Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-05-28 / 43. szám
sagáni herczegséget már annakelőtte — sept. 1627-ben — megválthatólag néki engedte. Most már birodalmi herczegségre emeltetvén ’s az óceáni és balti tengeren hajóvezérré neveztetvén Wallenstein, minden áron Stralsundot kelle hatalmába keríteni, hogy a’ partokat Svecia ’s Dánia ellen védhesse, vagy inkább mindeniket onnan megtámadhassa. Az 1627-dik év végén viszszatért Csehországba ’s eleintén a’ maga helyettesének Araimnak vállalkozásaiba távolról folya bé. A’ pomerániai városok elfoglalásakor tudtára adaték a’ stralsundiaknak, hogy ők a’ szállásolás terhétől csak 150,000 birodalmi tallér fizetésével menekülhetnek. Hasztalan kisérték meg a’ stralsundi követek Amim ezredest magok iránt engedékenységre birni azáltal, hogy néki ezer, Götz ezredesnek ötszáz, trombitásának öt tallért, és Sparre ezredesnek 100 rosenobelt ajándékoztak. Azon urak a’ pénzt örömmel vevőkéi, de a’ mellett makacsai előbbi feltételeiknél maradtak. A’ császári vezér azonban nem találó Stralsundot készületlen , mint önállású ’s független hansaváros a’ dánok ’s a’ rügeni fejedelmek ellen a’ tengeren , a’ szárazon pedig a’ pomerániai herczegek ellen több ízben dicsőségesen táborozott ; ’s ha jelenleg elismerte is a’ herczegek birodalmi felsőségét, még is nagy szabadságokkal bírt. A’ jól megerősített városnak szabadságai oltalmazására minden megtámadások ellen jól rendezett katonasága volt ’s fegyveres sajkák védték a’ kikötőt. Azonban legjobb védszer a’ polgárok vitézsége vala, kiket sem a’ hatalmas ellenség fenyegetése 's megtámadása, sem a’ szettini udvar csüggetegsége és maga tulajdon tanácsnokai határozatlansága meg nem tántoríthatott, hanem nehány derék emberei vezérlete alatt merészen daczolt a’ bele villongásoktól ’s külveszélyekkel, mely Roma ’s Hellas szebb napjaira emlékeztet. A’ városnak akkor mintegy 18,000 lakosa volt , azonban mikor Amim Pomeraniába berontott, az őrsereg csak 150 emberből állott. Stralsund az őskortól fogva nagy erősségnek tartatott; korábbi fekvésénél fogva a’ helységet annál jobban lehetett oltalmazni, mivel a' város háromszegletre volt építve, melynek egyik oldalát a’ tenger, más két oldalát mocsárok védték; magas kőgátok vezettek a’ három szegleten álló kapukhoz. A’ régibb időből fennállt még egy erős várfal kemény tornyokkal ’s az akkori várerősités módja szerint mindenként jól el volt látva. Mihelyt a’ császáriak a’ herczegség határaira értek, a’ stralsundiak mindjárt elkezdették magukat oltalmazó állapotba tenni. A’ megszaporított őrsereg parancsnokságát egy Volkmann n nevü századosnak adták által, ki előbb dániai szolgálatban állott. Az erősségeket körülsánczolták ’s a védfalakat ágyukkal megrakták. Arnim, mint előre látó okos hadvezér, kedvezőnek látszó alkudozások közti, mindig nagyobb hadierőt vona öszsze, ’s mig barátságos egyetértést színlel , csudálkozik azon, hogy a* stralsundi követek tőle biztositó kisérőserfket kivonnak, mi a’jó barátok közti szükségtelen; egy kis szigetet, Daenholmot, mely a’ város kikötőjét zárva tartotta, elfoglalt ’s ott készületeket kezdett tenni. A’ polgárság nyilvános békerontásnak tekinté azt, a’ csűröket, mik az ellenség szándékát elősegíthették volna, elégette; egy fegyveres sajka zárta el a szigetet ’s a’ külvárosiak a’ hajósokkal együtt, a’ lakosok legnyugtalanabb, zabolátlanabb s vállalkozóbb része sűrűn kezdettek tüzelni Daenholmra. A’ tanács siete ezen megtámadást úgy terjeszteni az ellenséges vezérekbe, mint mi a’ köznép által vitetett végbe; ’s e’ mellett sürgetők, hogy Daenholm szigetéről mint a’ város birtokáról takarodjék el. A’ követeknek Arnim azt felelte: „hogy ő Daenholmot semmi esetre el nem hagyja, mig vele daczolnak ’s a’ császár népét ostromolják, mely gyalázatot magán száradni nem engedheti; a’ város megígéri, hogy most mindjárt 30 ezer tallért ’s bizonyos meghatározandó időre 100 ezer birodalmi tallért fizet, úgy a’ történteket feledékenységbe temeti/*' A’ csüggeteg tanács mindent kész vala teljesíteni ; de a’ polgárság azt nyakásan megtagadta ’s nyilvánitása,hogy kész inkább mindenét oda hagyni, hajókra ülni ’s élelmet valahol egyebütt keresni.’* Ettől fogva minden tanácsgyűlésben a' lakosok egy részének meg kelle hivatni; közönséges felkelést ’s fegyvergyakorlást parancsolának, a’ a’ sánczokat ágyukkal még jobban megrakták ’s az érczedényekből ágyukat öntöttek. A’ császári seregek közti a’ vallonok és horvátok a’ kegyetlenségéről híres Torquato Conti ezredes vezérlete alatt, már régen ellenséges módon bánátiak a’ város birtokaival, dúlák ’s pusztiták a’ falukat ’s minden közlekedést elzártak. Majd a’ város mellett is erőszakoskodásokra került a’ dolog ’s midőn a’ polgárság némely favágók véres holttesteit bővítetni látta, kiket a’ császári katonák szántszándékkal agyonlövöldöztek, azt a’ háború elkezdésének nyilvánitá ’s mindjárt a’ császáriaknak Daeuholmróli elűzésére siete. A* városban felállított haditanács, Stubbe és Blome hajóskapitányok vezérlete alatt Daenheim szoros bezárására néhány sajkát külde ki. *) Angol aranypénz, melyen egy rózsával ékesített hajó áll, Eduárd király vezette. Valamivel kevesebb hat tallérnál.