Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-11-21 / 93. szám

TOLDALÉK SHJIIT ÉS JELEMHEZ. 1843. (Második félév.) 93-kSZáll. Kolozsvár. Kedden november* 21-én, 1843. —-" -"■ —~——----- ■ - ,m*------------------ " “ 1 " " " —— -- ■■■ ! _ -» Tartalmm Az 1­4.vl­i September! görög zendülés. Elegytár. SiSî,St;^^s;^ïgSô5S^SStSS*SSt5SSS^SSSSSSSSSSSîaSSlïaSSSSStitsSSSSSSSSSSSÏSSSSSSSSSSOS Az 1813»Ili scitáembert g’ö'r®*g* zendülés. E’ Görögországra nézve nevezetes ese­ménynek kezdetéről és folyamáról részletes tudósításokat lapjainkban közöltünk ugyan, mindazáltal nem tartjuk feleslegesnek jelenleg a’ történt dolgokat, egy jelen volt tanú tudó­sítása szerint, röviden egészben előadni. A’ védhatalmasságok tanácskozási jegyzőkönyveik, az idegen követek módja a’ pénzügyi bizott­mányban, némely diplomaták és küldöttjeik titkos és nyilvános bujtogatása, nevezetesen a’ három fészín fizetett hírlapjai, mindent el­készítettek volt, hogy a’ népet alkotmány ki­­csikarása végett felzaklassák. Az udvar jól tudta hogy öszveesküvés van munkában, de a’ hadilisztek és katonák többségében bizott ’s így mind a’ mellett is hogy a’ német kato­nák szolgálatból éppen akkor bocsáttattak volt el, a’ történhető eseményeket nyugott szívvel várta. A’ király már azelőtt tudositta­­tott volt, hogy midőn egy öszveeskütt tiszt leend őrtiszt, akkor fog a’ nép felzendülni. Vé­gre sept. I5.kán jelentetett, hogy a’ követ­kező két nap határozhatott ,a’ terv kivitelére. A’város parancsnokának a’ király megparancsol­ta, hogy éjszakára a’ katona­­­tiszteket gyűjt­se a’ katonai lakokba, ’s az egész őrserget tartsa készen. A’ közönség oly kevéssé lát­szott lázadásra elkészülve lenni, hogy e’ ki­rályi parancsot mint túlságost, csak nem min­denki nevette. A’ következő napon u. m. sept. 14-kén egy öszveeskütt a’ király segédtisztjé­nek jelentette, hogy a’ királyi palotához kö­zel Mahrijanni ezredes házában estve 10 óra­kor az öszveeskü­ttek öszvegyülendenek ; egy más öszveeskütt ismét hírül vitte , hogy a’ nép éjfél után két órakor a’ királyhoz me­nend, a’ királyt mindennek aláírására kénszerit­­ni, mit tőle a’ nép kivánand. Éjfélkor Makri­­janni háza környékében több lövések történ­tek , a’ királyi palotában azt hitték, hogy az öszveesküttek már mind elfogattak, de csak hamar jelentetett a’ királynak, hogy a’ város belsőjéből kiáltások hatnak­ ki, ’s a’ nép nagy mozgásban van. Valamivel későbben jelente­tett, hogy Kalergis dsidások ezredese, kato­náinak közepette az alkotmányt kihirdette. Kern sok idő múlva a’ zaj köztt azt is tisztán kivenni lehetett, hogy a’ gyalogság — mely­nek parancsa volt a’ legelső lövésre mind­járt a’ palotához sietni, oda „éljen az alkot­mány“ kiáltással közelit. A’ király ekkor a’ pattantyusságot hivatta, de a’ kapitány a’ pa­rancsnak engedelmeskedni nem akart e’ sza­vakat mondván: „ki parancsolta? én csak a’ parancsnoktól várok parancsot!“ A’ király i­­lyeténképpen a’ pattantyús sereg által is el­árulva , elhagyva látta magát. Vlachopulos hadminiszter és Gardikioui Grivas a’ király segéd - tisztje, a’ katonákat felszólítás által igyekeztek a’ kötelesség útjára téríteni, de minden igyekezetük siker nélkül maradott, nem csak, sőt mindketten a’ sereg homloka előtt elfogattak és többé nem jelentek­ meg. A’ gyalog sereg­e 300 főből állva, 50 ábrán vagy dsidás, 40 pattantyús 4 ágyúval és mint­egy 200 palikár a’ királyi palota előtt sorban állott ’s a’ királyi lakot mondhatni ostromzár alá vetették. A’ golyókkal töltött ágyuk a pa­lota főkapuira voltak irányozva, ’s a’ más aj­tók és béjárások katonák által őriztettek. Ele­inte a’ gyalogság midőn a’ királyi kastélyhoz sietett, a’ királyt „éljen“ kiáltásokkal idvez­­lette, és sokáig hitte hogy a’ király védelmé­re rendeltetett oda. Csak némi bajjal vehet-92

Next