Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-05-28 / 42. szám

ALAPITÁ ’S SZERKESZTI SZILÁGYI FERENCZ, professor. —­­ ELSŐ ESZTEND­A feig Első Félév. Kolozsvár. Pénteken majus 20-k 1841. 42-dik szám. Tartalom : A’ Cserkeszek némely szzokásai. China rövid ismertetése történeti tekintetben. Erdélyi Fejede­lem Apafi Mihály levele, feleségéhez Bornemisza Annához. A* Cserkeszek némely szokásai.*­ Cserkeszek földjének vagy Czirkaszsziának neveztetik ázsiai Orosz­ország azon tartomán­nyá, mely az északi Kaukasus hoszszában, a’ fekete tengertől egészen a’ káspium tengerig terjed, és mintegy 1540 négyszegű mértföldet foglal magában. Egy Német ki nyolcz évekig tartózkodott e’ vidéken, a' lakosok szokásai­ ’s divatjairól következő részletes tudósitást közöl A’ Cserkeszek karaktere természetöknél fog­va hadakozó, s hogy e’ sajátságok még gyermek korokban kifejlődjék, a’ fiúk nevelése nem­ bi­zatik az atyákra, de az a’ község gondja. E’ nevelői foglalatosságra mindég számos helybeli lakosok jelentik magokat, és az ajánlkozók köz­­zül melyik nyerje azt el, itelő-birák határoz­­zák­ el. A’ nevelő (az úgy nevezett atlich) ne­­vendékét főképp fegyverforgatásban, lovak fé­kezésében és tábori terhek hordozásához szok­tatásban igyekszik, kimivelni, s a’ gyermek csak akkor bocsáttatik viszsza családi köré­be,a’ mikor az emlitettekben tett elöhaladásá­­nak némi kitünő jeleit adja. — A’ Cserkeszek tiz—mindenik saját fejedel­métől függő—nemzetségre oszlanak. A’ közttök *) E’ nevezetes népről még több czikkelyek­et is közlendőnk; ezt most csak előleges ismertetésül. Sz­erk. szüntelen uralkodó viszongások, valamint a szomszéd népekkeli ellenséges állások, bajnoki bátorságok edzésére nagy befolyással vannak, és mivel nálok rögtöni megtámadás, ’s az el­* lenség hatalma keskenyebb határok közzé szo­rítása födolog, ezért a’ Cserkeszt korán hozzá szoktatják mindennemű rabláshoz. Minél rava­szabb é s merészebb valaki e’ tekintetben, annyi­val nagyobb tiszteletben tartatik. Ellenben a’ legnagyobb gyalázat, ki semmiféle, mástól nyerő zsákmánynyal nem tud’dicsekedni. A’ Cserkeszek vallása, a’ keresztyénség­ 's pogány bálványo­zásnak csudálatos vegyitéke. Ők az egy Istenek­ ’s szűz Márián kívül, még egy sereg alsóbb istenséget imádnak, mely utóbbiaknak juhokkal, kecskékkel, és ökrökkel áldoznak. A’ nálok di­­vatazó számtalan innepek közzül Husvétot ülik­­meg legszentebbül, mely előtt több hetekkel* a' tojás­ mint legkedvesebb eledelök evésétől magokat eltartóztatják. Átaljában véve az evés­ben s ivásban nagyon mértékletesek; hússal rit­kán élnek, ’s rendszerént csak akkor, midöm idegen száll­ bé hozzájok, kik iránt, mivel nagy mértékben vendégszeretők, különös tisztelet­tel viseltetnek. Ily alkalommal az ételt, török divat szerént, kisded kerek asztalon hozzák­ fel- Az idegen egyedül eszik, mely idő alatt a’há­zi gazda tiszteletadásért a’ vendég háta megett áll. A’ vendég ötét ottan ottan egyik vagy má­sik fogás ételből megkínálja, de a’ gazda csak akkor ül asztalhoz, ha amaz már az evést el- 42

Next