Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-10-25 / 86. szám

1844. ION ÉS KÜLFÖLD (második félév.) Kolozsvár. Pénteken October 35-én, 1844. s-h szám. Tartalomi Beszed. Az orvosi tanoda Galata-Szeraiban. Az algíri derbavill. Li mentoladik. Nevezetes innepely. BESZÉP. Mit köszönhetni a társulatoknak és tár­salgásnak erkölcsi, tudományos és politikai tekintetben ? 's mit várhat tőle, tudós nem tudós, 's mit főleg az orvos. Felolvasta Ko­lozsvárit 1844- b. sept. 6-án a’ természetvizs­­gálók nagygyűlésében S­z­i­l­á­g­y­i Miklós orv. tudor és kir. tanár. ( Végzet.) Tudományos tekintetben.—Elhallgatom az egymásra következő systemák myk­ását, melyek mint a’ könnyű felhők a’ viharok szárnyain, jóltevő esőt hozva, vagy mennyköveket szórva tolódtak­ elő az idők jellemének lehellete sze­rint és sebessen lefolytak mint a’ vizek hab­jai, csak azt hagyván maguk után, a’ mit be­lölök a’ jelenlét lelke meríteni tudott. Ency­­clopaedicus korunk mindent átkarolt, s örökí­ti magát a’ zsebkönyvek tizenkettedjét csinos kiadásukban, szellemi szülöttjeit még a’ nyomo­rékokat is tökéleteseknek bélyegezte, egyes a­­lárendelt törvényeket főelveknek kiáltott­ ki, a’ tudákosság által felporbanyitott kedélyek fogékonyok lettek az új csudák felvevésökre, ’s termeltek a’ systemák mint gomba a’ trá­­gyás földben, a’ rendszer dicsőítésére felszólit­­tattak a’ díjmentesek, vagy is dillettánsok, sőt az egész parterre, ’s a’ pillanat emberei vendégszerepet vállaltak az új színhelyen, sőt némelyek ügyfeleink közzül napszámosoknak szegődtek a­ divatos szörnyeteg gyára mellett, ’s történtek csuda curák! Ki nem emlékezik a’ sokféle pathiákra? korunk igazi patho­­saira. De tagadhatlan hogy éppen ezen időben, történtek bámulatos haladások is az egyes ada­tok gyűjtegetésiben ’s a’ kísérletek tövislepte ösvényén, ’s pedig csak ezek a’ maradandó becsnek, melyeket minden kor körülményei szerint fog felhasználni. Majd midőn a’ gerj munkálata csendesedik, az erjedzés csilapul, a’ színtárak eloszlanak a’ zajpiaczról, a’ mun­kások haza térnek műtereikről ’s a’ historia mérlegébe rakja a’ nemes erezet és salakot, ’s rangozza a’ pályázók munkabérét, akkor fog kitűnni, hogy a’ társulatok munkálata ha tö­redék is de nagy becsű, mert a’ mi rendsze­rünket illeti, az nem a’ természet rendszere, hanem az időkor szülöttje, az átnézhetés esz­köze, vagy is az eszköz nyele, bizonyítja ezt az egymásra következő ’s egymást a’ tudomány hajlékából kiküszöbölő rendszer, ’s az nem is lehet másképp, mert bővül a’ tapasztalás, ha­lad az értelem, ’s változni kell a’ nézetnek, mi csak a’ tüneményeket vizsgálhatjuk, a’ ter­mészet rendszere pedig az örök erők mive, de a’ véges elme a’ véghetetlent fel nem fog­hatja. És ti ocsárlók ! gyújtsatok világot a’ titkok országában’s mi dicsőitni fogunk halha­tatlansággal. És ti elménézek ! a’ tudományok könnyű lovassága, törjetek útat a’ philosophia, fegyverével s mi hátra nem maradunk. De hogy ti, midőn a’ bizonytalanság hínárjában zátonyon ülve pangótok vagy léghajótokon le­begtek a’ szirtek felett, ’s a’ vizsgálat vasmacs­káját, a’ képzet felhőihez akasztjátok, akkor a’ tapasztalás veszélyes tengerén lassan evező­ket kurjongassátok, ez már több mint a’ Di­ogenes rongyaiból kiáltozó kevélység. De bár mi lassú is a’ haladás, a’ munká­tól semmi egészen fel nem szabadit. Igaz, hogy néha a’szeretett nő elfoglalja a’hajlékba csak­­­nem valamennyi múzsák helyét , ’s pedig ma­ga nem mindég a’ tizedik ’s midőn az élő fo­­liántok nyüzsgenek ’s zajongnak a’ tanuló asz­tal körül, akkor bajosabban halad a’ szemlé­lődés, de éppen itt leghatályosb a­ társalgási modor, és soha sem szabad azt mondani: én már nem szoktam régóta olvasni. ’S hát ha még némelyek azzal is mentik az orvost, hogy kár volna néki egy betűt is olvasni, mert csak zavarba jőne a’mások fonák okoskodása által, ’s elrontaná szép gém­jét! Oh Moliere lelke! jöjj kezinkbe, mert lesznek elegen a’ kik né­ked ülni fognak. — Fájlalnám ha fére­ értene valaki,­, a’ fellázadt kedélyek jelöli a’ munkás­ mozgalom­­ az előre törekvésnek kiszámított: 80

Next