Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-01-29 / 8. szám
ALAPÍTÁS SZERKESZTI SZILÁGYI FESSEHICZ, professor. — A fELSÖ ESZTENDŐ. ---Első Félév. Kolozsvár. Pénteken januarius 30-k. 1841. 8-dik szám* Tartalom: Erdély történetei rövid átnézése a’ Fels. Ausztriai híz idejéig. (Folytatás.) Professor Szilágyi ferencztöl. Ultra. Históriai rajzolat. Az újságok eredete, fontossága, egy históriai tekintettel az időszaki sajtóra. Folytatás. Professor Szilágyi Ferencztől. — A’ chinai nagy kőfal. Népnevelési adat. Erdély Történetei rövid átnézése a* Fels. Ausztriai ház idejéig. Professor SZILÁGYI FERENCZtől, 11. CSENANELY. Kezdlettül a’ Mohácsi ütközetig. (Folytatás) E’ véres és sok ínséget árasztó zendülésnek azonban Erdélyre nézve egy fontos következése lett, mert a'fenyegető veszély annak három nemzetét szorosabb öszveköttetésre inditá. Történt ez 1457-b. September közepén, Kápolnán b. Szolnok vármegyében, alvajda Lépes Lóránt] elnöksége alatt, tartott erdélyi országgyűlésen, hol az említett három nemzetek, Magyarok, Székelyek, és Szászok egymás között esküvéssel megerősített testvéri egyességre — fraterna unio — léptek , melyben a’ király iránti hűség örökös megtartását fogadták, és az országot megtámadó akármely ellenséggel szembeszállásra, valamint annak egymástól elválhat a 11 anöövedelmezésére kötelezték magokat. És ez legelső példája az erdélyi három nemzet rokon egyesülésének, mely későbbre több versben megújittatott, majd a’törvények sorába innepélyesen béiktattatott,—kis hazánk polgári alkotmánnyá, belső élete egyik nevezetes czímervonása, fennállása erős talpköve, egy minden társasági viszonyokat mélyen érdeklő, Erdély sorsára nagy befolyást gyakorolt, szivet emelő jelenet; a’veszély óráiban , a’viharok közti öszvehangzó testvéri egyetértés szép példájabámulandó mire,—a’ mit az idő zivatarai olykor megráztak, de őszre nem ronthattak.— Zsigmond uralkodása vége felé,Erdélyre nézve említést érdemlő történet, a’ Husziták vallásos vélekedéseinek itt terjedése. Püspök Lépes György egy 1456-b. sz. Mihály napján Thordán kelt levelében nagy buzgósággal hívja bé a’ pápának Bozniában, Oláhországban és az Orosz földön munkálodó követjét, és helytartódjat—vicarium — Jakabot a’ sz. Ferencz szerzetéből ,,azon dögleletes felekezet kiirtására“ és sürgetve kéri, hogy megérkezése napja felöletét egészen Tusnádig menő hírnökök által értesítse. A’ püspök azonban, ily környülállások köztt is megyéjéből eltávozva, bizonyos dolgok eligazítása végett Zsigmond császár udvarába ment, mint, egy az alatta lévő papsághoz, ez exetnekség ügyében, intézett levélből látszik.