Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-08-01 / 61. szám

né parancsait teljesítsék­­ ’s ha a’ Csadda vi­ze megvizsgálását tanácsosnak nem tartják, Ascension-ra viszszatérjenek. E’ végzés a’ Trotter kapitány rendelkezésével ellenkezett, ki nyilván megparancsolta volt, hogy jul. hó­napja előtt semmi lépés ne tétessék a’ Niger vízi dolgokra nézve. De a’ hátramaradott biztosok kötelességöknek tartották a’ gyarmat segedelmére sietni, mi a’ gyarmati ügyek mi­niszterének tudtára is adatott. Martzius kez­detén a­ Wilberforce és Zudan az afrikai par­tok felé elindult, mivel akkor már e’ gőzösök emberei ’s tisztjei mindnyájan viszszanyerték volt egésségöket. Fernando Pó­n londoni hír­lapokból megtudták, hogy Stanley F lord a’par­lamentben kinyilatkoztatta, miszerint a’ kor­mány fejér embereket a’ Niger vizére többé küldeni nem szándékozik. Allen kapitány, mint parancsnok, meghatározó tehát, tiszta utasítások érkezéséig további lépést nem ten­ni. De Earle hadnagyra bízta, ki a’ ,,Rapide“ nevű királyi hajón szolgált, hogy a’ gyarma­tosok megöléséről szárnyaló hírek iránt bizo­nyos tudósításokat szerezzen. E’ tiszt nehány nap múlva viszszatért azon tudósítással, hogy a’ Formosa vizi európai biztos ilyetén bale­setről semmit sem tud, ’s a’ Nun vize torko­latánál fekvő falu lakosai a’ Carr megölését merőben tagadják. Június 24-kén ,,Kite“ királyi gőzös Fer­nando Pó-ra érkezett új utasitásokkal. Stan­ley lord tudósitá Allen kapitányt, miszerint a kormány a’ Niger vízi utazást megúyitni nem akarja ugyan, de a’gyarmattal Allen lép­jen kapcsolatba, ’s ha a’ gyarmatosok viszsza­­térni akarnak, ebben segittessenek , s ha to­vábbra is ott maradni kivánnak, nékiek szük­séges segédeszközök küldettessenek, megje­gyezvén , hogy e’ végre egy hajó elég, a’ mely a’ lehetőségig szerecsenekkel és színes embe­rekkel rakassák­ meg. Ezen utasítás következ­tében a K­­ilberforce fekete és színes embe­rekkel egy hadnagy vezérlete alá bízatott. A’ „Kite“ e gőzöst a’ Niger torkolatáig szeren­csésen elvitte, hol ez jul. 2-kán a’fövénytor­­láson szerencsésen átment. A’ küldöttség töb­bi embereit a Kite Angliába viszszah­ozta. ^Webb hadnagy, a’ Wilberforce parancs­noka, jul. 6- kán Abboh-nál megállótt. Még az napon Oby királylyal beszélt, ki a’ rabá­­rússág eltörlésére kötött szerződmény aláírá­sakor az angoloktól ajándékba kapott öltözet­ben jelene­ meg. Webb hadnagy Carr sorsát illető kérdéseket tett, ’s különösen kérdé a’ királyt, nem esett-e értésére, hogy egy fejér ember egy szerecsenek által hajtott csónakban a’ Niger vizén fel és onnan a’ St. John (sz. János) vizére bément légyen? Webb hadnagy' tisztán tudta, hogy Roy király éppen az na­pon e’ folyóvizén volt, mikor Carr azon fo­lyóba érkezett vala. Oby minden kérdésre tagadólag felelt, mondván hogy ő a’ Carr megérkezéséről a’Brasz- vagy St. Johnba sem­mit sem hallott, hanem hogy ez kétségen ki­­vül partra szállott és Jacquet fejedelem fiával, kinek országa azon folyóviz mellett van, elment légyen, mert ennek bárkája éppen ak­kor ott volt. E’ feleletből Webb hadnagy meggyőződött, hogy Oby többet tud Carr sor­sáról, mint sem mondani akar. —A’ Wilber­force 10- kén Iddah-hoz érkezett, hol egy Ha­­uszszából jövő csónakkal találkozott, melynek fenekén egy lánczokkal megkötözött rabszol­ga hevert, mi nyilvánosan bizonyitá, hogy az attáhval kötött szerződmény nem tartatik­ meg híven. Jul. 11-kén az iddah-i attah mallama a’ gőzösön megjelent, a’ gyarmatosoktól leve­leket vivén oda, melyek januariusban írattak vala. A’ gyarmatosok a’ gőzösök viszszatéré­­sét forrón óhajtották ’s jelentették, hogy a’ felatáhik által két versen támadtattak­ meg. Madoghi, az iddahi öreg királyné, a’ gőzösre menő, a’ király­tól két kecskét vivén ajándék­ba és azon izenetet, hogy a’ király a’ gőzös emberei élelmezése iránt rendelkezik. A’ ki­rályné elfogadtatásával annyira meg vala elé­gedve, hogy 24 órát mulata a’ gőzösön. Jul. 18-kan a’ Wilberforce a’ mustragyar­mathoz érkezett, melyet teljes végpusztulás állapotában talála. Az első napokon a’ gő­zös javíttatott­ ki, mely egy sziklába ütközött vala. A’ láznak nyugtalanító jelei mutatkozá­­nak. Webb hadnagy sietett a’ viszszatérésre minden szükségeseket elintézni. Azon nyo­morúság és ínség leírása, melyben Webb had­nagy a’ gyarmatot találá, nagyon érdekes, de hely szűke miatt itt nem küzöltethetik. Elég annyit mondani, hogy Moore, az ideiglenes igazgató, a’ gyarmatosokkal semmire sem tu­dott menni, rendeletei kigúnyoltattak, ’s a’ gyarmatosok között a’ legnagyobb egyenetlen­ség uralkodott, többen a’legundokabb bűntet­teket követték vala­ el. Mely okoknál fogva Webb hadnagy kénytelen volt az intézettel fel­hagyni ’s távozni egy oly központról, hon­nan a’ civilizatzio és kereskedelem a’ szom­széd tartományokra tovább terjedhetett 's hol a’ rabszolgaság elől szaladó szerecsenek meg

Next