Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-03-26 / 25. szám

gyűlt nép és katonaság is. Már néhányan e’ czélból ablakhoz siettek, de Mencsikoff, ki a' pillanat becsét jól értette, az ablaknyitást nem engedte­ meg, a’ nagy hideget adván okul. Ugyan azon pillanatban Buturlin kivülröl be­nyomult ’s daczosan kinyilatkoztatta, hogy m­indnyájokat, kik Katalint törvényes császár­nénak és uralkodónak ismerni vonakodnak, a­ testőrsereg óltal darabokra vagdaltatja. E’ hat­hatós nyilatkozat döntött: ,,Sokáig éljen Kata­lin császárné!“ ismételtetést, ’s e’ kiáltás a’ palota elő teremeibe, a’ császári­ lak udvarára lehatott; „sokáig éljen I­s. Katalin czászár­­né Pe kiáltotta a’ testörsereg, fegyvercsörgés és dobszó köztt, ’s Katalin, a’ Sámuel paraszt leánya a’ földök egyik legnagyobb birodalom független önállásu uralkodója lett. A’ korona legfőbb hivatalnokai által körülvéve Katalin magát a’ népnek megmutatta, ’s nékie mint minden oroszok császárnéjának mindenki hó­dolt. Katalin rövid ideig uralkodott ugyan, de megmutatta, hogy arra érdemes volt. Fáradhat­­lan buzgalommal követte a’ Péter nagy terveit, ’s a’ mellett mindent megtett, mi által a’ nép és a’ nagyok szeretetét magának megszerez­hetni vélte. E’ czélból engedte­ el a’ népnek az évenkénti fejdíj nyolczad részét, ’s min­den gyermeket 18 éves koráig és minden ö­­reget, ki éltének ötvenötödik évét elérte, e­­gészen felmentett ezen adó alól. A’ Péter a­­latt felállított akasztófák, mint a’ kényurság gyalázatos eszközei, Katalin parancsára mind lerontattak, ’s még az azokon függő testei a’ ki­végzetteknek illőképpen eltemettettek. A’ Szi­bériába száműzött számtalan szerencsétlenek­nek, kik édes hónuktól elszakasztva ezen rop­pant tágas tömlöcz északi részeiben szenved­tek, a’ kedves hon bérczeire ismét viszszatér­­hetni, a’ szenvedők sorsát érezni tudó Kata­lin megengedte, nem csak, sőt soknak visz­­szapótoltatta, mit tőle ármány, irigység, kegye­lemvesztés és zsarnoki keménység elrablótt volt. A’ tudományok akadémiájának alapításá­ra már Péter által készített tervet végrehaj­totta, s jeles tudós férfiakat hivott ezen inté­zethez. Magában a’ közigazgatási rendszerben is nevezetes és lényeges változásokat tett. Egy kabineti tanácsot állított­ fel, melynek minden más tiszthatóságok, még a’ senatus is, alája vettettek. E’ tanácsnak kilencz tagból kellett volna állania, de kezdetben csak hét volt. Maga Katalin vitte az elnöklést e’ minisztéri­umban. Az ország és hon javára tett szolgál­­atok által szerzett érdemet, a’ Péter által a­­lapitott Newsky Sándor *) rend diszjelei Pé­ter életében senkinek sem adattak volt. A’ bi­rodalmat új zavaroktól megmenteni akarván, egy végrendeletben meghatározta, hogy utána Péter nagy herczeg **) lépjen trónra, l6 éves koráig egy gyám­tanács alatt álljon. Péter ha­lála után, gyermekei következzenek, ’s ha törvényes magzatokat nem hagyana maga u­­tán , akkor Anna herczegné, Péter császár idősb leánya, a’ holsteini herczeg hitvese és ennek maradékai lépjenek a’ trónra, ’s ha Anna herczegné is örökös nélkül hal­ meg, Erzsébeth herczegné, Péter császár második leánya, ’s végre Natalia, Alexei leánya, kö­vetkezzék. Péter nagyherczeg, Mencsikotának egyik leányát vegye nőül, ’s i. e. Alig irta volt Katalin e’ végrendeletét, mi­dőn a’ halál 1727-ben máj. 17-kén estvéli nyolcz órakor az élők sorából kiragadta. U­­gyan azon palotában mult­ ki, melyben férje, Péter. Csak negyvenkét éves volt. Ily koránti halálát erős szeszes italok okozták, mire Pé­ter maga szoktatta volt. Főképpen és minden más ital felett, a’ magyar szőlőidnek tüzet­­gerjesztő nedvét szerette. Földi részei Péter császár tetemei mellé helyheztettek. Katalin rövid uralkodása alatt Mencsi­­koff hatalma ’s tekintélye nagyobb fokra há­gott , mint az előtt volt. A császárné semmit sem tett a’ herczeg tudta nélkül, az uralko­dás kormánya tulajdonképpen a’ Mencsikoff kezében volt. Nagyon bámult azért ez, midőn Katalin halála előtt kevéssel némely rendele­teket bocsátott­ ki, melyek iránt tőle semmi tanácsot nem kért. A’ császárné kedves leá­nyával, a’ holsteini herczegnével, tanácskozott volt azok iránt, ’s ebből Mencsikoff azt kö­vetkeztette, hogy Katalinnak reája több szük­sége nincsen. Nem sokat búsult azért a’ csá­szárné halálán , mert reménysége volt hogy leendő veje Péter herczeg uralkodása alatt ha­talmát ’s befolyását erősebb lábra állitandja. Sejditették volt ezt a’ többi udvari emberek ’s éppen azért, mivel a’ Katalin halála oly jól látszott elősegitni a’ nagyravágyó Mencsikoff tervét, gyanú támadott, mintha ő rövidítette volna szándékosan a’ császárné életét. *) Jarosz­láv, Moszk­vu fejedelme, 1238-ban a’ mongolok­tól Wladimir nagy herczegséget nyerte volt t­íber­­ben. Ennek fia Sándor, a’ svéd sorget 1241-ben a’ Kéna vize mellett meggyőzte, mely győzelméért , azután Newsky (az az névai) Sándornak neveztetett. Trésebben mint szentet tisztelték etet az oroszok. **) Eadoxia czárné fiának a’ szerencsétlen Alexei Petro­­vvics herczegnek­ fia ’s így Péter császár unokája.

Next