Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)
1857-03-26 / 69. szám
Budapest, 8-dik évi folyamat. 69. Csatstrtfzk, március 26-ban. 1857. HÖLGYFUTÁR. Megjelenik ünnep- és vasárnapot kivévén, mindennap délután , divatképek s egyéb mümellékletekkel és rajzokkal. Szerkesztőségi szállás: Ujvilág utca, 1-s. sz., 2-dik emelet , hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok, előfizetés, és hirdetések utasítandók. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1 óráig. Előfizetési díj : Postán: egész évre........................16 frt félévre..............................9 . évnegyedre.........................5 „ Budapesten, házhozküldetéssel egész évre..........................13 frt. félévre.......................7 „ évnegyedre .... 4 „ Egy hónapra . . 1 frt. 30 kr. Hirdetések soronkint 3 ezüst kr.ért fogadtatnak el, és gyorsan közöltétnek. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. (6) Felelős szerkesztő s kiadó : TÓTH KÁLMÁN. AZ ÁL-SYRÉN. — Pikantéria — Beöthy Lászlótól. (Folytatás). E szavakat mondá a jó öreg úr, ki ezelőtt mintegy tiz nappal még hajdúkkal akarta összeszedetni a dalidó hőseit. A szép asszony megfordult, egy könyet törölt le arcáról és eltávozott. A boszorkány tehát az öreg úrral is megkezdő játékát! A daridó után ugyanis másnap reggel, lement hozzá Betti. Felhasználta mindazon előnyeit, melyekkel bírt, melyekkel hódított. A legkönyedebb kacérsággal leült az öreg mellé, s elkezdé neki mesélni viszontagságos, kísértetteljes életét. Elmondá, hogy neki barátai vannak, kiket nem száműzhet, mert akkor, egyedül maradna a nagy világban ! neki senkije sincs, mint azon önzésteljes férfiak, kik körülé csapongnak, költenek, tékozolnak, pedig reménytelenül és kétségbesetten. A jó háziúr feszült figyelemmel hallgatá a szavakat, melyek oly bűvösbájosan hangzanak a szép hölgy ajkairól, hogy feledni kezdé podagráját s megifjadott húsz évvel!.. Minő csodás lény ez! hogy bir uralkodni az emberek szivei felett ! A syrén, másnap is eljött, csevegéseivel meggyógyítani az öreg úr beteges kedélyét; eljött harmadnap , negyednap , mindennap! — Az öreg úr meg jön zavarodva. Elkezde fiatal embert játszani. Jámbor hálósipkáját, mely soha senkit sem bántott, falhoz vágta, mondván : skártba vele! becsületes meleg mamuszait, melyek sok jó szolgálatot tettek neki, ágy alá hajította: skártba vele! Skártba ment a mély karosszék is, skártba ment a mankó is ! az öreg úr meg isodott húsz évvel! Csak a lábait nem bírta skártba tenni, azokat már nyugdíjazni lehetett volna. Az emberek midőn elöregesznek, mindig azzal vigasztalják magukat, hogy nekik még fiatal szívük van! Szerelmes hölgyek pedig oly keveset adnak az öreg urak fiatal lelkére!... ----------S most nézzük a szenvedő hölgyet, az ifjú Derényi Pálnét! Hogyan el van hagyatva! mi lesz belőle? hová lesz bújában a jó nő ?!.. ki olvassa meg sóhajinak számát? könyeinek számát? s ki méri meg szenvedése nagyságát ?!.. Az eredménydús dalidó óta, négy-öt hét telt el. Választékosan öltözött fiatal nőt látunk , aggályos arccal, tántorgó léptekkel fölfelé haladni a második emeletbe, Betti kisasszony lakosztálya felé. — A hölgy Derényi Pálné ! — Itthon van Betti kisasszony ? — kérdé remegve a hölgy, midőn az előszobába belépett, mely előszoba és családszoba volt egyszersmind. — Itthon , — felelt egy kurta szoknyás palóc lány, ki épen a mosogatás művészetébe volt elmerülve. Derényiné belépett. Betti egyedül volt honn. — Betti kisasszony ? .. — Ah, nagysád! — mondá, fölkelve a sűrén, s elébe siete a vendégnek;—alig hihetek szemeimnek, e váratlan szerencse!... — Egyedül van ön? — mondá Derényiné, s ajkai úgy reszkettek , egész lényében úgy remegett. ■— Nagysád!... — Kisasszony , — mondá halk, félénk hangon Derényiné, mialatt egy támlásszékbe ült, melyet Betti görditett elébe: — ön tudhatja , miért jövök, s ön megfogja nekem e lépésemet bocsátani. Nyugalmam, boldogságom, egész életem van ön kezei között. — Nagysád!... — Hallgasson ki, kérem! mondá a hölgy szemeit félénken hordozva a fiatal nő arcán: ön bűvös lény, ki megigézni és uralkodni bír az emberek szíve felett. Ha körülnézek, úgy találom, hogy e ház egész férfi-személyzete meghódolt önnek. Köztük férjem is. — De nagyság!. — Férjem, élet gyöngédtelen, velem éreztetni azt. Megjegyzéseket tesz rám; hivatkozik ön bájaira. Igaz, — — ön előnyökkel birhat és bir is felettem, de jogokkal nem. Én, szeretem férjemet, bár egy hó óta csak hibáimat fürkészi, s azt oly nehéz elviselnünk! — Asszonyom, én önt oly hibátlan lénynek ismerem ! — mondá Betti, s egy alacsony kis székre ült, a hölgynek csaknem lábaihoz , s úgy nézett fel annak arcára, melyen nagyon látszottak a titkos bányomai. — Ön méltatlanul szenved, szenved, de —, nem miattam. Én nem szeretem ön férjét. Ezt, üzenetül is megmondhatja neki. Ö naponkint eljö engem meglátogatni,------igaz. De ajtót zárjak előtte ? Szobáim egész nap, látogatókkal vannak tele. Nem tehetek róla hogy anyin szeretnek, anélkül hogy szerettetnének is !... Mit tenne ön helyemben asszonyom ? — mondá Betti, kezét megfogva a hölgynek s székét közelebb vonva hozzá: — mit cselekednék én ?.. A hölgy hallgatott. Szemeit a lány rózsás arcára függeszté, s úgy magában mondá: — menyivel szebb mint én! Előfizetési felhívás a „HÖLGYFUTÁR“ apr—júniusi folyamára. A Hölgyfutár jövőre is mindennap megjelenik , kitűnőbb íróink közremunkálása mellett. A jövő évnegyedben különösen K. Kemény Zs. és Kovács Páltól közlünk kitűnő elbeszéléseket. Műmellékletek tekintetében : adunk 10 pompás rajzot, ezek közt Thann Mór, Hollósy Kornélia, és Munkácsi Flóra arcképeit, s egy bizonyára köztetszést aratandó meglepetést. Többi mellékletünk: divatképek, hímzetrajzok, talányok sat. Tárcánk kimentő tudósításokat ad társasélet, művészet, és divat köréből. Előfizetés áprili-május, és júniusra helyben : 4, vidékre mindennapi küldéssel 5 pfrtól, azaz októberig, s egész , azaz december végéig terjedő előfizetést is elfogadunk ; az előbbit helyben 7 , vidékre 1 pfttal; az utóbbit helyben 10, vidékre 12 pfttal. Beküldési cím : a Hölgyfutár szerkesztőségének, újvilágutca lesz. Hat egyszerre beküldött előfizetés után egy tisztelet példányt adunk. A szerk.