Hon és Külföld, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-02-25 / 16. szám
formaszerénti rendszert hoz alkalmazásba, mely szerént a’ vagyonosabbakat önkéntelen adományok mesterkélt csikólásával gyötreni megnem szűnik. Ilyetén adományok minden erkölcsi hatás nélkül valók; mert hiányzik bennek a’ jótékonyság szives értelme; sőt az irigység furdaló érzeteit keltik fel az adományt elfogadóban, az adó vagyonaik állapotja ellen és az látszólag szegényt, annál bizonyosabban a’ vétek karjai közzé taszítják. Biztos adat szerént, Liverpoolban kevéssel ez előtt egy rendesen elintézett koldusi-bureau nyomára akadtak. Kinek kedve tartja könyörületesség gerjesztése által a’ jótékonyság erszényét üríteni, az egy pár schilingért minden órában kaphat a' nevezett koldus bureau ban minden lehető szerencsétlenségnek, és emberi nyomorúságnak rajzát írásban a’ legelevenebb és szivrehatóbb szavakkal, melyek valaha emberi kenyört támasztottak— szerkezettel, mely lehetetlen hogy hatását az az: közszánakozás és könyörületesség tárgyává tételt — elhibázza. A’ koldulás mesterségének űzéséhez megkivántató kalauzok és segédek szinte ily jutányos áron elökerithetők. Egy a' szív lágyitás mesterségét értő némber, ott sokkal kevesebbe kerül, mint akárhol egyebütt; 10—12 apró gyermeket pedig minden fizetés nélkül is könnyen kaphatni. Más helyeken , még a’ kissebb német honi városokban is kis gyermekeket szokás kibérleni; vagy pedig magok a' szülök gyermekeiket legszemtelenebb koldusokká kitanitják. Olyan helyeken mint Párizs taksák léteznek, melyek szerént a’ gazlelkü koldusok a' bérelt személy árat annak korához, és testi fogyatkozásaihoz képpest kiszabják. Valóban gyalázat, hogy ilyen ocsmányságok még ott is előfordulnak, hol titkos politzia létez, mely még a' gondolatok titkait is kikutatja, de azonban ilyen kebel lázzitó viszszaéléseket elnyomni vagy nem képpes, vagy kevésbé hajlandó. — A’ koldus folyton folyvást nemzeti aláírásból él, ahoz hasonlóból, melyet néha elintézni szokás a’ végett, hogy érdemteljes nagy embereknek, kiket az élés gondjai köztt csak nem éhhel veszni hagyánk—hóitok után pazar fényű márvány síremlékek állíttassanak. Ott ül a’ koldus, a’ körülötte örökké munkás mozgalom közepette, ott ül a’ küzdelem,és veszélyteljes élet rajta átsimuló hullámai közti békésen és nyugottan, Isten elevenítő napja alatt; — minden mellette elmenek szlávjai, kik érette dolgoznak, és nékie a' tizedet megfizetik. — Hol ily gonosz ver maga körül gyökeret, és erkölcsi végromláshoz vezet, ott a’ politziát (rendőrséget) méltán ’s igen méltán lehet hanyagsága miatt okozni. A’ szegényebb és alantabb álló nép osztályok között, koránt sem ritkább tünemény az erény, mint a’ felsőbbek, és gazdagabbak körében, csak hogy amott becsülésre, és csodálatra méltóbb, tekintve a’ rang, miveltség, és emberi kifejlődés külömböző fokozatát. A’ munka általi megerőltetés és a’ nélkülözések megszokása oly erényeket idéz elő, amelyek a’ felsőbb rendek előtt egészen ismeretlenek, és nagyon megérdeműlenék azt, hogy együvé szedve, példákban oktató erkölcs tudomány gyanánt, minden ínséget szenvedők nevelésére, és javítására a’ szegénység Plutarchjaként alkalmaztassanak. Azonban fájdalom a’ szegények kitünöleg nagyobb része kivált Angliában erkölcsileg bukást szenvedett, melynek eszközlésére a’ felsőbb osztályokban uralkodó fényűzési pazarlás, és önzési szellem—az alapot megvetette. Az alaphang mely valamely néposztály életviszonyain kiválólag keresztül vonul, mindég felülről szokott jőni, és a régi közmondat „milyen az ur, olyan a’szolga“ itt is igaz marad. Angliában találkoztak oly gazdag munkafönökök munkaadó urak, kik alacson haszonlesési vágytól ösztönöztetve, a' béhozott szegényi toldalékokból hasznot huzni gyalázatnak nem tárták. Ok t. i. a’ szokottnál és rendesnél kissebb napi díj mellett özegödteték a’ munkásokat, oly feltétel alatt, hogy a’ munkásoknak azon előadását, mintha ők a’ kialkudottnál is csekélyebb munka díjt kapnának—a’ felsöség e lőtt ön szájok vallomásával is megerősitendik a’ végett, hogy a’ munkások a’ hetenkénti bevétel vagy is munka jövedelem mennyiségéhez hiányzó öszveget, toldalék pénz gyanánt, a’ szegény taksájából kaphassák. A’ csalárdságok és alávalóságok egymást kötették Angliában, és ezáltal a’ szegények taksája hihetetlen nagyra növekedett. 1852-b. Choterburyban Buc- 62