Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-30 / 43. szám
HIRDETÉSEK# Jégverés elleni mentesítés. (17) (6) Az Erdélyi kölcsönös jégkármentő társulat igazgatósága mely kir. kegyelmes erősítés végett felterjesztett szabályainak legfelsőbb helyein k. helyben hagyása reménye alatt, működéseit még a’ múlt évben megkezdette vala, és bizonyos kútfőből merítve Ő Felsége atyai kegyességéből már meg is erősittetett, tisztelettel jelenti, hogy intézetünk — minekutána a’ közelebb lefolyt, működésének pedig első évében a’ két testvér magyar bonban lévő t. ez. részvényesek között történt jégcsapás általi károkat, nem csak megtérítette, hanem ezen intézett.ez. tagjainak megküldött évi számolata szerint még tartaléktőkét is képezni, volt szerencséje — e’ folyó évben a' kitűzött közhasznú czélját folytatandván, szabályok 3- ik §-sa szerint működése körét a’ két testvér magyar honban ’s melléktartományaiban lehetőségig kiterjesztette. Ennél fogva tisztelettel felszólitatnak a’ t. ez. birtokos urak, ’s minden mezei gazdaságot folytató egyének, ezen közhasznú egyesületben mentős hamarább részt venni, annál is inkább, mivel a’ kiszabott ’s nem változó díjért termesztményeiben az elő nem látható jégverés általi károsodás csak is ez intézetbe való beállása után téríttetik meg. E’ tekintetből, hogy mindenki minél könnyebben juthasson ezen intézet jótékonyságához, Erdélyben a’ következendő ügynökségek állíttattak , a’ kiknél ez intézetet érdeklő minden nyomtatványát díj nélkül találhatni, ’s egyszersmind jég csapás ellen biztosításokat lehet tenni : u. m. * 171 ti és városi rendes orvosi állomások elnyerhetésére, valamint a’ galíciai kereskedési és váltó törvényszékeknél ülnöki hivatal viselhetésére képpességgel birnak. A’ lombardvelenczei királyságban lakó zsidók 1814-ik előtt minden politikai és polgári jogokat élveztek. Ausztriávali öszszeköttetés nyomán magasabb szempontu státusokokból abbeli jogaiktól legnagyobb részt elestek, mindazáltal 1820-ban egy császári határozat által biztosítva lőnek arról, hogy majd idővel ha a’ mivelődésben és polgárisodásban nagyobb előmenetelt teendnek, — a’ többi keresztyén alattvalókkal szorosabb jogegyen vonalba helyeztetni lógnak. — Alsó Ausztriában oly helyeken, hol még zsidók nem léteznek csak oly feltétel alatt nyernek kivételképpen engedelmet a’ megtelepedésre, ha gyárt állítani , vagy valamely hasznos műiparágat folytatni szándékoznak, és ezt teljesitik is. Hlágában Bécsben léteznek tűrt és idegen zsidók, az első rendűek, valamint azok is kik az ország határai köztt bár hol is egyebütt, engedetem mellett megtelepedtek — mindennémü mesterségeket ’s kézműveket szabadon űzhetnek, de polgár és mesterjogot nem szerezhetnek, továbbá gyárakat állíttatnak, a’szabad művészetek valamennyi ágait növelhetik gyakorolhatják, orvosok s ügyvédek lehetnek ; mindazáltal megszabott mennyiségű védelmi dijat (Schulzgeld) üzetni kötelesek, és realitásokat sem szerezhetnek;— az idegen azaz minden nem tűrt zsidók Bécsben csupán portékák vételével, megrendelésével, eladásával, szállításával foglalkozhatnak. Stájerhonban egykoron számos és gazdag zsidóság lakott, de 1497-b.n-ső Maximilián alatt az ország, 38000 fknak lefizetése mellett, magát a’ zsidóktól megmentette. Magyarhonban az 1840-i országgyűlésen a’ Karok és Rendek egy lelkes erő-és bélátásteljes szózatot emeltek a’ zsidók emancipatioja ügyében, midőn az izraelitáknak a’keresztyén nem-nemesekkel mindenben egyenlő polgári jogokat adatni kívántak. A’ mély bélátásu kormány e’ kivánatot nem pártolható ugyan egész terjedelmében, mindazáltal az akkor létrejött 29-ik törvényczikkely kielégítő biztosítéka annak, hogy az előzményekben megkezdett felszabaditási munka, annak idejében t. i. akkor, ha majd a’ magyar- honi zsidóság undok szennyéből kivetkezve, és a műveltségerdőjében erkölcsi foltjait lemosva az eddigelé gyakorolt munkátlan pénzszívás meddő rendszer helyett, a’ munkával járó productiv keresetek ágait ölelendi, — minden bizonynyal bé is fog fejeztetni. (Folytatása következik.)