Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-16 / 74. szám
böl áll, kik között 8,000 Szerecsen van. Ez elött a’ sereg sokkal nagyobb volt, midőn 32,000 is volt a’ száma. A’ császár testörserge áll ioo Szerecsenekböl, ’s ugyan annyi Ladujákból vagy a’ nagy pusztai Arabsokból, és 2,000 fekete lovasokból. A’ császári testőrök Mekinezbe és Marokko-ba vannak szállítva , a több nagy városok mint Fez és a’ nevezetesebb kikötök őrizetét egy külön és sajátnemű katonák formálják. Az egész birodalom pattantyussága alig áll 2.000 emberből, a’ tengeri katonaság iaoából. A’ katonák tartása, zsoldjok, és a’ velek bánás elég jó, de a’ sereg egy része nem kap zsoldot, hanem élelmét földmiveléssel és kézi mesterségével kell megkeresnie. Hadakozás idején a’ külömbözö tartományokban, a’ szükséghez képpest egy rakás, de csak bizonyos időre kötelezett katonaság állittatik ki, mi által a" fegyveres erő Joo,Ooore is felhág. Azon tartományok , melyek a’ rájok eső legénységet ki nem állítják, minden legényért fizetnek bizonyos summát 20 francot, és a’ hadi szükségekről is tartoznak gondoskodni. A’ tartományok kormányzói, a’ magok osztályainak vezérei, alattok vannak a’ mokhadeneik vagy ezredesek, és a’ kaid-ok, 5oo-ból álló s ennél kissebb csapatok elöljárói. Az egész sereg fővezére a’ császár.— Egyébaránt a’ marokkói katonák jó nyilasok, és sebes rohanásokkal az ellenségben sok kárt tesznek. A’ sereg ereje a’ lovasság , mely a’ csatarendben mindég a’ szárnyakon áll. A’ taktika Marokkóban ismeretlen, s az első megtámadása' szerént mint szerencsésen vagy szerencsétlenül üt ki, mindent elhatároz. A’ birodalomban mindöszre 24 erősség van, melyekben rendszerént örsereg van. Négy azok közzül főváros Marokkó fedezésére szolgál. De ezen erősségek egyátaljában gyenge és romladozott állapotban vannak, ’s ágyukkal is elegendőképpen megrakva nincsenek. Szaléban van a’ tengeri fegyvertár, 's a’ birodalmi hajó épitő műhelyek. A’ flotta, mely a’ múlt század végén 56 nagyobb és kissebb hajóból állott és 6,éop tengeri katonákat számlált, úgy alászállott és oly csekély, hogy mindöszre 46 ágyús három briggből és 13 ágyus sajkából áll. A’ főbb tengeri tisztek Európaiak közzül telnek ki. — A’ mostani szultán , mint említettük , Muley Abderrahman, született 1778-ba ’s 1822 november 28-tól fogva uralkodik, midőn nagybáttya Muley Szulejmán helyébe lépett, ki 1794-töl fogva egy fertály századnál tovább csendesen és békésen országolt, noha végső esztendei egy a’ birodalmat pusztító pestis és belső támadás által háboritva valának. A’ mostani császár, mielőtt a’ thronusra következett, mint Szuha tartomány kormányzója, barátságos okos, és szoros igassághoz ragaszkodó magaviselete által közszeretetet érdemelt. A’ mint az uralkodást átvette, a’ birodalom belső csendességét , mely a’ hegyi nemzetségek támadása által volt megzavarva, csak hamar helyreállitá. Bár hitének buzgó követője, de azért más vallásuakat nem üldöz, sőt keresztyénekkel, zsidókkal kimérve és nyájason bánik, átaljában birodalma belső csendességét, 's a’ külső hatalmasságokkal jó egyetértést fenntartani fő törekvése. A' Francziákkal ugyan, ezeknek Algírba megtelepedésök után nemű súrlódásba jött, mivel, a’ mint tudva van, Abd-el-Kadert ha nyilván nem is segitette, de titkon gyámolította ; mely politikáját azonban a’ közelebbi tudósítások szerént változtatta, és a’ nevezett arabs fejedelemmel minden öszveköttetéséröl lemondott. I. Justinianus Görög császár uralkodása. I Justinianus 527-től 565-ig terjedő uralkodása a’ Görög-birodalomra nézve több tekintetben nevezetes, melynek alatta valamint hatalma és ereje, úgy külső kiterjedése is növekedett, s igy legalább egy ideig tündöklő és virágzó állapotja volt. Nem birt ugyanő egy nagy uralkodót czímerező tulajdonokkal, de maga embereit jól megtudta választani, ’s a’ környűlállásokat czéljaira sokszor ügyesen használta. A’ tudományok és szép művészségek pártfogásáért is dicséretre méltó. Azonban inkább külső mutogatásban és tetsző, de hiú fényben mint valódiságban keresett érdemet, a vallásban bigott és türedelmetlen volt, alattvalóit pedig pazarló pompája kielégítéséért sok adófizetéssel nyomta és terhelte. Justinianus jelesebb tettei a’ Vandalusok Afrikai, az Ostrogothusok Itáliai birodalmának felforgatása, 's a'róla nevezett romai törvénykönyv kiadása. Afrikában a’ Vandalusok elleni táborozásra okot, vagy legalább szint adott az 29.