Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-01-13 / 4. szám
Tartalom! Családi itéloszék Montenegró lakossainal. Országgyűlési iromány. Elegytár. Hirdetések. TOLDALÉK MUM ÉS JELEIHEZ. 1843. (Első félév.) 4-k szám» Kolozsvár. Pénteken Januarius 13-án. 1843. --- - - ■ '■ !... . . ----- .. ..— ■ ' ■ Családi Helőszék Montenegró lakossalitól. 1. A’ déli szlávok között Montenegrói lakossal legvitézebbek, de legvadabbak is, kik a’ török uralkodás alatt is függetlenségüket és saját demokratziai igazgatásukat fenntartották, a' török porta csekély adóval megelégedvén ’s a’ kis tartomány kormányát a’ vladika vagy püspök kezében hagyván. De a’ vladika sem bír különös nagy hatalommal ’s a’ Feketehegy népe saját régi szokásait nagyobb részint sértetlen megtartotta. Első helyet foglal el azok köztt a’ házi- vagy családi jog, melyet eddig elé még semmi erő nem szüntethetett meg. Egy újabb időbeli esemény, e törvényhatóságot teljes durva és véres alakjában tünteti fel. Egy Nirczita Andrejewits Szakaroff nevű gazdag orosz kereskedő, ki legalább is négy millió rubellel bírt, ez előtt több évekkel Belgrádban megtelepedett volt, két fiai orosz szolgálatban állottak. Miklós, az idősb már kapitány vala egy huszár ezredben , az ifjabb Fái a’ volhiniai láncsásezredben szolgált mint alhadnagy. A’ két fiatal tiszt Battyokt látogatására menvén, ott nehány hónapot mulattak ’s azon idő alatt egy montenegrói bojárnak, Orlits Dukának idősb fiával, Dukovits Milánnal barátságot kötöttek. Orlits Dukának nyolcz fia és egy leánya volt. Milán, az orosz kereskedő házában a’ legbarátságosabban fogadtatván, uj barátait ő is családjával megismertetni akará, ’s e’ czélból azokat attya lakába, Borozelajova kastélyba meghivá, hol nékiek a’ többi időtöltések köztt, az északi tartományokban nagyon kedvelt néha veszélyteljes -r- ■ » , medvevadászatot is adni igére. Két napi utazás után a’ kastélyhoz érkezvén, annak külsője a’két fiatal orosz tisztre nézve különös vonszó erővel éppen nem bíra. Egy régi úrilak vala az a’ feudalismus idejéből, magas de részint már leomladozott védfalakkal. A’ kastély komor és puszta udvarán keresztül a’ két fiatal tiszt egy tágas terembe vezettetett, melynek falain szarvas-szarvak , vadkan-fogak , vadbőrök és közben közben emberbőrök is függőttek. Mint az indus vadnéptörzsököknél, úgy a’ montenegróiaknál is, az ellenség maradványai diadali jelek gyanánt nagy becsben tartatnak; az indusok, áldozatoknak csak hajátvájják le, de a’ Feketehegy lakossai bőrét is levonják. Az öreg bojár, két fiaival és tizennyolca éves szép leányával együtt, kinél egy hasonló szépségű fiatal rokona mint időtöltő társ mulatott, a’ két fiatal orosz tisztet a’ régi vendégszeretet minden szívességével fogadó. Már a’ következő napon a’ két orosz a’ Borozelajovában mulatást nem találák éppen oly komornak ’s szomorúnak, mint az nékiek az első pillanatban tetszék. A’ vén Duka, leánya ’s rokona, noha magok viselete kevéssé vad vala, felsőbb mivelődésre nagy hajlandóságot mutattak ) megelégedett szivvel hallgatók a’ szőke oroszok nyájas beszédeit, ’s azoknak udvariasságát és csinos magok viseletét, a’ hegy lakosai vadságával é s durvaságával meglepő ellenkezésben lenni találák. Kölcsönös szerelem szikrája csak hamar lángra lobbanó ;tüzet gerjeszte a’ fiatal kebelben, ’s annak kölcsönös megvallása nem késék, ígéretek, eskük követék azt, és a’ boldog orosz tisztek ügyessége annyira vive a’ dolgot, hogy tizennégy nap eltelésével sziveiknek minden óhajtásai teljesültek. Mígigy a’ bóldog szerelmesek éltök gyönyöreit élvezik, a’ nyolcz fiú testvér türelmetlen várja a’ *) A. európai Törökbirodalomban Albánia északnyugati szegletében ésó nevezetes hegyi vidék , mely tulajdonképpen fekete hegyet teszen.