Hölgyfutár, 1857. július-december (8. évfolyam, 147-300. szám)

1857-09-16 / 210. szám

Budapest, 8-dik évi folyamat. 210. Szerda, September 16-án. 1857. HÖLGYFUTÁR. Megjelenik ünnep- és vasárna­pot kivévén, mindennap dél­után , divatképek­ s egyéb mü mell­ékletekkel és raj­­zokkal. ilserkenstAséjjii szállás: Újvilágutca, 1-ső sz., 2-dik eme­let , hová minden a lapot illető küldemények, kéziratok, előfize­tés, és hirdetések utasítandók. Szerkesztőségi ügyekben értekezhetni minden nap délelőtt 9-től 1­ óráig. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet és divat köréből. Felelős szerkesztő a kiadó: TÓTH KÁLMÁN. Ui_ Postán: egész évre . 16 fb­ félévre .... évnegyedre . . . Budapesten: házhozküldetéssel egész évre.................... félévre .... évnegyedre •­­ 4 „ Egy hónapra . . 1 firt. 30 kr Hirdetések soronkint 3 ezüst kr.ért fogadtat­nak el, és gyorsan közöltétnek Előfizetési felhívás a HÖLGYFUTÁR október—decemberi évnegyedére. M­i­n­d­e­n n­a­p megjelenő lapunk ezután is kimentő közlönye leend a szépirodalom, divat, társasélet, és művészet min­den érdekes mozzanatának. A szépirodalmi részt ezután is válogatott kö­ltemé­­­­nyek, beszélyek, humoreszkek, naplók, történeti cikkek, s más rokon dolgozatokkal látjuk el, támogatva irodal­munk legjobb tehetségeitől. Lapunk tárcarészében pedig megtartjuk eddigi rovatainkat : irodalom, külföldi eredeti levelek, budapesti hit-­­ harang, vidék, vegyesek, papírszeletek, nemzeti , b­ű­­­n h­á­z, stb. Előadásunk modorában ezután is a kedélyességet tö-­­­mörséggel igyekezünk párosítani. Műmellékleteinket illetőleg adunk a jövő évnegyedben. 10 önálló műmellékletet. Ezek közt leendőek Benz­a, és Szerdahelyi komikus sze­repekben, (az első mint „M i s k a“ „Ilka“ című daljátékból, az utóbbi mint „Fodrák Mihály“ csizmadiainas a „Kísértetiből) egy nagy saison-divatlap legalább 6 alakkal, hímzetminták, arc­képek, talányok, stb. Különösen pedig ez évnegyedben adjuk ki, többször említett műmellékletünket, a Tömöri által nem­zeti színházunk részére ajándékozandó, s legkitűnőbb dráma­írónkat ábrázoló Katona-szobor tervrajzát. Egyi előny mellett legyen szabad a t. olvasó­közönség eddigi szíves részvétére számítanunk. Előfizetési föltételek: októbertől az év végéig vi­dékre 5 p.frt.; — helyben­ pengő forint. Az előfizetéseket mielőbb beküldetni kérjük, nehogy a mint már sokszor előfordult, többeknek csak hiányos példányokkal szol­gálhassunk. Az előfizetések bérmentve a Hölgyfutár szerkesztőségéhez újvilág-utca 1. sz. alá küldendők. Gyűjtőknek minden egyszerre beküldött 6 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal kedveskedünk, a „Hölgyfutár“ szerkesztősége. ASTREA. (Beszély.) Irta: Dolores­z. (Folytatás). — Asszonyom, viszonzá a fiatal ember, a dolog e váratlan s rá nézve oly kellemes fordulata által, a legnagyobb mértékben megle­petve, rendkívüli jósága anyira megörvendeztet, — hogy boldogsá­gom érzete elnémít, s nem vagyok képes kegyednek kellőleg, óhaj­tásom szerint elmondani köszönetemet. Kegyed barátságára méltat s és ez felülmúlja legfellengzőbb reményeimet. — Igen, barátságomat adom önnek, viszontá komoly szívesség­gel Astrea, s ezzel a legelvitázhatlanabb ajándék osztatlan birtoká­ba helyezem önt. — Kegyed túlboldoggá tesz grófnő ! Oh mivel hálálhatom meg kegyeit! — Ön mindent túlbecsül lelkesedésében. Vigyázzon gróf, az én szivvilágom egy borzasztó kaleidoskép, mely a bele tekintőnek nem csak káprázatot , hanem szédülést is okoz szörnyképeivel. Az én bizalmam nem örvendeztet, nem szül szelid bánatos hatást arra , ki azt bírja, önsúlyként nehezülend az kedélyére, s agyát sötét rémek­kel tölti el. — Ne vegye túlzásnak grófnő, ha lelkem mélyéből egész meg­győződéssel mondom : kegyed oly magasan áll képzeletemben, oly nagy kegyelettel viseltetem ön iránt, hogy minden mi önt illeti, rám nézve életbevágó érdekű, minden, mi öntől származik, édes gyönyört nyújt, mert kegyeddel a fájdalom is kéj, a kárhozat is üdvösség. — Szegény gróf! mond utánozhatlan szenvedélyességgel,mintegy önmagának a hölgy, csakugyan szükséges mielőbb elmondanom néki történetemet,hogy eloszlassam a nimbuszt,melylyel engem hevü­lt fan­­táziája környez. Tán sikerülend vallomásba által kigyógyitani veszélyes szen­vedélyéből s vissza­adni őt önmagának. Igen, igen , szólt felkelve helyéről s Daunitzhoz fordúlt, ezzel tartozom önnek kételyei elosz­latására, tartozom magamnak, öntudatom megnyugtatására, misze­rint igyekszem az általam, habár akaratom s tudtom nélkül okozott­­ bajt megorvosolni. Aztán a karperecében foglalt piciny órára tekintve mondá: — Még csak tiz óra! úgy még ma sokat beszélgethetünk Van e önnek ideje s kedve az estét nálam tölteni ? — Parancsoljon asszonyom, s én boldog vagyok engedelmes­kedhetni. — Köszönöm, köszönöm, mond Astrea, s a bánatában is túlbol­­dog Daunitznak nyújtá szép jobbját, ki elvarázsolva az imádott hölgy bizalmas nyájassága által, alig merte azt reszkető ajkival érinteni; félt hogy kéjérzetében lelkét lehelli a kedves kézre.... A grófnő csengetett. — Boudoiromban teljes világítást s theát rendezz, mondá a be­lépő Selimnek. — Önre nézve úgy látszik ma a csodák napja van, jegyzé meg Astrea gyenge mosolylyal, látva a Selimnek adott parancsnál férje újabbi meglepetését. — Önnek feltűnő, hogy legmegközelíthetlenebb szentélyembe akarom önt vezetni ? Ez azért történik , mert máshol mindenütt más vagyok, mint e kedvenc helyemen, csak itt ismerek önmagamra. Pedig ma szükséges, hogy magamra ismerjek! tévé ál­modozva hozzá! Néhány perc múlva Selim szokott pontosságával jelenté, hogy az úrnő parancsa teljesítetett. VI. A festvények. Daunitz a bondok­ba követő nejét. Nem kis kíváncsisággal néze maga körül e különös szeszélyes ízléssel rendezett szobában, a­mi azonban pompás virágillatával, a csillár gazdag világánál a legkel­lemesebb benyomást tévé reá, s melynek a kisded terített asztal oly otthonias, kedélyes kinézést ad­.

Next