Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-11-19 / 93. szám
Minden státusnak mi a józan okossággal egyező czélja ? Kétségenkivül az országnak és lakosainak jólléte. De az alkotmány ’s a’ státus polgárainak politikai jogai csak eszközei ezen czél valósításának, s ha az alkotmány tisztaságának megtartására s az ország képviselői jogának oltalmára törekedünk: legközelebbi czélunk csak is az ország közjavának előmozditására való alkalmatosság kikeresése 's megtartása lehet, ’s e törekedésünk, csak czélra vezető eszköz, nem pedig maga a czél. — Okosan cselekszik-e valójában az, ki minden erejét ’s idejét az eszközök megtartására fordítván , soha czélhoz nem jut? Nem hasonló-e az egy oly tösvényhez, ki egész éltében csak kincseket gyűjt, anélkül hogy azokat czélirányosan használná? Még balgatagabb az oly törekedés, ha azt hiszszük, hogy mellékes utakon könnyebben, hamarább s biztosabban czélhoz juthatunk. Mert ki tagadhatja, hogy a’ mi bölcs g atyáskodó kormányunk mindég hajlandó mindent tenni, mi meggyőződése szerint, népei javát eszközölheti ? Nem nyilván szóllanak-e amonarchiában fennálló bölcs intézkedések, ’s a’ maagyarországi utolsó országgyűlés alatt nem a’ legfényesebb példák bizonyitották-e ? ’S ha nem teljesedik mindjárt minden kivánatunk, fontolóra kell vennünk, hogy nem mind arany a mi fénylik, s az ember maga dolgát ritkán látja tisztán. Minthogy pedig mint Magyarországon, úgy Erdélyben is, a' törvényhozás, a’ haza 's fejedelem köztt meg van ugyan osztva, de a' törvény megerősítése a' fejedelemnek mint státus főnökének van átadva , következőleg a’ kormány akaratjának ellenszegülni s a’ határozatokat törvényes erejűvé tenni nem lehet, igy a’ legszelídebb kifejezéssel is, a’ fejedelemmel daczolni oktalanság. Ha valamit elérni akarunk, maga az okosság is azt kívánja, hogy azzal, kinek hatalmában áll czélunkat elősegíteni vagy azt megtagadni, kedvezőleg, ne pedig makacsul bánjunk ’s azt részünkre megnyerni törekedjünk; ha tehát czélhoz akarunk jutni, mindeneknek előtte a kormány kedvezését kell kieszközölnünk ,s indítvánnyainkat oly módon terjeszszük ebbe, hogy az előtte tetsző is elfogadható legyen. Éppen így kívánja az okosság, hogy sérelmeink előterjesztésére a kormánytól kiszabott utat kövessük, mert juthatunk-e valaha czélra , ha minden országgyűlésen ugyan azon sérelmeink előterjesztését nyitjuk meg, az azoknak elhárítására kimutatott eszközöket pedig használni nem akarjuk? Valóban nem,—.'s ki lakói érette?—Nem csak mi, hanem az egész haza. Mit lehetne tehát a' jelen országgyűléstől várni s reményiem? — Hogy az ország képviselői, magok 's küldőik javát hordoznák szivükön; ne foglalkoznának státust és közjogot érdeklő, szőrszálhasogató, nem sürgető kérdésekkel; az előforduló nehézségeket óvással mellőznék; serényen előrehaladnának ’s az ország anyagi jóllétét megalapitnák. — Földmivelés, műipar s kereskedés a’ közönséges jóllét alapjai, ’s csak ezek felelevenítésével tehetünk szert közönséges jóllétre. De mikannak előleges eszközei? A’ földmivelő s földes urak köztti viszony meghatározása, a földmivelő terheinek lehető könnyebbitése 's a’ státus több polgárai közti egyenlően feloszlása, a’ városi szorgalom elevenilése, városok ’s fogyasztók szaporítása (mert termékenyebb tartományokkal lévén körül véve, az ország belsejébeni fogyasztók száma szaporításán kell törekednünk, ha csak saját zsírunkba meg fuladni nem akarunk); továbbá a’ közlekedési eszközök könnyítése, jó országutak készítése s jó karban tartása, a’ hajókázás akadályainak elhárítása, a’ Intelnek elegendő biztosítás s gyors elégtétel általi megalapítása, ’s a’. Nem okosabb lenne-e gondunkat arra fordítni, hogy a’ vagyonosság mind egyeseknél, mind közönségesen nevekedjék, hogy kiki fillérjét a’ közjónak erőltetés nélkül áldozhassa , mint mindenkor csak a' szerfeletti megterheltetésröl panaszolni. Magyarország, utolsó országgyűlésén , szép példával ment elő, és mi tartóztat minket e szép példa követésétől? Igaz, hogy ott is kezdetben két tárgy felett vitatkoztak, melyek minden alkotmányos országban igen nagy fontosságúak, azonban a státus polgárai anyagi jóllétére kevés befolyást gyakorolnak, t. i. a’képviselők szabad választása és szállás -szabadság felett; de a’státusok lelkes munkássága későbbre fényesen kimutatta magát, s kevés idő alatt fontos tartalmú s nagy következése törvényeket hoztak, úgy mint úrbéri törvény függeléket, mezei rendőrséget, váltójogot is t. e. A mivelődés haladásának, s felvilágosodásnak minő szép jelei ezek!!