Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-09-16 / 74. szám

böl áll, kik között 8,000 Szerecsen van. Ez e­­lött a’ sereg sokkal nagyobb volt, midőn 32,000 is volt a’ száma. A’ császár testörserge áll i­oo Szerecsenekböl, ’s ugyan annyi Laduják­ból vagy a’ nagy pusztai Arabsokból, és 2,000 fe­kete lovasokból. A’ császári testőrök Mekinez­­be és Marokko-ba vannak szállítva , a­ több nagy városok mint Fez és a’ nevezetesebb kikötök őrizetét egy külön és sajátnemű katonák for­málják. Az egész birodalom pattantyussága alig áll 2.000 emberből, a’ tengeri katonaság iaoá­­ból. A’ katonák tartása, zsoldjok, és a’ velek bánás elég jó, de a’ sereg egy része nem kap zsoldot, hanem élelmét földmiveléssel és ké­zi mesterségével kell megkeresnie. Hadakozás idején a’ külömbözö tartományokban, a’ szük­séghez képpest egy rakás, de csak bizonyos i­­dőre kötelezett katonaság állittatik­ ki, mi által a" fegyveres erő Joo,Ooo­re is felhág. Azon tar­tományok , melyek a’ rájok eső legénységet ki nem állítják, minden legényért fizetnek bizonyos summát 20 francot, és a’ hadi szükségekről is tartoznak gondoskodni. A’ tartományok kormány­zói, a’ magok osztályainak vezérei, alattok van­nak a’ mokhadenei­k vagy ezredesek, és a’ ka­­id-ok, 5oo-ból álló s ennél kissebb csapatok elöljárói. Az egész sereg fővezére a’ császár.— Egyébaránt a’ marokkói katonák jó nyilasok, és sebes rohanásokkal az ellenségben sok kárt tesznek. A’ sereg ereje a’ lovasság , mely a’ csa­tarendben mindég a’ szárnyakon áll. A’ taktika Marokkóban ismeretlen, s az első megtámadás­a' szerént mint szerencsésen vagy szerencsétle­nül üt­ ki, mindent elhatároz. A’ birodalomban mindöszre 24 erősség van, melyekben rendsze­rént örsereg van. Négy azok közzül főváros Marokkó fedezésére szolgál. De ezen erősségek egyátaljában gyenge és romladozott állapotban vannak, ’s ágyukkal is elegendőképpen megrakva nincsenek. Szalé­ban van a’ tengeri fegyvertár, 's a’ birodalmi hajó épitő műhelyek. A’ flotta, mely a’ múlt század végén 56 nagyobb és kis­sebb hajóból állott és 6,éop tengeri katonákat számlált, úgy alászállott és oly csekély, hogy mindöszre 46 ágyús három briggből és 13 á­­gyus sajkából áll. A’ főbb tengeri tisztek Eu­rópaiak közzül telnek­ ki. — A’ mostani szultán , mint említettük , Muley Abderrahman, született 1778-ba ’s 1822 no­vember 28-tól fogva uralkodik, midőn nagybát­­tya Muley Szulejmán helyébe lépett, ki 1794-töl fogva egy fertály századnál tovább csendesen és békésen országolt, noha végső esztendei egy a’ birodalmat pusztító pestis és belső támadás által háboritva valának. A’ mos­tani császár, mi­előtt a’ thronusra következett­, mint Szuh­a tartomány kormányzója, barátságos okos, és szoros igassághoz ragaszkodó magavi­selete által közszeretetet érdemelt. A’ mint az uralkodást átvette, a’ birodalom belső csendes­ségét , mely a’ hegyi nemzetségek támadása ál­tal volt megzavarva, csak hamar hely­reál­litá. Bár hitének buzgó követője, de azért más val­­lásuakat nem üldöz, sőt keresztyénekkel, zsi­dókkal kimérve és nyájason bánik, átaljában bi­rodalma belső csendességét, 's a’ külső hatal­masságokkal­ jó egyetértést fenntartani fő tö­rekvése. A' Francziákkal ugyan, ezeknek Algír­ba megtelepedésök után nemű súrlódásba jött, mivel, a’ mint tudva van, Abd-el-Kadert ha nyil­ván nem is segitette, de titkon gyámolította ; mely politikáját azonban a’ közelebbi tudósítá­sok szerént változtatta, és a’ nevezett arabs fe­jedelemmel­ minden öszveköttetéséröl lemondott. I. Justinianus Görög császár uralkodása. I Justinianus 527-től 565-ig terjedő uralko­dása a’ Görög-birodalomra nézve több tekintet­ben nevezetes, melynek alatta valamint hatal­ma és ereje, úgy külső kiterjedése is növeke­­dett, s igy legalább egy ideig tündöklő és vi­rágzó állapotja volt. Nem birt ugyanő egy nagy uralkodót czímerező tulajdonokkal, de maga em­bereit jól megtudta választani, ’s a’ környűlál­­lásokat czéljaira sokszor ügyesen használta. A’ tudományok és szép művészségek pártfogásáért is dicséretre méltó. Azonban inkább külső mu­togatásban és tetsző, de hiú fényben mint való­diságban keresett érdemet, a vallásban bigott és türedelmetlen volt, alattvalóit pedig pazar­­ló pompája kielégítéséért sok adó­­­fizetéssel nyomta és terhelte. Justinianus jelesebb tettei a’ Vandalusok Afrikai, az Ostrogothusok Itáliai birodalmának felforgatása, 's a'róla nevezett romai törvény­­könyv kiadása. Afrikában a’ Vandalusok elleni táborozásra okot, vagy legalább szint adott az 29.

Next