Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)
1851-07-01 / 149. szám
— Mi nem igen örömest nézzük a más táncát, miután még a magunk táncából sem igen üdültünk fel! — Mi még eddig jóformán fumigálgatjuk a világot, de a jövő hónap már nem tudjuk mit hozand? miután am szomszéd malomsokiak az idén elfelejtettek dohányt ültetni. Pedig mi már úgy megszoktuk azt a jóféle malomsokit, hogy tán virginiaival sem cserélnek fel, miután az sokkal drágább, a pénzt pedig mostani világban meg kell becsülnünk már csak azért is, mert emberi gyarló természetünk hozza magával, hogy legjobban szeressük azt, ami már — nincs! — Kártyázni azonban , már kissé meggondolkozzék az ember, míg hozzá fogna, mert a kártyapénz méregdrága, aztán illenék is már egyszer nemesebb időtöltéshez szoknunk.— Azért többen nálunk a Dominót kapák fel, már csak azon oknál fogva is, mivel az ember többnyire nagyobb pietással viseltetik az iránt, ami tőle távol van. S igy mi is, magunk jelenleg nem igen nagy dominósok lévén, iparkodunk legalább az asztalon — dominót csinálni. — Különben is ez a játék neme, egyéb jó tulajdonságai mellett, igen ártatlan mulatságnak bizonyítá magát mindaddig, mig makaóra nem kényszerítik. De már ekkor aztán kijő szokott phlegmájából, s gyakran — harapós ! — Az olvasástól már egészen elszokunk, — s ha ez sokáigy tart, biz isten a sillabszállásra fogunk degradáltatni. — De nem is csoda ! Húszasunk, aranyunk nincs, hogy azokat olvassuk, a hírlapok pedig ép olly üresek mint zsebeink. De e mellett némellyek olly mániában is vannak, hogy nem is lehet most olvasni a nélkül, hogy az ember rögtön gyomorgörcsöt ne kapjon, — s ennek okát Európa levegőjének általános miasmájában vélik rejteni. — Azonban ezen , becses egészségük iránt olly féltékeny gonddal levő úri atyánkfiainak épen nincs igazuk; mert mi bizony már igen sokat olvastunk, s mindig szépen és jóizűen elaludtunk rajta, — a mi épen nem azt bizonyítja , mintha a mostani olvasmányok testi egészségünknek veszedelmes ragályokkal volnának telve! — — Testgyakorló intézetünk ez évben ismét van, pedig igen ügyes mester felügyelése és oktatása mellett; csak az eddig benne a különös, hogy leánykák sokkal nagyobb számmal vesznek ben részt, mint fiuk. Mit jelent ez ? Hát annyira alászállt pár a férfiasság, hogy még a testi erő pálmáját is a gyengébb női kezek által hagyja magától elraboltatni ? Bizony, bizony megfogják bánni ifjaink utóbb e hanyagságot, akkor t.t, midőn majd a szent házasság igájába görbedve, nejeik testgyakorlati előnyeivel nem mérkőzhetnek. — Azért hát csak rajta fiatal barátim! nem kell időt veszteni; mert jöhetnek évek, mellyekben nem puszta algebrából fog élni az ember, hanem izmainak ruganyossága is igényeltetni fog , hogy emberül megmaradhasson a pazon! , , — Már az uszodában épestjilenkező viszony van a tanulók között. Itt fiuk vannak nagyobb számmal, mint leánykák. — Hja! a férfiak mindig szerettek víz ellen úszni, bár ennek nehézsége igen világosan meg van már mutatva, azért többször is elbuknak mint a nők , kik úgy szépen , vízmentében, sokkal biztosabban célhoz jutnak. — Még egyet utoljára! Önnek egy győri barátja , kihez legközelebb ezen telegráfi kérdést intézé :???!!!; általunk szinte telegráfilag ezt feleli:!!!??? — Isten velünk a viszontlátásig ! 590 Hirharang. A német szinház tegnapelőtt óta be van zárva, miután, az itteni német lapok szerint, a kormányilag utalványozott tetemes segély is elégtelennek mutatkozott föntartására, Budán ellenben minden segély nélkül is föntartja magát a német színészet. Mi 1825-ik év óta nem voltunk német színházban , helyzetét s viszonyait tehát nem ismerjük, s azért minden okoskodás nélkül csupán egyszerűen magát, a tényt említhetjük meg. Vasárnap négy gőzös járt fővárosiak közt, s a tolongás mégis olly nagy volt, hogy sokan egy óráig is várakoztak a Duna partján , míg helyhez juthattak. A divatvilágban azon különös felfedezést tettük, miszerint az úrnők minél rútabbak, annál cifrábban öltözködnek, ellenben a szobalányok minél szebbek, annál drágább piperét viselnek. Ugyan mi oka e különbségnek ? Az ebadót minden különbség nélkül öt pengő forintra határozta a bécsi községtanács, nálunk sem kell semmiesetre kevesebbet szabni, mert a kutyák lakása , és öltözete nálunk is csak ollyan, mint Bécsben. Az is igen helyes, hogy semmi rangkülönbség nem tétetett a kutyák között. Balatonfüredről írják, hogy csak nehezen kaphatni már szállást, s a vendégek igen vígan vannak. Sándor gróf állapota Prágában ismét komolyabb fordulatot vett. Tiszaháti hírek szerint ott ez évben igen kevés gólya jelent meg. Vigasztalják magukat tisztelt atyánkfiai azzal, hogy nálunk Budapesten egy sincs, mert a szerencsétlen gólyák azt hiszik, hogy illy nagy városokban nem találnak kigyókat, s ezen hitükkel ugyancsak bebizonyítják, hogy rosz emberismerők. © — Nyomstja s kiadja Lukács László, Országúton Kunewalderházban. Nemzeti színház. &A rab* tűrhető számi közönséget vonzott, ahoz képest, hogy már olly sokszor adatott. Az előadást általában siikerültnek mondhatni. Grahn Lucilét csakugyan még néhányszor fogjuk láthatni, és csudálhatni. Hollósi Kornéni a jövő hónapra bizonyosan megérkezik, s akkor majd csak akad tenorista is. Az igazgatóság komolyan gondoskodhatnék a daljáték megújításáról, és elevenebb, érdekes a drámai játéksorozatról. Most beérjük e rövidke figyelmeztetéssel, s nem mi leszünk oka, ha nemzeti intézetünk élete fölötti agályból hosszabban keilen szólaltunk. Annak idejében megjósoltuk a mostani zavarokat s gyöngeségeket nyilvánosan is, és még inkább szóval. Balsejtelmeink mind egy szálig teljesültek. Tehát mozogjunk, mozogjunk, nehogy egészen elgyöngülvén, lecsücsülni kényszerüljünk. Reméljük, hogy a köztiszteletű főigazgató úr, ki valódikig szivén hordozza nemzeti intézetünk javát, mielőbb megteendi a teendőket. —a— Igazitás. Lapjaink 136. számában a „Temetői hangok“ XIII-ikában, a 4-ik versszak első sorának végén e szó „elhal“ kimaradt. Ma adatik: Bérlet szünet. GRAHN L. kisassz. és RESZLER ur vendégek. Harmadszor: Brama és Bayadere. Opera 2 felv. ballet és némajátékkal. Irta Seribe, fordította Egressi . Zenéjét szerzette Anber. Az uj díszítményeket festette Montini a nemzeti színház födiszitője. Az uj öltözékek Pap József főszabó felügyelete alatt készültek. Az operában előforduló minden táncokat és csoportozatokat szerzett és betanította GRAHN L. kisasszony J ' SZEMÉLYEK: Ismeretlen — Olifour — — Thhop-Dar, — Testőr tiszt — Második katona Ninska ) — Fatime bayadérek Zolee ) — — RESZLEUKA — Benza. — Bratka. * — Udvarhelyi S. — Bodorfi. * — Virányi. — Lovassi Betti. * — Kurz Antonia. — GRAHN L. kisassz. Bayadérek. Tchop-Darok. Örök. Nép. Katonák. Rabszolgák. Színhely : Hindustan. GRAHN LUCILE kisasszony, a londoni olasz opera első magánytáncosnője és RESZLER úr , az olmützi színháztól, a fenn kijelölt szerepekben , mint vendégek lesznek szerencsések föllépni. Holnap , szerdán , július 2-án , bérletfolyamban : A KAPUS és FIA. Vígjáték 2 felvonásban, írták Bayard és Varrenes. Fordította Bulyovszkiné.