Hölgyek Lapja, 1879 (3. évfolyam, 1-52. szám)

6­20 — Bécsből újabb rohamot terveznek főváro­sunk ellen ; az udvari opera karinthiai quintett tár­sulata s a bécsi férfi dalegylet készülnek le hozzánk hangversenyezni. Nem sok sikert jósolunk nekik. — A Paris-Murc­e díszlap megjelent s bár tíz nyomda éjjel nappal dolgozik rajta, nem győznek elég számmal nyomatni s igy a külföldre szánt példá­nyok máig sem készülhettek el, de mielőbb várjuk s azonnal megküldendjük t. megrendelőinknek. — A lap fénye ha nem felel is meg a felcsigázott várako­zásnak, de igen érdekes mégis s legérdekesebb része az autographok, ötvenöt hírneves egyén kézirat hű mása van benne, közte a pápa, a spanyol, hollandi, belga királyi pároké, legtalálóbb Gorcsa­­koff herczeg saját aláirású megjegyzése : Lelkiisme­­retem a bírám.“ — A képek is igen szépek. — Táborszky és Parschnál megjelent: Harma­dik ábránd magyar dalok felett: 1. Lehullott a rezgő nyárfa ... 2. Búra búra búbánatra születtem . . . 3. Fáj a szivem, Rácz Páltól zongora kísérettel hegedűre szerzé Huber Károly. Ára I írt 5° kr. . ..Énektan“ czim alatt két csinos kiállítású füzet jelent meg „Táborszky és Porsch“ czég kiadásában Langer Jánostól, a nemzeti zenede ének­tanítójától. A nagyobb füzetek ára együtt 5 frt, a kisebbekké 50 kr. SZ­Í N H­Á­Z. — A nemzeti színház múlt heti műsora : Vasárnap először Bartók Lajos új vígjátéka „A l­e­g­s­z­e­b­b“, mely telt ház előtt s Márkus Emilia, Helvey Laura, Szathmáryné, Nagy Imre, Halmi, Ujházy, Vizvári kitűnő játéka mellett szép­ sikert aratott. A vígjáték tárgya : a szépség versenye. A leszboszi fejedelem húsz évi gyász után felújítja a leányok szépség versenyét, hogy a legszebb leányt fiának szerezze meg nőül; ezt a leányok megtudva, valódi versenyre kelnek s egyik kaczér hölgy a bírákat is megvesztegeti, csakhogy fejedelemné lehessen ; végre a fejedelem belátja, hogy e női szépség verseny csak lazítja az erkölcsöket s eltörli azt; e közben fia távol tőle megnősül s a legszebb leánynak, Melittának nem kell a fejedelem fiához menni nőül s a hű szerető neje lehet. A darab szerelmi része kitűnő szép, igazi költészettel írva. A szerzőt többször kihívták. — Hétfőn ismétlék a darabot. — Kedden : „A Hugenották“ opera, melyben Pappenheim Eugenia énekesnő lépett fel mint vendég Valentine szerepében s tiszta, iskolá­zott hangjával szép sikert aratott. — Szerdán nem­­ volt előadás. — Csütörtökön színre került: „A kőműves“ opera és vele „Gizella“ ballet, melyben Zimmermann Jozefa bécsi tánczosnő ara­tott kecses tánczával tapsokat. — Pénteken négy kis vígjáték került színre. — Szombaton „A Z­s­i­d­ó n­ő“ opera Pappenheim Eugenia vendég­­felléptéül. — Dumasnak rég nem adott nagy hatá­sos drámája „A Saint cyri kisasszonyok“ jövő pénteken kerül színre. — A várszínházban . Vasárnap: „A­z utóirat“, „A nyelvtan“, s „E­gy szellem­dús hölgy“ vígjátékok. — Csütörtökön „M­a­­r­é­n­i­a“ Jósika drámája. — Pénteken „A csapó­­d­á­s“ vígjáték. — A népszínházban . Vasárnap, hétfőn, ked­den és pénteken, „Grant kapitány gyermek­­­e­i“ látványosság járta, melynek egy pár szép díszlete ma is tetszett, naiv részén pedig eleget kac­agtak. — Szerdán nem volt előadás, csütörtö­kön pedig „N­ó­­­á­s Kata“ került színre ; volt ismét élénkség, taps és virághullás. — Szombaton Patti Adelina lépett fel a „Traviat­a“-ban s a zsúfolt ház elragadtatással hallgatta a gyönyörű nillákat. — Ifj. gróf Erdödy Pálffy Dani Lipót gyönyörű jelmez-képeket festett Erkel Elek új operettejéhez „Székely K­a­t­á­­­i­n“-hoz, mely a jövő hó közepén kerül színre ; a képek történeti hűséggel vannak rajzolva s három hét alatt készité el a tudományos főúr. — Münchenben nem rég gróf Moy főszertar­­tásmestertől „E­g­y német főúr“ czimmel sike­rült színművet adtak elő; a közönség zajosan hívta a szerzőt, ki a függöny előtt mégis jelent; másnap a főszertartásmester az udvartól egy évi szabadsá­got kapott „egészsége helyreállítására.“ — Pécsett Jaksch karmestertől „Jockey* czímű új operettet adtak elő, oly sikerrel, hogy három este egymás után ismételték mindig telt házak előtt. — A párisi Palais-Royal színházban „A papa“ czímű háromfelvonásos vígjáték került színre Vanloo és Leterriertől. A siker igen kétes, mivel a tárgy csak félig komikus. — Moutomet, egy gazdag agglegény elmegy gyermekét keresni. Nem emlékszik sem helyre, sem névre, csak azt tudja, hogy a hölgy, kit imádott, mindig Lamarti­­net olvasta s arra a könyvre 6 ezer közül is rá tudna ismerni. Chartresban egy Bombonnel nevű egyén könyvtárában megtalálja a kérdéses könyvet s Lu­­ciennet leányának tekinti. Lucienne Rifolet Savinien arája s Savinien egy afrikai utazó, aki felfedezések által akar nevezetessé lenni. Moutomet nem akarja, hogy leánya Rifolet neje legyen és ármánykodik ellene. Ekkor sül ki, hogy ama bizonyos könyv nem a boldogult Bombonnel, hanem a boldogult Rifolet asszony tulajdonát képezte s így Rifolet Savinien a keresett gyermek. A házasság tehát véghez megy s mivel Rifolet papa vagyonával együtt Afrikában el­vesz, a valódi „papa“ örökösévé teszi a fiatal párt.­­ A Folies dramatiques „La fille du tambourmajor“ czímű operette-ot adott Offenbachtól. Szövegét, mely a nagy Napóleon hadjárataiból van véve, Duru Alfréd és Chivot Henry írták a bonapartista kritikusok megbotrán­kozására, a­kik a nagy hadsereg hőstetteit nem operettébe való tárgynak tekintik. A franczia sereg Róbert hadnagy vezetése alatt átmegy a Szent­ Bernát-hegyen, hogy az előcsa­­pathoz csatlakozzék. Találnak egy női zárdát, a­honnan a szent apáczák jövetelük hírére elmene­külnek. Csak egy, a legmerészebb, legkiváncsibb maradt vissza, Stella della Volta herczeg bájos leánya, Róbert beleszeret. A zárdából elmennek Novarrába és Volta herczeg házában kapnak szállást, hol Monthebor­ Róbert hadnagy t­a m Ъ­g u r-m a j­o r­­ a Volta her­­czegnőben saját elvált feleségére ismer. Stella az ő leányuk. A bátor leányka elmegy az ezreddel s atyja Róberthez akarja nőül adni. De az osztrákok üldözőbe veszik őket s hogy Stella Róbertet megmentse, kezét odaígéri a gyűlölt Bambini marquisnak. De minden jóra fordul. A francziák diadal­lal vonulnak be Milanóba s Stella a boldog és hő­sies Robert neje lesz. — Zenéje csinos és hatásos. — A Nouveautés nagy hatást keltett „Paris en actions” czímű alkalmi darabjával, mely párisi szokás szerint áttekintést nyújt az év nevezetesebb eseményei fölött és inkább színre­­hozott tárczának nevezhető. Wolff Albert (a Figaro munkatársa) s Toché Raoul ügyes tolla egybeszőtte Phillippart bankár esetét a legnagyobb sikerrel előadott és megbukott színdarabok, politi­kai, társadalmi és művészi nevezetességek mulattató jelenetezésével. A párisiak mindig örömmel veszik az év végén az ilyen „Revue“-t s az ismerős alakokat, találó ötleteket melegen megtapsolják. HÖLGYEK LAPJA. HYMEN. ELJEGYZÉSEK A MÚLT HÉTRŐL. — Farkas Kálmán mezőtúri fiatal föld­­birtokos a szép­s­é­p­e­s­s­y Kornélia k. a.-al a fővárosban. — Zámbler Domokos alsócsernátoni földbirtokos Székely Margit k. a.-al Kilénybe . — Nagy János soproni ügyvéd Enessey Gi­zella k. a-al Enessén. — Lukács László ország­­képviselő Lukács­ Jolán k. a.-al, a belügyminisz­teri tanácsos kedves leányával. MENYEGZŐK A MÚLT HÉTRŐL. — Dr. Ágai Adolf jeles írónk M­á­r Teréz k. a.-al Aradon. — Dr. Engel Irma maros­vásárhelyi orvos Kozma Nina k. a.-al. — F­i­n­t­a Endre az ev. ref. főtanács hivatalnoka Cso­bánc­z­y Mariska k. a.-al Kolozsvárott. — C­h­ó­t- V­á­c­s Gyula új-klenóczi ev. lelkész R­a­f­f­a­i I. k. a. — Szabó I. Dezső Lidi k. a -al Öcsödön. — Szabó Lajos Dezső Sárikával ugyanott. Nyomtatott BARTALITS IMR­É-nél Eszterházy-utcza 12. szám. GYÁSZROVAT. ELHÚNYTAK A MÚLT HÉTEN . — Özvegy T­a­m­á­s­s­y Istvánná Veszprém­ben 70-ik évében. — Kralovánszky Frigyes volt megyei csendbiztos Nyíregyházán 68-ik évé­ben. — Matta Ferencz n.­váradi városi derék pénztárnok. — K­u­b­e­r Józsefné sz. N­e­h­re­bec­z­k­y Anna gör. kath. lelkész neje. — Wigner Károly jeles főerdőtanácsos s az „Erdészeti Lapok“ megalapítója. — Vörös József kőbányai kerületi jegyző, kit nagy küzdelem után alig pár nap előtt választották meg jegyzőnek. — Adler Herman ismert fővárosi orvos. — Markbreiter Lajos tőkepénzes, ki csinos német verseket is irt, meg­halt B.-Gyarmaton. — Lakatos Gusztávné sz. Karuch Irma 24 éves kedves fiatal asszony a fő­városban. — Kreizer Ferencz debreczeni adó­tiszt. — C­z­é­d 1­­ Mátyás birtokos B.­Csabán. — Nojmann Gyula 25-ik évében B.­Gyulán. — Özv. P­a­p­p Joachimné sz. Moldován Katalin, a „Magyar Polgár“ szerkesztőjének 89 éves derék édesanyja Kolozsvárott—M­a­g­a József 1848-iki oláh néptribun Koókon. — Özv. W­a­r­d­a Jánosné sz Osetti Borbála Veszprémben 89-ik évében. — özv. Szer­e­m­­­e­s Gáborné sz. Somossy Zsuzsanna, a sárospataki volt jeles hittanár 63 éves özvegye. — öngyilkosságok: Nix József ke­reskedő zilált vagyoni viszonyai miatt agyonlőtte magát Új-Aradon. — M­ári­ás­sy Kálmán ber­­zétei birtokos, a rozsnyói járás volt főszolgabírája és két ízben ország. képviselő, közbecsülésben élt derék hazafi nem rég elvesztvén egyetlen kis fiát, ebbeli bánatában agyonlőtte magát. Általános rész­vét kisérte a sírba! A vidéken század óta azt tartja a népmonda, hogy a Máriássy családból soha egy tag sem hal meg egyedül s mindig másik is szokta követni. Ez itt is valósult. SAKKTALÁNY. (Lóugrás szerint.) CSIGÓ MÁRIÁTÓL. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx deg Úgy-Zú­____ sema az zi­dő X________­____,_____________________X XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Megfejtési határidő Január 7-ike. A helyesen megfejtők közt regényt és zene­művet fognak kisorolni. Lapunk ötvenedik számában foglalt szám­rejtvény megfejtése : „Blaháné Lujza.“ A helyesen megfejtők és jutalmat nyertek nevei a borítékon vannak. MNT* Lapunk mai számához félív melléklet van csatolva; ezen van lapunk tartalom­jegyzéke is.­­•B FELELŐS SZERKESZTŐ : MILASSIN VILMOS A X X X XX X X X X X X X X XXX X X X X X X X X X XX ne e­hagy­pe­ni. dől ked-* itt jA 8 5XXX X X X>' XXXXX XX XXX X X XX X X ja. ze-Hiszgyeb­juk Zú­te­ga jék !künkzunk, Ide­nem vét van go-Kö­kar-Meg hat,i6 van NincsTel­ez lód­me­fá­be. i­ló-a a­tél árt-gaz-e leg ne­n­­­go­úgy hi­ki­­ be, künn tél, dik

Next