Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-02-23 / 15. szám

nyomatott az evang. reform. Fő-oskola könyv- és kőnyomó intézetében így hátrább menés bélyegét viseli, az más kéte­te a’ nép jussainak és szabadságának volt in­kább kedvező. A’ múlt 1840-k esztendőben még más can­­tonok belseje is zavargást, háborúságot muta­ta, különösen Luzern, Aargau, Solothurn ; e­­zekben az alkotmány újból átnézését, annak ja­vítását indulatosan sürgették, a' nép, követelt jo­gai valósításáért számos gyűléseket tartott, han­gosan lármázott, ’s az így felbolygatott indula­tok kitörése el nem maradott, és e' folyó 1841-d. esztendő elején sok tekintetben szomorú követ­kezéseket szült. Mind Solothurnban mind Aargauban meg­­történt ugyan múlt január, elsőbb napjaiban a’ kívánt alkotmányjavitás, ’s azokat uj formájúk­ban a’ nép elfogadta; de a’ cantonok újjászüle­tése kíséretében komoly és csendesség zavaró sajnos esetek állottak elő. Solothurnban, a’nép szózatolását megelőző napon január. 9-k. a’ fe­nyegető mozgások, megfojtására a kormány kén­­telennek látta magát keményebb eszközökhez nyúlni; több személyeket elfogatott, azok köztt a­ Schildwache am Jura czímű újság szer­kesztőjét, ki a’ tüzet lapjaiban éleszteni nem szűnt, valamint a’ szomszéd cantonokat segítség­re felszállttá, ’s ez óvó intézetekkel a’ roszsz tovább terjedése el­be gátat vetett ugyan, de a’ békételenség lelkét le nem csillapitá. Aargauban szomorúbb a’ dolgok állása, az alkotmány* javítás itt igen kedvetlen fordulást vett; mert a’ politikai versengésbe a* vallás ü­­gye is belé szövődött. A’ reformátusoknál nem sokkal kevesebb számú katholikusok, kik kü­lönbben is némely nyomásért zúgolódtak, az uj alkotmánynyal, mely csekély és legnagyobb ré­szint reformátusoktól adott szavak többségével nyert elfogadást, magok jogaikat még inkább sértve gondolván, érezvén, fellázzadtak, minek következéséül a’ kormány, a’ bernai, zürichi és Basel vidéki kantonok katonai erejével a’ zen­dülést elnyomta, a’ pártosokat lefegyverkeztet­­te ; Muir és Bremgarten katholikus kerületeket, az úgynevezett szabad megyét,—Freiamt— mint a’ mozgások közép pontját katonasággal megrakta, ’s a’ canton egybehívott nagy tanács­osa minden aargaui, számszerént tiz klastromo­kat, ezek köztt négyet apáczákét januar. 13-k. eltörlött, mivel, mint az illető végzés kifejezé­s,a’ nép elméjét szüntelen ingerelték, csábiták, ’s a’ már több évek óta veszedelmes köz nyug­talanság éppen azok szomszédságának tulajdonít­ható , továbbá az utóbbi támadásban is a' klas­­tromok, ’s kiváltképpen a’ Muri­ban lévő bujto­­gatta és tettlegesen segítette a’ véres merészle­tet, a’ nép által jóvá hagyott alkotmányos rend ellen.“ E’ hamar kimondott végzés rögtön telje­sedésbe is vétetett, a’ mi valamint ott csendes­séget nem eszközölt, úgy több cantonok részé­ről is kemény ellentmondást keltött­ fel. Legközelebbről Luzern­ben került napi­rend­re az 1851-b­­e’ cantonba bevitetett’ demo­­krátziai szellemű alkotmány javítása kérdése, és múlt január. 31-k. a’ szózatoló joggal biró polgárok temérdek [nagy többsége annak újból átnézését elhatározta: minek eredménnye a’ ra­dicalismes vagy túlságos szabadság ügyére néz­ve nem fog kedvező lenni! Oly jelenések és szomorú adatok ezek á­­taljában, mikből csalhatatlanul kitetszik, mely bizonytalan, ingó még a’ Svájcz állapotja; mi­lyen forrásban vannak itt az indulatok, küzdés­ben a’ vélekedések; azért a’ pártszellemnek milyen könnyű e’ köztársaságban munkálni, ’s lázzadást gerjeszteni. Úgy látszik még meszsze van azon időpont, mikor e’ politikai és vallá­sos nyugtalanságok, viharok teljesen megszűn­nek, az azok által felzavart, megbomlott rend helyreáll, ’s a’ béke angyala az egész alapjá­ban megrázott köztársaság felett lebegve, ab­ban jóltevő munkásságát végre­ hajthatja.—Mind ez elő számlált külömböző alakú háborúságok mozgások eredésében, terjesztésében, követke­zésében, az éppen ellenkezőleg jóra és roszra, felvilágosítására mint tévedésbe ejtésre használt sajtó természetesen nagy szerepet játszik. (Folytatása következik) . Földleírás! apróság*. Az Ángolok keletindiai roppant kiterjedé­sű birtokok, valamint a’ bengalai elnökség fő­várossá, C­a­­­c­utt­a a’ Ganges torkánál,­—800,000 lakosokkal , kereskedési tekintetben is egyik leg­­nagyobb és legnevezetesebb hely Ázsiában, átal­­jában napkeleten.

Next