Hölgyfutár, 1862. július-szeptember (13. évfolyam, 78-117. szám)
1862-09-16 / 111. szám
SZEGÉNY KIS KAROLINA. Olyan szép volt, olyan angyalszelid, Mint a ki nem is itten születik. Hol járta a tánc, s hangzott víg zene, Bámulta őt sok szép, derék legény, S mondtak neki tömjénző bókokat. . . . Hanem csak hallgatott, nem szólt szegény. Beteg lett. Gyötrék szörnyű nagy kinek, Az orvosok mondák, hogy halni fog. Jó édes anyja és testvérei Ott sírtak szüntelen ágya fején, S hogy meggyógyul, azzal vigasztalók .... Hanem csak hallgatott, nem szólt szegény. S meghalt. Megszánta isten s fölvivé Lelkét az égbe, angyalok közé. Csak a kínoktól elúszott hüvely Maradt itt a sötét sir fenekén, Hová egy lélek titkon sirni jár . . . És most örökre hallgat a szegény. Csermelyi Sándor. A HARANG. — Beszély. — // e m lettet» /. (Folytatás.) Minden hallgatott, jobbra balra és csendesen állottak a magas vetések sárga kalászaikkal. Hiába lesett az ember egy motszanást is, a búza között egy vándorló legény aludt, arcát a föld felé fordítva halántékán nagy veríték cseppek állottak. Mari jobban hozzám simulva lábujjhegyen járt, mig egy tanya felé irányoztuk lépteinket, mely a kellemesen rejtőzött lombos nyárfák árnya alatt. A fák egyike alá egy asztal, egypár paddal vala helyezve ; leültünk oda és miután a kutya-ugatás érkezésünket jelenté, egy csinos fiatal asszony igen nyájasan fogadott bennünket. Marit, mint nővéremet mutatom be, ki is hamarjában egy egész mesét gondolt ki, melyet a legvakmerőbb módon el is regélt, hogy édes apánk gróf P. felügyelője a másik faluba tétetett át, mely áthelyeztetésről majorosnőnk csakugyan már hallott is valamit; és hogy bútorainkat az országúton szállítják, hanem mi kellemesebbnek találtuk másfelé, távol az úttól, ezen szép vidéken menni keresztül s ez alkalommal szándékunk IV. Károly császár kastélyának romjait megtekinteni; és hogy bátyja, már mint én, ugyan jogászati pályára valók határozva, de miután mint deák az egyetemen anyi sok hamis csint és bolondságot követtem el, a mellett meg semmit sem tanultam, onnan visszahivatva most gazdászati pályára lépek. Erre azután következett az elkövetett csínyek és hamisságok egész sorának elregélése, melyeket szilárd pajkos ábrándozással feltalált és melyek elsorolásában nem engedé magát háborgattatni, hanem lassan kint ezen pajzánságokból igazi nagy tettek keletkeztek, és én egy semmirekellőből egyszerre hőssé változtam, ki hallatlan tetteket vitt véghez, s nemes nagylelkűséggel áldoza fel magát barátiért. Végre igy változik ezen főben minden komoly s regényesre, úgy a költemény mint a való. Ezen mesékért meg is kínált bennünket a jó asszony mindennel, amit csak majorjában találhatott, utójára gyermekét, egy három éves szőke kis fiúcskát is, elhozta, ki Marival azonnal megbarátkozott a s mint ölében tartá, úgy nézett ki, mint egy Rafaeli madonna és a minta játszott és mesélgetett a gyermeknek, sok komoly és szép gondolat ébredett elmémben. Ugyanezen gondolatokba lehetett ő is elmerülve, mert néha-néha egyszerre elnémult, sokáig és komolyan nézett a gyermekre, elpirult és besüggesztő szemeit. Utójára, miután az árnyékok hosszabbak lőnek, indulnuk kelletett és elbúcsúztunk. Távozásunk után még sokáig hallottuk a kis fiút Mari után sivalkodni. — De nézd csak ezen kis gyermeket — monda megindulva I Mari, s egyre megállóit, visszaintegetve kendőjével. A patak folyását követtük, mely ezen kis völgyből egyenest a fővölgybe vezet, melyben falunk fekszik. Marinak csakugyan igaza vala,mert mint a majorosnénak mondó, valóban szándékunk volt IV. Károly onnan nem meszsze fekvő kastélyát meglátogatni, de most már arról többé szó sem lehetett, és kisülönben sem vala szükségünk valami kültárgyra, hogy a napot megrövidítsük. Mari kivánata szerint múltamról, családi életünkről s anyámról kelle szólnom, hanem midőn a jövőnkre érkezvén, ábrándozni akarék, azon napokról, melyek majd számunkra jönni fognak, azonnal a múltra térnté vissza beszélgetésünket. Jóformán alig néztünk még körül, midőn már alkonyodni kezdett, hanem azért nem volt okunk a sietségre, elandalogtunk a kellemes esti időben, s már jó késő volt, midőn falunkba érkezünk.Apari ház ajtaja előtt megállottunk, ő az ajtóküszöb alá nyúlt, hol a kulcs elrejtve vala, s fölnyitá a zárt, a nyilt ajtóban megállott, ■ és mindkét karját vállaimra téve, reszkető hangon mondó: — Miksa barátom, kedves jó Miksám ! de boldog ... — itt a könyek anyira elfojták hangját, hogy nem szólhatott. Meg akarom nyugtatni, hanem mielőtt szólhattam volna, ő eltűnt, s az ajtó előttem el volt zárva. Június végén. Barátom, borzasztó volna, hogyha azon szép napok boldogságunk tetőpontjai lettek volna és ha éltünk útja lefelé sülyedne virágtalan és sugártalan sötét aknákba. Ez életünk legkeserűbb, legfájdalmasabb oldala, hogy legcsekélyebb biztosítást nem nyújt még egy órán túl sem. Ez ugyan régi közmondás, hanem ily maga magán tett tapasztalás mindig új és mindig fájdalmas marad. Nem jogosít ugyan semmi tény ezen panaszkodásokra, hanem részkedvem van. Mari nagybátyja a hosszas gyaloglástól egészen kimerülve tért vissza az aggastyán-ünnepélyről s ennek folytán átengedő helyettesének bizonytalan időre harangozó hivatalát, így most hát hasztalanul konganak számomra a harangok s én itt állok az ablaknál és boszankodom, hogy minek is harangoznak oly sokáig. Azóta csak egyszer sikerült a napokban Marival a kertben beszélhetni s akkor sem közölt olyasmit, mi felvidámíthatott volna. Az öreg tábornok nagybátyjától megtudta, hogy egykori hadnagyának egy leánya maradt hátra, erről most atyailag gondoskodni akar. A báróné, a tábornok leánya, e célból jövő télre magáb 111. Budapest 13~dik évi folyam. Kedd, szeptember 16 an 1862. HÖLGYFUTÁR. Megjelenik hetenkint hat leg- küldéssel ; évenként két a hét. Közlöny az irodalom, társasélet, művészet mnap,és számos mütheléke 11 e 1. Szerkesztő szállása: Reáliskola utca 6. sz. 1 em. hová minden szerkesztőségi kézirat bementve utasítandó. Az előfizetési és hirdetési dijak Emidh (Gusztav úr kiadó -hivatalaim és divat koréből. Felelős szerkesztő : BULYOVSZKY GYULA. Szerkesztőtárs : BALÁZS FRIGYES(Ferenciek terén 7. ez földszin küldendők. Előfizetési dij: Vidékre, és helyben egyiránt. Egész évre . . .17 ujfrt Félévre........................9 Évnegyedre .... 5 B Hirdetések Gyorsan közöltetnek : egy halábozott sorért 5 ujkr. fizetendő Szerkesztőség : ország ut, 15-dik szám. 1.T [OSIKI/iWaPX