Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-02-14 / 13. szám
1845. 13-k szám HON ÉS KÜLFÖLD (Első félév.) Kolozsvár. Pénteken februarius 14-én, 1845. Vartalomi Hindosztáni Lépek. Szatti a* Nerbudda vize mellett. Elegytár. Hindosztáni képek. (Sleeman indiai angol tisztviselő homál mjai szerint.). Elő fák menyekzője. ( Végzet.) A’ kis erdőböli viszszatérésem után egy tudós moziémn , az utsehéi fiatal radsa gyámja, jőve látogatásomra. Eléhozom néki látogatásomat a’ kis erdőben, s a’ hinduk nevezetes nézeteit, miszerint ők az érdfák üszszeházasitását szükségesnek tartják. A’ tudós moziéin megjegyzé, hogy a’ hinduk közti az, ki kutat vagy víztartót épit, nem merészel annak vizéből inni, mig kútját egy nehány e’ végre a’ kút körül ültetett bananával öszsze nem házasította. De mit várhatni—folytatá mosolyogva tovább — olyan emberektől, kik azt hiszik, hogy Indor az isten, ki az egeken közvetlenül a’ föld felett uralkodik, hogy (ez isten) éven át nyolcz hónapig alaszik , ’s a' más négy hónap alatt részint esőt önt le a’ földre, részint nyilaival radsa Ball-t viszszautasitja, ki nagy és szigorú kegyességéért a felsőbb istenektől azon ígéretet nyerte, hogy Indor uralkodása általa fog öszszeroskadni s megbukni. Ők a’ villámlást semmi egyébnek nem tartják, mint a’ nyilveszsztík fényének, melyeket Indor íve radja Halira tövel.“ ,,De édes jó barátom, mellá Zahib, sok jó moziém azt hiszi, hogy azon égi tünemények, melyeket mi futó csillagoknak, csillagesésnek nevezünk , valóságos csillagok , melyeket az emberek védangyalai az égről leszaggatnak , az ördög után dobnak, midőn ezt a'égen keresztül repülni látják. „No, hát nincs egy „Úgy van, de szent prófétánk szavai igazolják e’ hitet, ’s mi tartozunk azt elfogadni. Midőn szent prófétánk a’ földre jőve, itt egy sereg varázslóra, bűvösre talála, kik utálatos szokásaik és idézéseik által bizonyos gonosz szellemeket maguk részére megnyertek vala, ’s ezek az égbe repülőnek hogy meghallják azon parancsokat, melyeket az isten maga angyalainak az emberekre nézve ada. A’ gonosz szellemek e’ parancsokat a’ bűvösökkel — mágusokkal — közölték, kik aztán ez által képpesek valának, az angyalok által történendő dolgokat, előre megmondani. Ez úton gyakran megtudák a’ mágusok az isten által Gábriel angyalnak adott parancsokat még mielőtt Gábriel azokat a’ prófétának meghozhatta volna. Az ilyen ürdöngös módon vett tudósításokon örvendezve a’ bűvösök, aztán Mohammed jóslatait nevetségesekké igyekeztek tenni. De a’ próféta kérte az istent, hogy eurosznak vessen véget, ’s azóta az égnek különböző részeibe védangyalok állíttattak , kik az ördögöket elkergessék ;’s mihelyt egy ilyen angyal ördögöt lát nagyon közelitni az éghez, a’ legközelebb álló csillagot megragadja ’s azt az ördög után dobja.“ Ez az, mit a’ csillaghullásokról minden igazi moziémnak hinnie kell, folytatá tovább mellá Zahib— ’s ő maga is Plato, Aristoteles, Hippokrates és Galen munkáit szorgalmatosan tanulgatta, de azokban erről nem talált semmit, ’s tudni szeretné, hogy az újabb bölcsészek Európában arról mit tartanak. Én a’ lehetőségig megfejtegetem nékie e’ dolgot s azon megjegyzéssel végzem bé magyarázatimat, hogy azon hiedelem ’s nézet, miszerint a’ roppant napok, roppant égi testek központjai csupán csak azért lennének oda állítva, hogy azok az ördögök után dobassanak, éppen oly megfoghatlan, mint a’ hinduk hiedelme Indor nyilveszszőiről. „De 13