentik : Az „Abend“ írja : Előrelátható, hogy az antant nem fog Magyarországba csapatokat küldeni. Az osztrák koldus kedvéért nem fogja viselni a csapatszállítás költségeit, de Magyarországot sem akarja megsérteni ezzel. A magyarok többet nyomnak a latba az antant szemében, mint az osztrákok. A kisantant közbelépése ellen Olaszország erősen tiltakozik, mivel így közvetlen érintkezést találna Csehország Jugoszláviával. Olaszország már most is elég erősnek ítéli Csehországot s nem akarja, hogy ezzel még erősebb legyen. Más hírek szerint a csehek nem is szándékoznak bejönni, mivel ez tetemes kétséget emésztene fel. • Budapesttől 80 km-re lesz a cseh határ. Brünnből jelentik: A határkiigazító bizottság Sir William Carn angol ezredes elnöklete alatt ülést tartott Brünnben, melyen a magyar delegátusok határozottan ragaszkodtak bizonyos nyugatmagyarországi és felvidéki határkiigazításokhoz. A csehek beleegyeznek abba, hogy az Ipolynál legyen a határ s Budapesttől 80 kilométerre tolják ki a határvonalat. Még ma sem vonultak be az osztrák csendőröké . «'»v * OS7CC s177U/i * Bécsből jelentik: Bécs teljesen a nyugatmagyarországi események hatása alatt élt. A minisztertanács a csendőrség megerősítését határozta el s hogy Reichswehr csapatokat küldenek Nyugatmagyarországba. Tegnap ötezer csendőr indult el kelet felé. Bécsújhelyről jelentik : Ma kellett volna az osztrák csendőröknek bevonulni Nyugatmagyarországba, ez azonba nem történt meg, mivel a soproni szövetségközi bizottság nem járult hozzá. A Neue Freie Presse szerint a legfelsőbb tanács ma dönt a nyugatmagyarországi kérdésben. Várható, hogy néhány napon belül helyreáll a rend Nyugatmagyarországon. Bécsből jelentik. Félhivatalos kommüniké szerint Ausztria elállott a védőőrség útnak indításától. Megvárják a legfelsőbb tanács döntését. 9 '*3‘ ‘ . Ötmillió munkanélküli Amerikában, Washingtonból jelentik: Harding elnök a munkaadók és munkások konferenciájának egy behívását tervezi, hogy a fenyegető munkanélküliséget megoldják. Mintegy ötmillió munkás áll munkanélkül az Egyesült Államokban. Még most valahogy megtudnak élni a megtakarított pénzükből, de a téli ínséget már nem bírnák ki. Ezt akarja megelőzni Harding. Az osztrák közvélemény az osztrák kormányt tartja hibásnak. Bécsből jelentik: A közvélemény az osztrák kormányt vádolja a nyugatmagyarországi eseményekért. Ausztria Párisban panaszkodására azt a választ kapta, hogy katonai beavatkozástól tartózkodjék. Erre Ausztria az antant csapatok beavatkozását kérte, mely kérés eddig eredménytelen maradt. A magyar kormány mindent megtett, hogy a régi jó viszonyt fentartsa továbbra is Ausztriával, mivel a két állam egymásrautaltságának ez a legfontosabb tényezője, az osztrák kormány hibás politikája ezt a jó viszonyt felborítani igyekszik. Kinyomozták Erzberger gyilkosát Berlinből jelentik. A rendőrség nyomára jött Erzberger gyilkosainak egy Hirschfeld nevű zászlós személyében, aki már megszökött. A rendőrség letartóztatta Hirschfeld szüleit, akik félrevezették a rendőrséget. Csend van Nyugat-Magyarországon. Szombathelyről jelentik: Egész Nyugatmagyarországon csend és rend uralkodik. Két község kivételével, kivonulnak az osztrák csendőrök Nyugatmagyarországból. VIJJjaláb Mrtffhon génnobron * József főherceg a földnélküliekért. . St “A ^ h v Q 1779 katasztrális Hildát adott a szegényeknek. — József, a magyar főherceg ismét tanujelét adta annak, hogy együtt érez azzal a szegény földnélküli magyar néppel, arrrely leghősiesebb, legmegbízhatóbb és legbátrabb katonája volt a nagy világháborúban vezérsége alatt. Nagymennyiségű földet bocsátott rendelkezésére uradalmából ennek a szegénysorban levő, iparkodó magyar népnek. Almáskamarás és Nagykamarás lakói küldöttség útján ugyanis arra kérték a főherceget, hogy részükre a bánkuti uradalmából földet juttasson. A főherceg a küldöttségnek kilátásba helyezte, hogy kérelmüket meghallgatja s birtoka intézőjének meghagyta, hogy bánkuti uradalmából 1700 katasztrális holdat azonnal juttassanak az almáskamarási és nagykamarási földtelepeknek. A főherceg jóindulatáról az ottlakiak is tudomást, szerezték a Bánkúton adták elő ilyen irányú kérelmüket. A főherceg az" ott- lakó földteleneknek is megadta az általuk kért 79 katasztrális Mw®5 területet^ * ® «I o a i Az elekiek közül kétszázan és a megyesegyháziak közel százötvenen most szintén föld után néznek. E földnélkülieknek 1500 katasztrális hold területre volna szükségük. A szükséges földterületet Wenckheim József, Almásy Dénes grófoktól és József főhercegtől kérelmezték. írórinfo Megint nem adnak román vízumot. Budapest, aug. 30. Az Adria szálló előtt, szokás szerint nagy tömeg várja, hogy útlevele a román konzulátusnál elintézést nyerjen. A vízumok kiadása már folyamatban is volt, amikor egyszerre csak megjelent az erkélyen a román főkonzul és kihirdette, hogy az útleveleknek vízummal való ellátását megszünteti. De egyúttal azt is kiemelte, hogy ez az intézkedés nem tőle ered, hanem a bukaresti kormánytól s mindaddig nem ér véget, míg a magyar kormány a még mindig letartóztatásban levő 300 román alattvalót szabadon nem bocsátja.