Hölgyfutár, 1850. január-június (1. évfolyam, 1-147. szám)

1850-03-26 / 70. szám

300 s nem állitnak deszkákra bábokat, vagy bolondokat. Az elő­adást szintolly tökéletesnek mondhatni. Komlósi Ida habozása kötelesség s gerjedelem, és utóbb iszony s kétségbeesés közt, a valónak legmeghatóbb színeivel volt visszatükrözve. Lend­­vay azon jelenetben, midőn csupán szerelmének, boldog házi­életének gyönyöreit festi, és utóbb, midőn érzelmeinek legszentebb gyalpontjában halálosan sértetik meg, az iszonyú lélektusát boszuszomi és keresztyéni kötelesség közt ecsetel­ve , olly erőt, olly megrázó hatályosságot fejte ki, melly ellenállhatlanul ragadá el a közönséget. Szentpéteri a becsü­­letes , szilárd jellemű apát szokott jelességgel adá , s különö­sen kitűnt azon jelenetben , midőn vétkes leányát arra kény­szeríti , hogy férje előtt bűnét titkolja , s ez által kétszeresen lakoljon. László a vidor , üres társalgó szerepét igen élethí­­ven fogta föl, első pillanatra látja az ember, hogy illy ura­csokkal mindenütt találkozik az úgynevezett jobb társaságok­ban. Szigeti kissé jobban tudhatta volna szerepét, s különben is nem igen bírta azt teljes következetességgel fölfogni; kény­telenek voltunk őt néha valódilag szerelmesnek , majd ismét csak tréfáló kéjencnek tartani. Játékán habozás ömlött el. Bartha különben igen jól szokta adni az eféle túlbuzgó egy­házi férfiakat, de ez alkalommal épen ott akadozott, hol a jelenet nagyszerűségét könnyen nevetségessé tehette volna. A kiállítás nemcsak jeles, hanem valóban fényes volt. Nehe­zen csalatkozunk, ha reméljük, hogy e dráma többször nagy­számú közönséget fog színházunkba édesgetni. Hollósi Kornélia utolsó föllépte roppant tolon­gást idézett elő , mindenki hallani akaro­tt még egyszer , és sokan két zsebkendőt is vittek magukkal, a fájdalom keserű kényeinek letörlésére ; de erre nem volt szükség, mert a tisztelt művésznő vidámul mosolygó, mint mindig, mintha búcsúról szó sem lett volna, s ezt bizonyára csak azért téve, hogy az elválást a közönségre nézve elviselhetőbbé tegye, s ezért köszönetet mondunk neki. A­milly elfogult volt a kö­zönség eleinte, olly csöndes megnyugvással távozott előadás után, gondolván , hogy nemcsak egy csalogány van a vilá­gon , tehát isten hírével. Hogy a búcsúzó művésznő szépen énekelt, azt nem is kell említenünk, csak azt mondjuk el te­hát , hogy voltak koszorúk , versek, virágok , tapsok, éljen­zések, kihívások nagyban. Egressi Béni zenéje a múlt szá­munkban közlött verséhez igen jó és tetszett. Topercerné Pierotto szerepében sok tapsot nyert. Stéger elrekedt, minél fogva Edgárt nem is énekelheti. Itt kötelességünknek tartjuk az igazgatóságot figyelmeztetni, hogy rendkívül „becses“ énekeseit és énekesnőit ne engedje minduntalan más színház­ban és hangversenyeken csupa szívességből föllépetni, mert aztán megeretetik magukat, és megbetegülnek , minek végre is színházunk pénztára böjtöli meg következményit. Az illy „szívességek“ csak addig terjedjenek , hol nemzeti intézet­tünkre szellemi, vagy anyagi kárt nem gyakorolhatnak. A mi színházunkban nem énekel Kreipl úr, mit keresnek tehát a német színházban Stéger, Füredi sat. ? Nem akarunk most erről többet mondani, de azt csakugyan ismételjük, hogy senki kedvéért ne tegyük énekesinket betegekké , és színházi pénztárunkat üressé. Végre Hollósi Kornéliának szerencsés utat kívánunk, és mindenütt rózsákat pályájára, mert ezeknek — tövisei is vannak, miknek szúrása emlékeztesse őt mindig azon fájdalomra, mellyet eltávozása által itteni tisztelőtnek okozott. —o— nyilt posta. Tál­ly­ára. A „Bajgók“ jók, majd használjuk — il­­dommal, és annak idejében. Várjon Gábor urnak Kassán. Köszönjük önnek szí­ves figyelmét, de előbb mindenesetre látnunk kellene azt, mit ön említ, s határzatunkat csak azután nyilváníthatjuk. Kétzavar. Az ő szemei nem közölhetők, de azért nem kell szerzőnek elcsüggednie. Temesvárra N . Endre urnak. Igen sajnáljuk a közlött szomorú esetet. Egyébiránt csak maradjon minden úgy, mint eddig volt, junius végéig. D­e e s r­e P. F. urnák. Előbb látnunk kell az ígért dol­gozatot, azonban attól tartunk, hogy 1845-iki események most nem nagy érdekkel bírhatnak az olvasók előtt. Ma kedden adatik , bérletszünettel, a pesti gyermekkórház javára: Zenészeti és szavalati Academia. 2 szakaszban RÉSZEI: Első szakasz : 1. Doppler „Ilka“ című operájának nyitánya , előadva a nemzeti szín­házi összes zenekar által. 2. Versenymű hegedűre , Bertol-tól, zenekarkisérettel előadja a kis Grün Jakab , Eilinger úr tanítványa. 3. Pár dal, Doppler „Ilka“ cimü operájából, énekli Hollósi Kornélia és­­ Csillag Róza, zenekarkisérettel. 4. Változatok 2 fuvolára , Rossini „Semiramis“ cimü operájából vett themára, játsza Doppler Ferenc, nemzeti színházi zenekari tag és fi­vére Doppler Károly úr.­5. Anna Ricci „Chi dura vince“ cimü operájából, zongorakisérettel é­­nekli Szabó Emília. 6. „Négyes magyar dalok“ Egressi Benjámintól; éneklik: Bognár, Ben­­za, Köszeghi és Pácoti úr. 7. „Sóhaj“ karének Verdi „Macbeth“ cimü operájából,zenekarkiséret­tel énekli a nemzeti színházi összes énekkar. Második szakasz : 8. Beethoven „Szent István király“-hoz írt nyitánya, előadva a nem­zeti színház összes zenekara által. 9. „Ábránd“ magyar dalokra , szerzetté , s zongorán előadja Székely Imre magyar zongoraművész. 10. „Románc“ Egressi Benjámintól, zenekarkisérettel énekli Füredi. 11. „Coriolan“ ballada Tárkányi Bélától, szavalja Jókainé. 12. „A vágy könye“ dal Langertől, zongorakisérettel énekli Pácsit, műkedvelő. 13. „Csalogány búcsúja“ magyar dal Egressi Benjámintól, zenekarki­sérettel énekli Hollósi Kornélia. 14. „Hymnus“ Kölcseytől, Erkel Ferenc díjkoszorúzott zenéjével, előadva a nemzeti színházi összes ének és zenekar által. Hollósi Kornélia és Csillag Róza , ma e színen utólszor ; Szabó Emilia , újonan szerződött intézeti tag, először ; Székely Imre , zongoraművész ; Pácelt, műkedvelő dalnok; Doppler Károly , a budai szinház karnagya ; A kis Grün Jakab , műkedvelő hegedűs ; Jókainé , Benza, Bognár, Doppler Ferenc, Köszeghi, a nemzeti szinház tagjai; mint szinte a nemzeti szinház összes ének- és zenekara , vala­mint az egész hangversenyt igazgató Erkel Feró nemzeti színházi első karnagy , a jótékony cél iránti sziveskedésből lesznek szerencsések részt venni. A mai előadást, nemes célja tekintetéből a t. közönség különös figyel­mébe ajánlja Az igazgatóság. Külön adakozások nyugtatványoztatni, s hírlapok utján köztudomásra fognak juttatni. A mai napon túl a színház a normanapok miatt f. é. ápril 1-ig zárva lesz. ICF* „Csalogány búcsúja“ zongorára téve kapható nappal a pénztárnál, este a csarnokban 1 pengő forinton. Farkas Károly gyöngélkedik. Bulyovszkiné, Lovassi B., Stéger betegek. Reina, Campilli, Farkas L. szabadsággal elutaztak. Nyomtatja Kozma Vazul Pesten.

Next