Hölgyfutár, 1851. július-december (2. évfolyam, 149-299. szám)
1851-11-08 / 257. szám
Vihar után. (Debrecen, aug. 3-án 1851.) Ember ! ki fönhordod fejed S kevély és büszke vagy : Tanuld ismerni istened — Az ő hatalma nagy! — A villámok játékában ! A nagy isten haragja van . . Láttam őt — a rettenetest — A villám fényiben , Midőn dörgött haragja fenn S viszhangzék idejen — És a viszhang, mit ada itt, Megrázta a föld sarkait. . . . És megrendült a földteke — A villám nyelve szólt S hangjában mennyire villogott, Mellyet a földre szőtt . . . Hajh ! borzasztó a jelenet, Melly hirdet végítéletet. . . . Ott álltam a vész közepén , Melly felém csapkodott; Láttam a kétségbeesést Zilált hajakkal ott . . . S ki imádkozni nem tanult, Imádkozva itt földre hullt. . . . És remegett a por fia — És várta a halált, Hívén, hogy minden szent imát A vészhang tulkiált . . . Hajh ! borzasztó a jelenet, Melly hirdet végítéletet! . . ... És im, lefolyt a harc, mellyet A természet vívott — A végítélet elmaradt — S megláttuk a napot . . . Nézd — oh nézd, tiszta már az égibolt.. Tanulj ember ! ez egy kis lecke volt! Orbán Pető: 1021 Cagliostro gróf életrajza s kalandjai. Kagliostro gróf legelső ifjusága emlékezetei messze kelethez kötvék. Medinában a bölcs Altatasz által hercegi nevelésben részesülő, számos rabszolgák állának szolgálatára s maga a mufti is a gyerkőcöt gyakran meglátogatá. Tizenkétéves korában tanítójával és szolgáival Mekka városába költözik, s csak rokonkötelék teszi itt fölfoghatóvá azon jó szivvel látást a serif részéről, ki három év múlva könyező szemekkel bocsátá messzebb útra ,a természet boldogtalan fiát.“ Miután az ifjonc egyptomi labor-papokkali társalgásában gazdagon meritett a tudás legmélyebb s titkosabb forrásából, 1765. évben Máltába érkezik, hol Pinto nagymester a palotába fogadátt, a rohani billi gyakran asztalnál látá, s hol Dakivino lovagot kisérőtársul adá hozzá. Kagliostro levetvén most előbbi Akarat nevét s grófi címet öltvén magára, a nagymester leghomályosb tudatásai után, e helyt végre anyját hivé megismerni egy trapezunti hercegnőben. Altatasz nevelőjének, mint keresztyén és máltai papnak halála után Kagliostro Nápolyba utazik Dakvino lovaggal, onnan Európa minden részén át azon utazásokat teendő, mellyeknek az emberiség boldogsága s jóléte vala egyedüli célja. — És eddig terjed életrajza, kalandorunk életrajza, miként ő azt 1786-ban az annyira elkirült nyakövtörténet folytán a parlament előtt Parisban jegyzőkönyvbe adá; észrevévén azonban, hogy e regék eltéveszték hatásukat, másikat tuda befonni abba elég ügyesen, mellynél fogva igényes származatát Martel Károlytól bizonyíta be. A hiteles tudósítások a római hitnyomozó széknek 1790. közzé tett pörirataiból kölcsönözték. A párisi rendőrség már néhány évvel előbb nyomozódásokat rendelt Palermóban Ragliostro ellenében, s az e végre egy ügyvédtől keletkezett nemzedéksor másolata szerencsés esemény folytán Göthe kezeibe került , midőn ez 1787-ben Szicíliát beutazá. Ha a tavaszbó 13 és 15-kén keltezett érdekes levelek inkább valóságon, mint költeményen alapulnak , vonzalmas személyiségben tanuljuk ismerni Kagliosztro anyját és nővérét. Ha azonban Göthe itt a Rómában tárgyalt azon pörre emlékezik, melly csak két évvel későbben kezdődik, akkor az évszám tévesztés alkalmasint észrevétlenül csúszott be az utazási napló későbbi átdolgoztába. Balzamo József született Palermóban 1743. évi nyárelő 8kán. Atyja Péter valószínűleg zsidó eredetű, szalagkereskedő volt, s mint vagyonbukott halálozott meg 45- ben. Józsefünkön kívül egy leányt hagya hátra, ki későbben Kapitomnio Keresztelő Jánoshoz mene nőül. Egy anyáróli nagybátya, Kagliostro József *) intézé a fiú nevelését, ki tizenhárom éves korában a palermói szü rókusi papnöveldéből a kartagzsironi irgalmas szerzettársak (confratelli) szerzetlakába lőve, hol saját hajlama, és gyógyszerész szerzettársa jóindulata következtében némi orvosi ismereteket szerze magának, különösen a vegytan és füvészetben. Máskülönben tanulása épen olly csekély, mint rész való magaviseleté, s hajlandósága mindenféle szemfényvesztésre és csalásra már korán föltetszék azon fiatalkori csínyekben, mellyek inkább elfajult jellemre, mint könnyelműségre mutatónak. A tisztelendő atyák azonban készebbek voltak volna mindezt megbocsátani neki, mint hogy a vértanuk életrajza felolvasásakor estekzés közben a szenteik neve közé a legistentelenebb haramiák és feslettebb rimák neveit csúsztató. Számos és súlyos fenyítések sükeretlenek valának. Balzamo futamlással menekvék török Palermóba, hol a vivás és rajzolásban nagy előmenetelt tön *) E nevet, mellyet Balzamo későbben ven fel, Göthe ottlétében két harangöntő is viselé Palermóban, ugyan, e tehetségét azonban csakhamar hamisításokra bitangolá s azt vásott fickókkal való számtalan verekedésekben, valamint a rendőrség irányában használó. Életmódja jövedelmes kerítésben, mindenféle csalásokban, valamint színházi belépti jegyek és papi fölmentvények utánzásában állt. Hamis végrendelet készítésével csalt meg egy kegyes intézetet Maurigzsi nevű markino javára, mit csak későbben fedezőnek föl s minek következtében vesztegdébeni rabságra lön elitélve; ellenben egy lelkész meggyilkoltatását illető bűnvád nem bizonyitaték be és sohasem volt vizsgálat tárgya. Miután Balzamo a szerencse és sors kedvezése által mindig ki tudott siklani a hatóságok kezeiből, végre mégis kényszerítetett Palermo odahagyására, hogy kikerülje Murano aranyműves boszuját, kit lefizetett hatvan okony aranyért egy tengerparti barlangban remélt kincstalálás helyett mint átöltözött ördög derekasan meghusangolt. Murano bevádja őt, és Balzamo közhirdetményileg megidéztetett. Kalandorunk Meszinában egy más spanyol vagy görög kalandorral lépő összeköttetésbe , ki magát Altotásznak nevezé, kitől igen sok szemfényvesztést s keleti nyelvek *) némi ismeretét tanuló el. Ámbár itt Kagliosztro történelmében nagy hézag marad betöltendő, mégis bizonyosnak látszik, hogy ezen Altotászszal utazásokat tett a földközi tengeren , keleten és Egyiptomban . Máltában derekasan kiaknázta Pinto nagymester aranykémleti hajlamát, ennek ajánlata folytán legkedvezőbb fogadtatást találó Nápoly és Rómában, s Breteville báró máltai követ Rómában a legelső házakba vezeti őt. Kagliosztro a yorki bíbornok különös kegyével, valamint Rezzonikoi XIII. Kelemen pápa kitüntetett barátságával dicsekszik, majd lelkész, majd világfi képében lépe fül, és költséges életmódot űze az allarotonda-féle napnáli fogadóban. Élelme itt is nagyon tisztátlan forrásokból látszik csörgedezettnek, minthogy a művészet, rézmetszvényeket csalódásig utánrajzolni tollal, nem szolgáltathatott számára bő s jövedelmes pénzforrást. Sz. Szalvátor házasultak anyakönyve szerint Kampóban 1770-ben egy szolgálót, Feliciani Lorencát véve nőül, s kit önmaga kalábriai kisasszonynyá Feliciáni Szerafinává változtata át s kinek kitűnő szépsége nagy tért fogott szolgáltatni jövedelmei gyarapítására. A szegény teremtvényt beavatván a rimálkodás minden mesterségébe, azon elvet olte belé, hogy a házasságtörés a férj tudtával és érdekében épen nem bűntett, s ébredező lelkiösmerete furdulásit e szavakkal csillapitá le: mit használ neked a te erényed ? Segíts rajtad az isten minden erényed mellett is ? Nézd körül magadat és tekintsed szegénységünket s nyomorunkat! — Bár több *) Norberg upszálai tanárral, ki Konstantinápolyból visszajővén, Straszburgban egy szót sem tuda beszélni arab nyelven.