Magyar Nemzetőr, 1921. november (51. évfolyam)

1921-11-12

2 és elcsigázottnak látszott, fel is vették a kórházba. El­mondta még a főiskolai hall­gató, hogy arra már nem emlékszik, hogy milyen né­ven jelentkezett a gyanús ide­gen. A rendőrség jegyző­könyvet vett fel a vallomás­ról s nyomban érintkezésbe lépett a magyaróvári rendőr­séggel. Csak a kora reggeli órákban jutottak telefonösz­­szeköttetéshez, amikor kö­zölték a magyaróvári rendőr­séggel, hogy a Karolina kór­házba felvett fiatalembert nyomban helyezzék őrizet alá, mert valószínűnek lát­szik, hogy a Hamburg szál­lóban ekövetett gyilkosság tettese. Szerdán délután 1 órakor kapta a főkapitányság az ér­­tesítést, hogy a Karolina kórházban elfogták a gyanú­sított fiatalembert, aki tény­leg a keresett Schreiter Ró­bert és éppen szökni készült. A szűkszavú jelentés közölte a budapesti főkapitánysággal, hogy Schreter Róbertet elfo­­gatása után rögtön kihallgat­ták és Schreiter bevallotta, hogy a Hamburg szállóban Rusznyák Annát ő gyilkolta meg. A magyaróvári rendőr­ség a beismerő vallomás után Schreiter Róbertet le­tartóztatta. A főkapitánysá­gon intézkedés történt, hogy Schreiter Róbertért detektí­vek menjenek Magyaróvárra, hogy Schreiter Róbertet bu­­dapestre hozzák, amely gyorsan lefolyik a tenger­be vagy eltűnik a szivacsszerű talajban. Levegője általában véve köd és pormentes. Nagy termé­­kenységével, szép őserdőségeinek gazdag subtropikus növényzeté­vel érdemelte ki „az Óceán virága” elnevezést, amelyet a portugálok kedveskedésből adtak reá (fior do Oceano). Az angol előkelő körökben divatos gyógyhely, kü­lönösen a téli hónapokban keresi fel sok tüdő- és mellbeteg. A sziget­­a portugálok bir­tokában van, mint az egykori nagy, hatalmas gyarmatbiroda­Budapest, nov. 10. A hor­­vát legitimista párt egyik ve­zetője Budapesten tartózko­dik. Egy hírlapíró meglátoz­gatta, hogy véleményét a királypuccsról megkérdezze. Válasza a következő volt: lom gyöngye. Lakóinak száma­­ 150,000 többnyire portugálok. A­­ fővárosa a sziget déli partján, a­­ nápolyihoz hasonló szépen alkot­­­tott öböl mellet épült 26.000 la­­jt kórú Funchal. Mindenesetre némi vigasztalá­sul szolgálhat IV. Károly legbuz­góbb hívei számára is az a tu­dat, hogy valóságos földi para­dicsomot választottak ki tartóz­kodási helyéül a királynak, akit számkivetésébe önként kisér el királyi hitvese s hihetőleg rövid időn belől követik szeretett gyer­mekeik is.­­ A puccs legfontosabb következ­ménye a mi szem­pontunkból Sándor szerb ki­­rály restaurációja volt, aki különben aligha foglalta vol­na el a szer­ trónt. Tudva­levő ugyanis, hogy Sándor királyt atyja elhalálozását követő napon Velykovits já­rosban a Continentál-szálló­­ban hasbaszúrta. Ez a me­rénylet volt az oka Sándor király hosszú betegségének. Velykovitsot a király szárny­segéde ütötte le. A merény­let megerősítette Sándor el­határozását, hogy országába többé nem tér vissza, mégis most Pasicsnak sikerült ha­zatérésre bírni a királyt, mert egy szerb háború fe­nyegető rémét festette előtte falra. kék, ahonnan egyáltalában nem szállították el még a gabonát.­­ A legnagyobb spekuláns mindig a termelő volt, s mi is az. A kereskedő megvá­sárol a gabonát és egy-két nap múlva tovább adja és nem rendelkezik a kereskedő olyan mennyiségekkel, hogy ezzel az irányzatot döntően tudná befolyásolni. A helyzet kulcsa a gazdánál van. Ha a gazda tartózkodik az eladás­tól, szóval, spekulál az ár­emelkedésre, akkor kevés áru jön a piacra és termé­szetszerűleg drágul a gabona. Ez olyan mint a kétszerkettő és Folkusházy úr és Nagy Ferenc úr és a többiek is tévednek, ha azt hiszik, hogy itt elhom­ályosíthatják az igaz­ságot. Ilyenkor, amikor baj van, sietnek bűnbakot keresni és nem azt ütik, aki leginkább rászolgál. A mai időkben megszoktuk ezt és nem lep meg egyáltalában, ha a kis­gazdák sajtója most azzal a tréfával áll elő, börzsáne­rek nyolc­záz koronáért vet­ték a búzát és most 2500 (kétezer ötszáz) koronáért ad­ják el. Ez még tréfának is rossz. Madeira. * Vessünk egy futó pillantást Ma­deira szigetére, melynek nevét most az egész világsajtó emlegeti, azon a réven, hogy ezt a helyet szemelték ki a hatalmak, mint legalkalmasabbat IV. Károly tar­tózkodására. Minket különösen érdekel, hogy hol fogja tölteni életét egy ember, kinek fejét Szent István koronája ékesítette ; akit a sors arra jelölt ki, hogy népek és országok fö­lött uralkodjék, de akit a hadi szerencse forgandósága, szeren­csétlen körülmények és meggon­dolatlan, lelkiismeretlen tanács­adók megfosztottak ősei örökétől, trónól, koronától s mind­attól, ami ezzel jár. ... # A Madeira szigetcsoport Afrika északi partvidékétől nyugatra mint­egy 659, Portugália fővárosától, Lissabontól délnyugatra mintegy 1200 km-re fekszik az Atlanti- óceán középső medencéjében. Három apró, lakatlan, egy kis­­sebb és egy nagyobb szigetből, a 60 km. hosszú és 22 km. szé­les tulajdonképpeni Madeira szi­getből áll, amelyek mind vulka­­nikus eredetűek. Egészben véve hegység borítja, amely a T nagy sziget hossztengelyének megfe­lelően kelet-nyugati irányban hú­zódik, legmagasabb csúcsa 1847 m. A hegységet nagyon sok he­gyi patak szaggatja meg, amelyek szebbnél-szebb keresztvölgyet al­kotnak. Éghajlata szelíd, derült, ahol az évi hőmérsékleti ingadozás alig tesz ki 15—20 fokot (10 és 20 fok közt váltakozik). Záporeső alakjában bőven kap csapadékot. MAGYAR NEMZETŐR 1923 november 12 Ki felelős a 2500 koronás búzáért? A búzaárak folytonos ár­emelkedése és a 2500 koro­nás búzaár a sajtó minden orgánumát foglalkoztatja. A gazdák lapja mai számában azt mondja, hogy semmi köze a 2500 koronás búza­árhoz a falusi gazdának. A lap szerint a gazdák 800— 900 koronáért adták a búzát a nyáron. Megvették a ke­reskedők és börzsánerek. Most ezek nyernek rajta. Ez a felfogás más lapok­ban is kifejezésre jutott mos­tanában. Frey Kálmán, a tőzsde al­­elnöke, a gazdák álláspontjá­val szemben a tőzsde és a gabonakereskedelem felfogá­sáról a következő kijelenté­seket tette: — Olvastam azokat a fej­tegetéseket, amelyeket a ga­bona árával kapcsolatban egyes lapokban publikáltak. A kisgazdák lapjának ez az erőszakos indokolása a leg­kirívóbb valamennyi közül. De nagyon hasonlít hozzá Folkusházy alpolgármester úr fejtegetése is, amely szintén hozzá nem értést és rossz­­indulatot árul el. Nagy Fe­renc úr viszont egy liberális lapban a malmokat okolja a 2500 koronás búzáért Telje­sen elfogulatlanul és őszin­tén szólva, nem értem, ho­gyan lehet a valóságot eny­­nyire meghamisítani. Nem tudom, honnan veszik a nyi­latkozó urak és cikkező pub­licisták értesüléseiket, de hogy egészen rosszul van­nak informálva, az minden sorukból kitűnik. — Azt mondják, hogy a kereskedő, a börzés 800—900 koronás áron vásárolta meg a búzát a gazdától. Igaz, hogy vásá­roltunk néhány vagyont eze­ken a fő árakon, de ezt az árut már régen felőrölték és el is fogyasztották. Lehetsé­ges, hogy akad kereskedő, aki olcsó búzát szerzett és van is ilyen olcsó búzája, de ez elenyésző csekélység. A nagy bevásárlásokat spe­­kulációs célzattal már azért sem lehetett volna eszkö­zölni, mert az óriási pénz­szűke mellett a kereskedelem és a malmok nem tudtak nagy tételekben vásárolni. A gazdáknál elég gabona van, sőt vannak egyes vidé­ HÍREK Az első bő. Ma reggelre kelve fehér lepel borította a tájat. Vékony hóréteg terült a tájon, hirdetve, hogy itt van a tél, a szegény emberek legnagyobb ellensége. Akik jól fűtött, meleg szobában nézik a fehér háztetőket, azoknak még gyönyörűséget is szerez a lát­vány, akik azonban összehúzód­­va dideregnek, azok egyáltalán nem találják poétikusnak a festői képet, pedig hej de sokan van­nak, akik nem képesek tüzelő­anyagot vásárolni,, mert nincs keresetük s a munkaalkalmak, amelyek napról-napra fogynak, fogyasztanak, napról napra több és több családot tesznek ki a nélkülözésnek. Hogy azután ez a nyomorúság hova vezet, az Isten a megmondhatója. Az öt hónapos szárazság után a csa­padék a vetésekre áldás ugyan, ha tartós lesz, csak a jövő évben érezteti hatását, peddig addig sem lehet remény­ségből táplálni a testet s fűteni a szobát. — Elismerés a mérnöki hi­vatalnak. Az állam által adott segély terhére a város határában végzett útjavításokat a miniszté­rium felülvizsgáltatta. A vizsgá­lattal megbízottak Ficsóry Kál­­mán, Kemitzky Sándor miniszter­­tanácsosok, Benedek László mű­szaki főtanácsos, városunk ré­széről Reich Ede főmérnök künn jártak a helyszínen, ahol a ki­küldöttek meggyőződtek arról, hogy az államsegély célszerűen lett felhasználva. Elismerésüket fejezték ki a kiküldöttek a pol­gármester előtt a végzett munka felett. ígéretet tettek, hogy ameny­­nyiben újabb segély folyósítható lesz, erre Vásárhely feltétlenül számíthat.

Next