Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-04-27 / 33. szám
SZIKÁOlfl FÉK,E .—WC ELSŐ ESZTENDŐ, c — Első Félév. Kolozsvár. Kedden április 27-k 1841. 3 szaan. Tartalom : Chiva, ’s az Oroszok táborozása. A' tengeri hatalmasságok. Históriai apróságok. Chi i \a* 's az Oroszok táborozása. {Végzet) E’ tartomány népessége mintegy 200,000, némelyek szerént 300,000 lélekre menyen, és, mint az egész bucharai lapályos földön, két fő néptörzsökhez lehet azt számlálni, u. m. a’ Persákhoz, és Törökökhöz. A’ lelkitehetségekkel és testalkatásokkal kitűnő Persák Buchárok vagy Szártok, az az kereskedők neve alá foglaltatnak bé: a’ legrégibb itt lakó Persa lakosokat? Tadzsiknak hívják, kik csak földmiveléssel foglalatoskodnak; a’ nagy számmal lévő és városokon lakó Szártok ellenben különösen kereskedést űznek ’s gyávaságokról, hadakozásra alkalmatlan voltokról vannak megjegyezve. Az itteni bevándorlott török nemzetségek rég megszokott nomád vagy pásztori életet folytatnak, és csak télen át telepednek valahová állandóul. E néptörzsökökhez tartoznak az Aral tó melletti Karakalpákok, kiknek lakhelyök tulajdonképpen Amu folyótól keletre fekszik, ’s ezek férjfiainak száma ezeren felyül nem hág ; a’ Kaspium tenger északkeleti partján lakó Trudimenek, kik nagy számmal az újabb időkben vándoroltak ide, a’ legjobb katonák és a’ tartomány mostani uralkodóitól hadakozásra használtatnak ; végre az Uszbékok, kik a’török népek eredeti törzsökét teszik, a tartomány tulajdonképpeni uralkodói, most valamennyire elaljasodtak, többé már nem oly vitézek, mint régebben, azonban most is oly felfuvalkodottak, ragadozni vágyók mint hajdan, ’s más lakosokkal nem igen társalkodnak. Magasok, izmos testalkatásuak, és meglehetős deli termetüek, kevéssé barna színűek és a* Kalmukokhoz hasonlók. A' Timur vagy Tamerlán hatalma megbukása óta, az Uszkékok a’ bucharai lapályos föld uraivá lettek 's hatalmokat legelőször Chivában alapitották meg, honnan későbbre nagy chányok fejedelmi székét keletre, Bucharában eső Szamarkándba tette át, most Chiva és Szamarkánd köztt fekvő Buchara várossában lakik, a’kissebb dánokon azonban legkissebb felsöséget sem gyakorol. Az Uszkékok, mint minden más török nemzetségek, Mohammed vallás követői, még pedig a’ Szunniták *) felekezetéhez tartoznak, ahoz ragaszkodások a’ vak buzgóságig, fanatismusig menyen, azért a’ hitetlenek elleni harczolást kötelességnek tekintik. Ezek Szibériába gyakori béütéseik által honnan sok lakó *) A' Mohammed vallásának két főbb felekezete van, a’ S z o n n i tá k és Shiiták. Az elsők az Alkoránon kívül, az emlegetéseket és szóbeli törvényt magában foglaló Szonnát is valódi isteni tekintetű szent könyvnek hiszik, midőn az utolsók csak a’ Koránt tartják ilyennek, ’s pótlékjainak semmi becset sem tulajdonitnak. A’ Shiiták azonkívül a’ Mohammed után következő három első kalifát törvénylesen és bitangló uralkodóknak nézik, ’s biták szerént Ali a’ próféta igazi Leli tartója. A’ Törökök mint Szunniták, és a’ Persák mint Shiiták közti e’ vallásos különítségért nagy gyülölség uralkodik. 53