Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-08-01 / 61. szám

Dei potestatem sibi ‘asserit, qua jus Deo quaesitum remittere potest. (Böhmer T. IV. in dissert, praelim, p. 57) Elfogadta-e ezt a’ protestantismus, és hol? Ha nem? gyakorolhat-e ily hatalmat akár egyén, akár testület? Lehet valamely eskü érvénytelen, ’s akkor magában semmi, és oldozgatni nem szükség. Ilyenre a’ semmisítést kimondhatja egy protestáns sinodus is, de oldozgatásba csak a félremagya­­rázhatás kikerülésiért is nem kell elegyedni. Az eddig mondottakból, mint a’ jó prédikátzió­­ban, alkalmazás következvén, csak ennyi említünk. A’ kézdi egyházvidék első választási tényét a’ gene­ralis synodus, ha úgy tetszett semmisíthette; jure an injuria? ez más kérdés, — de a’ notarius eskü­je, ugyancsak a feljebbiekböl tisztán kifolyólag érvénytelenné nem lett. Mit kell vala hát cseleked­ni? semmi nagy áldozat nem kivántatott, milyent hitbeli eldödeink hitök megtartása mellett többször, és erkölcsi ténynyel bizonyítottak. Ha nem enged­tetett a’ felvállalt hivatalt első esküje szerint folytat­ni, nem kell — ’s erkölcsileg nem lehet vala azt ellenkező esküveli kötelezéssel felvállalni, még azon esetben sem, ha bizonynyal tudja, hogy az új vá­lasztásra szózatolt 10 atyafiak között találtatna oly servilis confrater, ki ő utána felvállalja; mert el­lenkező esküvel más nem volt lekötelezve. Az egy­házvidéki igazgatás meg nem akadott volna; mert volt már esperes, 's a’ notarius csak tollvivő, és e­­zen kötelességre érenként vagy gyűlésenként, a’ 14 pap atyafiak közzül lehetett Volna alkalmazni; a’ jegyzőkönyvet pedig minden jelenlévők aláírásával hitelesíteni. Több becsülettel lehet az ily módon erőszakolt hivatalt nem viselni, mint felvenni, vagy talán a’ jegyzőkönyv szavai szerint, a rendet szere­tő és pártoló anyaszentegyház (a’ generalis synodus nem maga az anyaszentegyház) segedelmezésére kí­vánt számítani? Oh matrem indulgentissimam ! Az anyaszentegyház örvend, mikor jellemes papjaiban a’ vallás és erkölcs erejét szemlélheti ; pirul pedig ha hibás szolgaiság, ’s ennek árnyékvonásai mutat­koznak. Érintetlen hagyhatni itt az egyházvidék jegy­zőkönyvének kihuzattatását, mert ez magával hor­dozza az ítéletet. Sok protokollaliot húzott már ki az idő a synodalis jegyzőkönyvekből, s rákerül­het a sor erre is. Sok lehet, és van is, minden synodusok évkönyveiben, a’ miért az utókor pirul,­­s ilyenekért mondhatta Azanzianzi Gergely a’ maga idejebeli synodusokra: se malle potius abesse quam inter esse synodis, eo quod nullius synodi compere­­rit finem bonum. *) Ennyit a’ nagy figyelemmel kisért, és a' hírla­pokban helyeselt tény (mint a’ közlő gúnyolni látta­tik) protocollaris foglalatjára! Most már éppen ez okon szükség valamit szólani A fennforgó tárgy érdemire. Ezen törvényel­lenes gyakorlat — miszerint az egyházvidéki jegy­zők, esperestjeik halálával, minden új választás nél­kül , úgy állnak­ bé az esperesi hivatalba mint vala­mi atyai örökségbe — miként csúszott­ bé a’ gene­ralis nótáriusnak püspökké következése örve alatt, egy feljebbi jegyzetben röviden említettük. Mennyi­*) Látni lehet ezen idézetet Lampe Eccl. Hist. 132-dik lapján is­nyire ragaszkodik ehhez a’ papi tisztviselők közgyű­lésévé vált generalis synodus, mutatja eléggé a’ kéz­di egyházvidék most fennforgó története. Ali­vei pe­dig orvoslása, törvény és igazság hoszszabb de czélarányosabb útjára“ igazittatott, 's a generális sy­nodus sem idegen érett megfontolás után az idő lel­­ke kiránlta változtatásoktól­, ideje és helye lesz itt megismerkedni a’ tárgygyal, 's felhozni mellette és ellene lehető okokat is. Álljanak tehát elől azon erősségek, mikkel maga a’ generalis synodus szok­ta a’ successiot védelmezni, ’s a’ mennyiben a’ rö­vidítés engedi, saját szavaikkal. 1) A’ nótáriusoknak immediata successiojával kikerültetik a’ közidö, (interregnum) ’s az administra­tio nem szenved. Némely tractusokban öt curator is lévén, ezek az esperes temetésével az új választásig mindent elrendelhetnek. Gondolkozott-e valaki arról , hogy az ország kormányzójának immediatus successora legyen, egy ország administrátiója pedig hasonlít­­hatlanul bonyolódottabb és terjedelmesebb dolog, mint akár­milyen nagy superintendence. 2) Nagy jótétemény statusunkra nézve, mert ez által a’ tractualis notarius esperességre, a’ ge­neralis nótárius a' püspökségre, előre készíttetvén, sokkal alkalmatosabbak lesznek. A’ választás kizárta-é a’ nótáriusokat, sőt inkább az érdemeseket mindenkor meg szokta tisztelni. Kü­lönben is erőtlen erősség, mert a­ jegyzők csak kö­­telességekben gyakorolják magokat , ’s akármelyik egyházi ülnök, ha figyelmez, szintúgy megismerked­­hetik az esperesi és püspöki kötelességekkel. 5) Successio nélkül elvész ezen hivataloknak fontossága, ’s ki vállalja­ fel a’ notáriusi kötelességet, ha esperesi successio iránt nem biztosittatik? Szörnyű rövidlátás! Ha csupán a’ szemünk e­­lőtt történő dolgokra tekintünk is, imé, lutheránus és unitárius atyafiak választják espereseiket, ’s még pedig a’ lutheránusok minden két évben megújítják a’ választást, választják püspökeiket,­­s mégis vállal­koznak közöttök jeles férfiak a’ notáriusságra is. Egyébiránt ez a’ legfontosabb erősség — pro com­modo suo!­­) A’ püspöki és esperesi választások az egész superintendentiában, vagy tractusonként káros rész­­reszakadásokat okozhatnak. Igaz ezen tapasztalás kisebb nagyobb mérték­ben minden választások körül. De hát azért lemond­­ a­ társaság a maga tisztviselői választásának jogá­ról? A viszszaéléseket korlátozni, az egyházi kép­viseletet igazsággal egyezőleg elintézni kelletik, ma­ga a választási jog üdvös marad. # 5) Eg­y statusnak sincsen az öreg elöljárók­ra olyan szüksége, mint nálunk reformátusoknál,­­hol a’ hivatalhoz kivíntató dignitást és auctoritást, a’ tudomány és lelkitehetségek mellett , az ősz ha­jak, és pátriarchai tekintet adják­ meg. Ezen erősség a’ fejtegetés által csak nevetsé­gessé lehet.­­) Az immediata successio ellen felhozott ok nem olyan erős és szorító, mint talán látszik első tekintettel. Nem egy — de több okok kiáltanak ellene, melyek közzül csak egyik is elégséges homályba tér.-

Next