Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-11-21 / 93. szám
TOLDALÉK SHJIIT ÉS JELEMHEZ. 1843. (Második félév.) 93-kSZáll. Kolozsvár. Kedden november* 21-én, 1843. —-" -"■ —~——----- ■ - ,m*------------------ " “ 1 " " " —— -- ■■■ ! _ -» Tartalmm Az 14.vli September! görög zendülés. Elegytár. SiSî,St;^^s;^ïgSô5S^SStSS*SSt5SSS^SSSSSSSSSSSîaSSlïaSSSSStitsSSSSSSSSSSSÏSSSSSSSSSSOS Az 1813»Ili scitáembert g’ö'r®*g* zendülés. E’ Görögországra nézve nevezetes eseménynek kezdetéről és folyamáról részletes tudósításokat lapjainkban közöltünk ugyan, mindazáltal nem tartjuk feleslegesnek jelenleg a’ történt dolgokat, egy jelen volt tanú tudósítása szerint, röviden egészben előadni. A’ védhatalmasságok tanácskozási jegyzőkönyveik, az idegen követek módja a’ pénzügyi bizottmányban, némely diplomaták és küldöttjeik titkos és nyilvános bujtogatása, nevezetesen a’ három fészín fizetett hírlapjai, mindent elkészítettek volt, hogy a’ népet alkotmány kicsikarása végett felzaklassák. Az udvar jól tudta hogy öszveesküvés van munkában, de a’ hadilisztek és katonák többségében bizott ’s így mind a’ mellett is hogy a’ német katonák szolgálatból éppen akkor bocsáttattak volt el, a’ történhető eseményeket nyugott szívvel várta. A’ király már azelőtt tudosittatott volt, hogy midőn egy öszveeskütt tiszt leend őrtiszt, akkor fog a’ nép felzendülni. Végre sept. I5.kán jelentetett, hogy a’ következő két nap határozhatott ,a’ terv kivitelére. A’város parancsnokának a’ király megparancsolta, hogy éjszakára a’ katonatiszteket gyűjtse a’ katonai lakokba, ’s az egész őrserget tartsa készen. A’ közönség oly kevéssé látszott lázadásra elkészülve lenni, hogy e’ királyi parancsot mint túlságost, csak nem mindenki nevette. A’ következő napon u. m. sept. 14-kén egy öszveeskütt a’ király segédtisztjének jelentette, hogy a’ királyi palotához közel Mahrijanni ezredes házában estve 10 órakor az öszveesküttek öszvegyülendenek ; egy más öszveeskütt ismét hírül vitte , hogy a’ nép éjfél után két órakor a’ királyhoz menend, a’ királyt mindennek aláírására kénszeritni, mit tőle a’ nép kivánand. Éjfélkor Makrijanni háza környékében több lövések történtek , a’ királyi palotában azt hitték, hogy az öszveesküttek már mind elfogattak, de csak hamar jelentetett a’ királynak, hogy a’ város belsőjéből kiáltások hatnak ki, ’s a’ nép nagy mozgásban van. Valamivel későbben jelentetett, hogy Kalergis dsidások ezredese, katonáinak közepette az alkotmányt kihirdette. Kern sok idő múlva a’ zaj köztt azt is tisztán kivenni lehetett, hogy a’ gyalogság — melynek parancsa volt a’ legelső lövésre mindjárt a’ palotához sietni, oda „éljen az alkotmány“ kiáltással közelit. A’ király ekkor a’ pattantyusságot hivatta, de a’ kapitány a’ parancsnak engedelmeskedni nem akart e’ szavakat mondván: „ki parancsolta? én csak a’ parancsnoktól várok parancsot!“ A’ király ilyeténképpen a’ pattantyús sereg által is elárulva , elhagyva látta magát. Vlachopulos hadminiszter és Gardikioui Grivas a’ király segéd - tisztje, a’ katonákat felszólítás által igyekeztek a’ kötelesség útjára téríteni, de minden igyekezetük siker nélkül maradott, nem csak, sőt mindketten a’ sereg homloka előtt elfogattak és többé nem jelentek meg. A’ gyalog serege 300 főből állva, 50 ábrán vagy dsidás, 40 pattantyús 4 ágyúval és mintegy 200 palikár a’ királyi palota előtt sorban állott ’s a’ királyi lakot mondhatni ostromzár alá vetették. A’ golyókkal töltött ágyuk a palota főkapuira voltak irányozva, ’s a’ más ajtók és béjárások katonák által őriztettek. Eleinte a’ gyalogság midőn a’ királyi kastélyhoz sietett, a’ királyt „éljen“ kiáltásokkal idvezlette, és sokáig hitte hogy a’ király védelmére rendeltetett oda. Csak némi bajjal vehet-92