Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-02-26 / 16. szám
65 viszonyokkal foglalatoskodnak, ’s ázaljában kitűnő érdekességök nincs; mert a’ kicsi ország semmi politikai hatással nem bir. Az 1830-b. bekövetkezett mozgások, és a’ köztársaságot részekre szaggató versengések, az újságok fontosságát emelték, a’ legnevezetesebb státusjogi kérdések azokban heves részvétellel fogadott vitatások tárgyai lettek, s így az időszaki sajtó munkássági köre itt szélesedett. Vannak a svájczi újság-levelek közti jelesek, és magok körökben becsülést érdemlők. Ilyen a’ lelkes és kedvelt író Zcokkétól Aarauban szerkesztett, külföldön is nem ismeretlen , nyomos tartalmú és szabad szellemű Schweizer bote; továbbá a’ Heule züricher Zeitung, Gazette de Lausanne, és a Nouvelliste Vau dois. A’ sajtó egyébaránt itt is mint egyebütt a’ politikai szakadások és pártok élesztője, táplálója, ’s azért mindenik résznek van tolmácsosa, egy annak nézeteit hirdető, védő hírlapban. Az Appenzeller Zeitung, Republikaner, Helvetie, és Sentinelle, őrző, demokrátziai szellemben, a’ szövetségi alkotmány teljes megváltoztatását, uyitását sürgetik; a’ Federal Genevában , és Der Erzähler von Sanet Gallen a' középútat és mérséklettséget javallják; ellenben a’ Wad s tä 11 er Bote és Basler Zeitung az engedni nem akaró vastag aristokrátzia, a’ már említett Schildwache am Jura pedig Solothurnban, a’ régihez szerfelett ragaszkodó, az ultramontanus katholikus papság orgánumai. (Folytatása következik) A’ britanniai Parlament. A* szélesen kiterjedett körben parancsoló hatalmával béfolyásával világot ölelő Angliában a’ parlament idei ülései közelebbről nyiltak meg. Nem leszsz azért talám most szükségtelen azon nagy tekintetű, a’ nemzet mint külföld előtt egyaránt magosan álló törvényhozó test belső alkotásáról, formájáról, és hatása köréről rövid ismertetést adni.— Anglia alkotmányos monarchiai igazgatás formával bír, mely a’ státuspolgárok részint valódi, részint képzelt reszpublikai szabadságán alapul. Annak a’ nép életében gyökerező, időtől megszentelt szokás egyik, erős gyámola: elemei, alkotórészei pedig egy fénynyel körülvett király, kinek kezében nagy hatalom van minden jót tehetni, de roszszat semmit sem; egy gazdag, sok kiváltságokkal bíró, a’ néptől még is nem egészen elszigetelt arisztokrátzia, ’s egy szabad nép, melynek egyes tagjai velők született jogokkal,—mint nevezik b ir th-ri ght— méltán kevélyek, mert azokban, a’ herczegtöl le a’ napszámosig minden polgár egyformán részesedik, ’s nincs közöttök a’ szabadságnak külömbözö mértéke. Még a’ rabszolga is mihelyt angol földre teszi lábát, legottan szabaddá lett.—— Egyébaránt a’ státusigazgatást formáló különbözö hatalmak köztt, nincs szoros határvonal elhúzva, azért méltán mondják az Angolok, hogy polgári alkotmánnyokban három dolog van minek valódi minéműségét és kiterjedését megmondani nem lehet: a’ korona kiváltságai, a’ parlament jogai, és a’ nép szabadságai. — ’S még is ezek köztt teljes harmóniát, egy czélra dolgozást látunk: a’ száraz Európában sokszor sajnos ellenkezésben álló, öszve nem térö két hatalom, nép és igazgatás, itt a’ szabadság valósítására 's ezen épülő köz jóra kezet fognak. E’ bámulandó szép jelenést, nagyobbára a’mindenek felibe emelkedett, mindennek parancsoló hatalmas közvélemény ’s ennek gyámola, a’ szabad sajtó, — legfőbb, legbecsesebb kincse egy szabad nemzetnek — eszközük. Ez kívánja, ez sürgeti az időtől el nem maradást, éppen azért a’ világosodott angol kormány a’ közelebbi két tizedben a’ nemzet polgári állapota javítását, tökélletesitését nevezetes törvényekkel eszközölte. Ilyenek voltak különösen a’ kajókázást és szabad kereskedést szorító gátló ’s az idegeneket lehetőségig kizáró rendszabások eltörlése, vagy módosítása; a’ katholikusok emancipations, és a’ nemzeti képviseletet és választási módot javító ’s új alakba öntő parlament reformálása. Kivált az utolsó heves és mérges tusakodást szült, — az arisztokrátzia annak makacsul elleneszegült, melynek abba megegyezését végre ki kellet csikarni. A’ britanniai nép és igazgatás feje a’ király; bár sok jussokkal, kiváltságokkal bír de több tekintetben korlátolva is van. A’ mit teszen, azt két illette lévő, és tetszése szerént választott, tanácsossai, miniszterei közbejöttével teheti, kik a’ nemzetnek szoros felelettel tallóznak. — A’ királyi méltóságban—melyet?14-töl fogva a’