Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-08-01 / 61. szám
Dei potestatem sibi ‘asserit, qua jus Deo quaesitum remittere potest. (Böhmer T. IV. in dissert, praelim, p. 57) Elfogadta-e ezt a’ protestantismus, és hol? Ha nem? gyakorolhat-e ily hatalmat akár egyén, akár testület? Lehet valamely eskü érvénytelen, ’s akkor magában semmi, és oldozgatni nem szükség. Ilyenre a’ semmisítést kimondhatja egy protestáns sinodus is, de oldozgatásba csak a félremagyarázhatás kikerülésiért is nem kell elegyedni. Az eddig mondottakból, mint a’ jó prédikátzióban, alkalmazás következvén, csak ennyi említünk. A’ kézdi egyházvidék első választási tényét a’ generalis synodus, ha úgy tetszett semmisíthette; jure an injuria? ez más kérdés, — de a’ notarius esküje, ugyancsak a feljebbiekböl tisztán kifolyólag érvénytelenné nem lett. Mit kell vala hát cselekedni? semmi nagy áldozat nem kivántatott, milyent hitbeli eldödeink hitök megtartása mellett többször, és erkölcsi ténynyel bizonyítottak. Ha nem engedtetett a’ felvállalt hivatalt első esküje szerint folytatni, nem kell — ’s erkölcsileg nem lehet vala azt ellenkező esküveli kötelezéssel felvállalni, még azon esetben sem, ha bizonynyal tudja, hogy az új választásra szózatolt 10 atyafiak között találtatna oly servilis confrater, ki ő utána felvállalja; mert ellenkező esküvel más nem volt lekötelezve. Az egyházvidéki igazgatás meg nem akadott volna; mert volt már esperes, 's a’ notarius csak tollvivő, és ezen kötelességre érenként vagy gyűlésenként, a’ 14 pap atyafiak közzül lehetett Volna alkalmazni; a’ jegyzőkönyvet pedig minden jelenlévők aláírásával hitelesíteni. Több becsülettel lehet az ily módon erőszakolt hivatalt nem viselni, mint felvenni, vagy talán a’ jegyzőkönyv szavai szerint, a rendet szerető és pártoló anyaszentegyház (a’ generalis synodus nem maga az anyaszentegyház) segedelmezésére kívánt számítani? Oh matrem indulgentissimam ! Az anyaszentegyház örvend, mikor jellemes papjaiban a’ vallás és erkölcs erejét szemlélheti ; pirul pedig ha hibás szolgaiság, ’s ennek árnyékvonásai mutatkoznak. Érintetlen hagyhatni itt az egyházvidék jegyzőkönyvének kihuzattatását, mert ez magával hordozza az ítéletet. Sok protokollaliot húzott már ki az idő a synodalis jegyzőkönyvekből, s rákerülhet a sor erre is. Sok lehet, és van is, minden synodusok évkönyveiben, a’ miért az utókor pirul,s ilyenekért mondhatta Azanzianzi Gergely a’ maga idejebeli synodusokra: se malle potius abesse quam inter esse synodis, eo quod nullius synodi compererit finem bonum. *) Ennyit a’ nagy figyelemmel kisért, és a' hírlapokban helyeselt tény (mint a’ közlő gúnyolni láttatik) protocollaris foglalatjára! Most már éppen ez okon szükség valamit szólani A fennforgó tárgy érdemire. Ezen törvényellenes gyakorlat — miszerint az egyházvidéki jegyzők, esperestjeik halálával, minden új választás nélkül , úgy állnak bé az esperesi hivatalba mint valami atyai örökségbe — miként csúszott bé a’ generalis nótáriusnak püspökké következése örve alatt, egy feljebbi jegyzetben röviden említettük. Mennyi*) Látni lehet ezen idézetet Lampe Eccl. Hist. 132-dik lapján isnyire ragaszkodik ehhez a’ papi tisztviselők közgyűlésévé vált generalis synodus, mutatja eléggé a’ kézdi egyházvidék most fennforgó története. Alivei pedig orvoslása, törvény és igazság hoszszabb de czélarányosabb útjára“ igazittatott, 's a generális synodus sem idegen érett megfontolás után az idő lelke kiránlta változtatásoktól, ideje és helye lesz itt megismerkedni a’ tárgygyal, 's felhozni mellette és ellene lehető okokat is. Álljanak tehát elől azon erősségek, mikkel maga a’ generalis synodus szokta a’ successiot védelmezni, ’s a’ mennyiben a’ rövidítés engedi, saját szavaikkal. 1) A’ nótáriusoknak immediata successiojával kikerültetik a’ közidö, (interregnum) ’s az administratio nem szenved. Némely tractusokban öt curator is lévén, ezek az esperes temetésével az új választásig mindent elrendelhetnek. Gondolkozott-e valaki arról , hogy az ország kormányzójának immediatus successora legyen, egy ország administrátiója pedig hasonlíthatlanul bonyolódottabb és terjedelmesebb dolog, mint akármilyen nagy superintendence. 2) Nagy jótétemény statusunkra nézve, mert ez által a’ tractualis notarius esperességre, a’ generalis nótárius a' püspökségre, előre készíttetvén, sokkal alkalmatosabbak lesznek. A’ választás kizárta-é a’ nótáriusokat, sőt inkább az érdemeseket mindenkor meg szokta tisztelni. Különben is erőtlen erősség, mert a jegyzők csak kötelességekben gyakorolják magokat , ’s akármelyik egyházi ülnök, ha figyelmez, szintúgy megismerkedhetik az esperesi és püspöki kötelességekkel. 5) Successio nélkül elvész ezen hivataloknak fontossága, ’s ki vállalja fel a’ notáriusi kötelességet, ha esperesi successio iránt nem biztosittatik? Szörnyű rövidlátás! Ha csupán a’ szemünk előtt történő dolgokra tekintünk is, imé, lutheránus és unitárius atyafiak választják espereseiket, ’s még pedig a’ lutheránusok minden két évben megújítják a’ választást, választják püspökeiket,s mégis vállalkoznak közöttök jeles férfiak a’ notáriusságra is. Egyébiránt ez a’ legfontosabb erősség — pro commodo suo!) A’ püspöki és esperesi választások az egész superintendentiában, vagy tractusonként káros részreszakadásokat okozhatnak. Igaz ezen tapasztalás kisebb nagyobb mértékben minden választások körül. De hát azért lemond a társaság a maga tisztviselői választásának jogáról? A viszszaéléseket korlátozni, az egyházi képviseletet igazsággal egyezőleg elintézni kelletik, maga a választási jog üdvös marad. # 5) Egy statusnak sincsen az öreg elöljárókra olyan szüksége, mint nálunk reformátusoknál,hol a’ hivatalhoz kivíntató dignitást és auctoritást, a’ tudomány és lelkitehetségek mellett , az ősz hajak, és pátriarchai tekintet adják meg. Ezen erősség a’ fejtegetés által csak nevetségessé lehet.) Az immediata successio ellen felhozott ok nem olyan erős és szorító, mint talán látszik első tekintettel. Nem egy — de több okok kiáltanak ellene, melyek közzül csak egyik is elégséges homályba tér.-