Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-08-01 / 61. szám
né parancsait teljesítsék ’s ha a’ Csadda vize megvizsgálását tanácsosnak nem tartják, Ascension-ra viszszatérjenek. E’ végzés a’ Trotter kapitány rendelkezésével ellenkezett, ki nyilván megparancsolta volt, hogy jul. hónapja előtt semmi lépés ne tétessék a’ Niger vízi dolgokra nézve. De a’ hátramaradott biztosok kötelességöknek tartották a’ gyarmat segedelmére sietni, mi a’ gyarmati ügyek miniszterének tudtára is adatott. Martzius kezdetén a Wilberforce és Zudan az afrikai partok felé elindult, mivel akkor már e’ gőzösök emberei ’s tisztjei mindnyájan viszszanyerték volt egésségöket. Fernando Pón londoni hírlapokból megtudták, hogy Stanley F lord a’parlamentben kinyilatkoztatta, miszerint a’ kormány fejér embereket a’ Niger vizére többé küldeni nem szándékozik. Allen kapitány, mint parancsnok, meghatározó tehát, tiszta utasítások érkezéséig további lépést nem tenni. De Earle hadnagyra bízta, ki a’ ,,Rapide“ nevű királyi hajón szolgált, hogy a’ gyarmatosok megöléséről szárnyaló hírek iránt bizonyos tudósításokat szerezzen. E’ tiszt nehány nap múlva viszszatért azon tudósítással, hogy a’ Formosa vizi európai biztos ilyetén balesetről semmit sem tud, ’s a’ Nun vize torkolatánál fekvő falu lakosai a’ Carr megölését merőben tagadják. Június 24-kén ,,Kite“ királyi gőzös Fernando Pó-ra érkezett új utasitásokkal. Stanley lord tudósitá Allen kapitányt, miszerint a kormány a’ Niger vízi utazást megúyitni nem akarja ugyan, de a’gyarmattal Allen lépjen kapcsolatba, ’s ha a’ gyarmatosok viszszatérni akarnak, ebben segittessenek , s ha továbbra is ott maradni kivánnak, nékiek szükséges segédeszközök küldettessenek, megjegyezvén , hogy e’ végre egy hajó elég, a’ mely a’ lehetőségig szerecsenekkel és színes emberekkel rakassák meg. Ezen utasítás következtében a Kilberforce fekete és színes emberekkel egy hadnagy vezérlete alá bízatott. A’ „Kite“ e gőzöst a’ Niger torkolatáig szerencsésen elvitte, hol ez jul. 2-kán a’fövénytorláson szerencsésen átment. A’ küldöttség többi embereit a Kite Angliába viszszahozta. ^Webb hadnagy, a’ Wilberforce parancsnoka, jul. 6- kán Abboh-nál megállótt. Még az napon Oby királylyal beszélt, ki a’ rabárússág eltörlésére kötött szerződmény aláírásakor az angoloktól ajándékba kapott öltözetben jelene meg. Webb hadnagy Carr sorsát illető kérdéseket tett, ’s különösen kérdé a’ királyt, nem esett-e értésére, hogy egy fejér ember egy szerecsenek által hajtott csónakban a’ Niger vizén fel és onnan a’ St. John (sz. János) vizére bément légyen? Webb hadnagy' tisztán tudta, hogy Roy király éppen az napon e’ folyóvizén volt, mikor Carr azon folyóba érkezett vala. Oby minden kérdésre tagadólag felelt, mondván hogy ő a’ Carr megérkezéséről a’Brasz- vagy St. Johnba semmit sem hallott, hanem hogy ez kétségen kivül partra szállott és Jacquet fejedelem fiával, kinek országa azon folyóviz mellett van, elment légyen, mert ennek bárkája éppen akkor ott volt. E’ feleletből Webb hadnagy meggyőződött, hogy Oby többet tud Carr sorsáról, mint sem mondani akar. —A’ Wilberforce 10- kén Iddah-hoz érkezett, hol egy Hauszszából jövő csónakkal találkozott, melynek fenekén egy lánczokkal megkötözött rabszolga hevert, mi nyilvánosan bizonyitá, hogy az attáhval kötött szerződmény nem tartatik meg híven. Jul. 11-kén az iddah-i attah mallama a’ gőzösön megjelent, a’ gyarmatosoktól leveleket vivén oda, melyek januariusban írattak vala. A’ gyarmatosok a’ gőzösök viszszatérését forrón óhajtották ’s jelentették, hogy a’ felatáhik által két versen támadtattak meg. Madoghi, az iddahi öreg királyné, a’ gőzösre menő, a’ királytól két kecskét vivén ajándékba és azon izenetet, hogy a’ király a’ gőzös emberei élelmezése iránt rendelkezik. A’ királyné elfogadtatásával annyira meg vala elégedve, hogy 24 órát mulata a’ gőzösön. Jul. 18-kan a’ Wilberforce a’ mustragyarmathoz érkezett, melyet teljes végpusztulás állapotában talála. Az első napokon a’ gőzös javíttatott ki, mely egy sziklába ütközött vala. A’ láznak nyugtalanító jelei mutatkozának. Webb hadnagy sietett a’ viszszatérésre minden szükségeseket elintézni. Azon nyomorúság és ínség leírása, melyben Webb hadnagy a’ gyarmatot találá, nagyon érdekes, de hely szűke miatt itt nem küzöltethetik. Elég annyit mondani, hogy Moore, az ideiglenes igazgató, a’ gyarmatosokkal semmire sem tudott menni, rendeletei kigúnyoltattak, ’s a’ gyarmatosok között a’ legnagyobb egyenetlenség uralkodott, többen a’legundokabb bűntetteket követték vala el. Mely okoknál fogva Webb hadnagy kénytelen volt az intézettel felhagyni ’s távozni egy oly központról, honnan a’ civilizatzio és kereskedelem a’ szomszéd tartományokra tovább terjedhetett 's hol a’ rabszolgaság elől szaladó szerecsenek meg