Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-08 / 90. szám
rendszer segedelmével, lassanként a’ többi rendszerek is érthetőkké válnak. Rawlinson, angol főconsul Bagdadban, minden feliratokat, melyeket talált, lemásolt, s több évi fáradozása után az ék betűkről egy nagy munkát szándékozik világ elibe bocsátani. E’ régiség búvárja egy másolatját is leírja azon feliratnak, melyet Darius három nyelven a’ bisituni sziklába vésetett, ’s reményű hogy ez nékie kulcs gyanánt szolgáland az aszszyriai feliratok megfejtésére. Indiára nézve kevés munkákat találunk, de ezek mind nagyon nevezetesek. Lassen, Bonnban ,, indiai régiségek ismerete“ czímű munkájának első kötetét kiadta, melyben India földreírását és az indiai történetek első szakát dolgozta ki. Kurnout a’ ,,Bhagavata Purana“ második kötetét kiadta. Ez költemény , s minden drama könyvek közűi a’ legnépszerűbb, s a’ legfontosabb indiai tartományi nyelvekre áttétetett. E’ könyv a’ vvisnuiták minden iskoláiban a’ közoktató alapját teszi. A’ Wisnu, hindu istenség tisztelőinek felekezete Indiában a’ legszámosabb , a’ népesség nagyobb része Visnut imádja. E’ költemény a’ hinduk nagy tömegének vallási, történészeti és bölcsészeti tudománytár gyanánt szolgál, abban a’ drámai vallás minden változatainak maradványai találtatnak, ’s ha ezek megértéséért szükségesképpen a forrásig kell viszszamenni, de más felöl nem kevésbbé szükséges a’költeményben előadott vallási változatokat is követni, mert a’ Védák tanításai csak a’ fejlődés és gyakorolt bényomásuk által nyerték valódi beesőket: Pavie, a’ Mahabharatból, e’ mondák ’s regék roppant gyűjteményéből , mely sok költészeti szépségeket és fontos történészek adatokat foglal magában, nehány legnevezetesebb darabokat fordított. Itt a’ „történészen“ szó fogalmát a’ legtágasabb értelemben kell venni, mert az itt mindent magában foglal , mi egy nép civilisatioja állapotját, gondolkozása fordulatait és polgári belszerkezetét illeti , ez értelemben a’ Mahabharatnál nincs egy fontosabb könyv is. Az eddig említett munkák a’ hindu civilisatio brémai formájához tartoznak, a’ mely legfontosabb, mivel az Indus vizétől keletre fekvő minden tartományokra a’ legnagyobb befolyást gyakorolta és a’ bölcsészeti szellemfejlődését inkább segítette, mint bár mely más elem. A’ hindu civilisationak második ága, a buddhismus, mely hasonló ’s nem kevésbbé fontos szerepet játszott az emberiség történeteiben , uralkodását minden népek közti, melyek az indiai félszigettől északra és keletre laknak, megalapítván. E’ nagy históriai tényt tudósaink mostanig inkább csak azon kör szélében, mintsem közepében vizsgálgatták, melyet a’ buddhismus Ázsiában elfoglal. Bemusat a’ buddhismust Chinában vizsgálgatgatta , Schmidt és Körösi Csomnánk a’ mongoloknál és tibetieknél, és Tumpur a’ cingaloknál , mások a’ birmanoknál, sziámiaknál és kalmüköknél. E’ vizsgálatok nevezetes különbségek felfedezésére vezettek a’ buddhismusban. Hodgson, Nepálban roppant nagy gyűjteményt fedezett fel buddh munkákból sanskrit nyelven . e’ gyűjteménynek nagyobb részét a’ párizsi ázsiai társasággal közölte és Burnouf azolból egy munkát szándékozik kiadni e’ czira alatt „Bevezetés az indiai buddhismus történeteibe.“ E’ munkában a’ tudós iró az északi buddhismusnak sanskrit nyelven irt munkáit, a' déli buddhismus pali munkáival öszvehasonlitja. E’ vizsgálódás alkalmat nyújt az írónak , minden nemzetek buddh könyveit osztályozni, a’ különböző zsinatokat, melyeken azon könyvek vagy tanítások megállittattak meghatározni és továbbá azt is kinyomozni hogy a’ különböző nemzetek könyvei, melyik zsinathoz tartoznak, ’s végre a’ különböző felekezetek és tanítások korszakait megkülönböztetni. De nemcsak ilyetén vallási könyvek adattak ki, hanem az indiai és több más szigetek nyelvei ismertetésére, szótárok ’s nyelvtani könyvek is dolgoztattak. Vessünk már most egy rövid pillantást China irodalmára is, a’ mely a’ jelen állapotok által különös jelentőséget nyer. Ez utolsó évben, kevés chinai munka bocsáttatott világ elibe. Medhurst, Bataviaban, chinai-angol szótára második és utolsó részét kiadta, mi által a’ chinai irodalomra nézve nagyon fontos szolgálatot tett, jelenleg egy angol chinai szótáron dolgozik, melynek szükségét európaiak és chinaiak érzik, mióta Chinába oly pontokon is eljuthatni, hol a’ kantoni angol-chinai nyelvzavar európaiak és honiak közti közlekedésinyelv gyanánt nem szolgálhat. Az utolsó évek eseményeinek minden következményeit még senki sem láthatja előre, de annyibizonyos hogy China nem csupán a’ kereskedelemnek, hanem Europa értelmi befolyásának is megnyílni kéntelen leend. A’ chinaiak ezt jól értik, ’s ezért ez angol nyelv tanulása közöttük terjedni kezd. Ennek könnyítésére a’ ningpó-i angol consul, Thom, egy angobehinai elemi-