Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-18 / 84. szám

ből a’ luxus hydra nemei csírázhatnak, hanem a solid ismeretek terjesztésére 's az igaz eré­nyeket termő tudományok virágzására intéztes­­sék. ’S ki tagadhatná, hogy ezek köztt neveze­tesek a’ természeti tudományok már maguk­ban , s m­ég nevezetesbek lettek napjaink­ban az által, hogy a’ gondolkozó fölt, minden egyéb ismeretekkel s szemlélő tehetségekkel és egész szeretettel ezen tudományoknak for­­dultak és a’ mesterségek, kereskedés felvirá­goztatására s a' nemzeti élet emelésére oly csudás találmányokban használják­ fel azokat, melyek az előtt hitelt sem nyertek volna. A’ mit ezereknek pénzök eszközöl nagy művek létrehozásában, azt cselekszi erkölcsi tekintet­ben a’ szellemi erők öszvemunkálása és éppen itt mutatják­ bé a’ közczélú társalgások a’ ma­guk erkölcsi eredményeket is. Öszvetett szellemi erő a’ társalgás, mely ■több országok rokon érzetü ’s törekvésű pol­gárait, egy nagy családba alakítja­­ benne a’ nemes barátság érzeteit, közredolgozás hatal­mas ösztönét költi­ fel, ’s ez által felszámíthat­­lan erények előoskolájává válik. Midőn valamely nemzetben a’ tudás, szer­zés, ’s miveltöbb éldelet vágyai nagyobb mér­tékben mutatkozni kezdettek , önként állottak­­elő a’ különböző társaságok, mint ezen vá­gyaknak vezetői, tovább fejlői ’s mind na­gyobb eredményekben kielégítői is. Német és Francziaországnak , Angliának 's másoknak rendszerezett t. társaságai nem egyebek mint központosított erkölcsi erő a’ tudományok, mesterségek virágoztatására és közjólét eme­lésére, s felszámithatlan hatásuk a’ társalgási mód által történik, ’s a’ hajókázás, kereske­dés bámulatos fokra vitt tökéletesítése által eléggé bebizonyult, így látjuk ma is miveltebb országokban keletkezni a’ hasznos irányú tár­sulatokat, ’s emelkedni általuk a’ közjólétet, mint a’ nevekedett ’s munkásságba hozott e­­rényeknek eredményeket. így kezdődtek ho­nunkban is, tekintsünk bár széjjel­ a’ nemzeti ébredés hajnalával mindjárt casinok, a’ csi­­nos­ társalgásra , gazdasági , kereskedelmi társulatok, sőt a’ jóltévő kisdedovó intézetek által, egész a’ bölcsőig terjesztetett az ismert eszme hatása, így született kevéssel azelőtt a’ természet barátinak e’ jelen társulata. De csak az idő fejti­ ki a’ magokat, ide érlel gyümöl­csöket s így a’ társalgásnak nagyobbszerű e­­redményei is csak idővel fogják kimutathatni hasznos béfolyásukat. — Gazdag a’ természet­től honunk — de ne titkoljuk, nagy része la­kóinak, szinte mint az állatok részvét nélkül tapodják azokat. Várhatni, tehát a’ társulatok­tól, hogy a’ természet külön országainak ismé­­retéhez szeretet ébred ’s terjed általuk, ’s ennek hasznos eredményei a’ munkásság min­den ágaira ki fog terjedni, fénysugárok árasztat­­nak a’ homályra ’s ösztön a’ pangó erők fel­­költésökre. Nem csekélyebb a’ hatás az egyesekre is. Az öröm, bánat, harag, félelelem, kevélység, kicsiny-lelküség, remény, elcsüggedés, szóval a’ kedély proteusi alakjával a’ szív tengelye körül forog, ’s gyakran a’ kitűzött érzelem, az erkölcs hévmérőjének tekintetik. De mel­lőzve is azt hogy a’ kedély forrása a’ szív, valamint a’ beszéd életművei is, a’ tüdők ro­­konos szomszédságba, a’ raejjüregébe helybez­­vek s kölcsönös hatásúak, ennél fogva a’ tár­salgásban főrészvényesek, nem tagadhatni azt hogy a’ példák vonszanak, a’ beszédbe felele­venített cselekedetek új erőt kapnak. Tapasz­talás bizonyítja, hogy, sem valamely vétkes indulat kiirtására, sem az erény szilárdítására hathatósb eszköz nincs, mint a’ jókkali tár­salgás. Csak a’ múlt században is a’ különködés eredményéül, a’ tudósok ’s művészek köztt, egy szócska, egy eszme felett, a’ legkímélet­lenebb tusák támadtak, a’ fondorkodásnak , piszkolodásnak vége hoszsza nem volt, ’s ez által családok feszes helyzetbe, férfiak ellen­séges lábra álltak egymással szembe, koruk gyalázatjára ’s az utókor kárára. Ez ma na­gyobb részt megszűnt, vajha egészen eltűn­nék. Most a’ legtávolabb vidékiek is öszvese­­reglenek ’s természetes, hogy mindenki inne­­pélyes lel­ke lett­el jelenvén­ raeg, az erkölcs e­­lömozditására a’ leghathatósb befolyással van­nak már az által hogy csak jó példát mutat­nak, továbbá az által hogy az értetlenséget ezt a’ botránkozás szegletes kövét, jelenlétük eltávolitja. Ugyan is az írásban és izenetben, a’ közlekedés fonalát csak az egyik fél vezeti, a’ más pedig azt követi­ ellenben a’ személyes beszélgetésnél a’ tárgy kifejtése ’s iránya ket­tőnek vagy többeknek műve, a’ homály kér­dést, a’ kérdés feleletet, a’ felelet felvilágo­sodást von maga után, a’ nemtelen indulatok­nak nem marad akkora játékkörök , ’s a’ köl­csönös bizalom és tisztelet az erkölcs öregbí­tésére szolgálnak. Társalgás az élet fűszere. A’ társalgás csaknem minden viszonyok közti csaknem mindennemű ügyek vitelére a’ leg­­hatóbb eszköz. Általa a’ komoly tárgy vidám­

Next