Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-09-27 / 78. szám

kicsinyek és oly közönségesek, hogy Mexicóban a’ legszegényebbek viselik. Ezenkívül Califor­­niában a’ legszebb gyöngyök találtatnak ,s alig vannak talán valahol szebb nyakékességek, mint Újspanyolországban. Nehány évvel ezelőtt egy társaság állott­ öszsze az öbölbeni gyöngyfenék kikutatására.­­S e’ halászatra szükséges búvár­­harangokkal ’s egyéb készületekkel megrakott két hajót küldöttek a’ horni-fokhoz. A’ hajó ve­zérletét egy angol tisztre bízták és az Guay­­inasba érkezése után ez terv végrehajtására el­indult. Szerencsétlenségre azonban a’ buvárha­­rangokat nem lehetett a­ rekkenő hévség és szik­lák miatt oly mélyen leereszteni, mennyire a’ honi búvárok lemenni merészeltek, ’s igy ez hathéti első kisérletnek csak egyetlen gyöngy leve gyü­mölcse. Egy második hasztalan kísérlet után az eszmével, mint kivihetetlennel­­elhagytak. Guaymastól Sonora belsejébe Peticen által megyen az út, mely 8000 lakossal a­ parttól 36 órányi távolságra a’ Sonora és Dolores öszszeszakadása melletti térségen fekszik. A­ tartomány egész addig száraz és egyenes, mi­vel az Cordillerásból fakadt vizek a­ Petic és az öböl köztti sövénytérségen elenyésznek. E­­gyébiránt szarvasmarha és őzcsordák borítják és az seres törzsekbeli indusok lakják, kiknek csalárd jelleméről nevezetes példákat beszélnek. Az öböl és Felsősonora köztti kereskedés fő­állomás helye Petic. Lakosai, kik köztt külföl­diek is találtatnak, jóindulatnak, gazdagok, mi­vel az vidék igen termékeny. Pétiétől 14 órányira észak felé Dolores folyó mellett fekszik San Miguel de Horcasitas. Ettől északra kezditek a­ Sierra Madre szétá­­gazásai elsőbben mutatkozni, melyekben nagy­mennyiségű arany, ezüst és rézbánya van ; egy rézbányaeret egy Petic-be lakó gazdag kalmár mivehet ’s mázsája néki négy dollárba kerül, mit aztán tulajdon öszvérein küldöz Guaym­asba és ott tizennégy dolláron ád­ el; ezen az áron a’ chinaiak vásárolják, kiknél a’ sonorai réz, mivel sok arany van benne igen becses. San Miguel de Horcasitástól 12 órányira a­ Sonora déli partján fekszik Üres. Az e’­vá­rostól délre fekvő térség legtermékenyebb az egész álladalomban, észak felé Sonora partján megyen­ el az út két nagy meredek hegyormon keresztül, a­ táj imitt amott vadregényes ; arany minden erdei patakokban ’s folyókban találtatik, de legtöbb a­ Sonorában, melynek nyilegyenes­­meredekségü partjai érczekkel telvek. Az alföl­dön vannak Babiacora, Conche és Sonora vá­rosok egy csoport tanyával ’s falvakkal. Ez ál­dott tartomány igen gazdag a’ földmivelés min­den ágazataiban ; az búzán, törökbúzán és árpán kívül, az völgyekben és mocsáros térségeken, hol a’ napheve rekkenő, igen derék czukornád terem. Nevezetes az marhatenyésztés is. Ezen hasznokhoz járul még a' víznek Gyarmás ki­kötővel­ öszszecsatlódása, mely az Sonora bá­­nyakerületeire nézve is hovatovább mind neve­­zetesb leend. Cerro Gordo, San Pedro Nacolari, a’ Co­brizai bányák, San Antonio és Dolores a' leg­kitűnőbb bányavárosok. E’bányakerületek, gaz­dagságuk miatt hajdan hitesek voltak, de az múlt század második felében az apachékkal kelt ne­héz háborúban elhagyattak, melyben az határ­szélekéin indulok az spanyol csapatok ellensé­geskedései által ingereltetve, oly egyszerre is átalánosan rohantak az északi tartományokra, hogy mindennel fel kelle hagyniok és alig való­nak képpesek városukat megoltalmazni. Jelen­leg az réz- és ezüstportékák és aranyszemek kivitele Cantonba és Calcuttába megint neveze­tes és az Cl­inával és keletindiávali kereskedés valóban sokkal élénkebb, mint Mexico más tar­tományaiban. A kénszerű­etlen és megnyerő magavisele­­tü, igazságos és igen vendégszerető lakosok majd méltányolni fogják azon szerencsés állásukat, melybe őket fekvésük, virágzó földmivelésök, jeles baromtenyésztésük ’s ásványaik helyhezik. Hajdani ellenségüktől az apachasektől és Aris­­pében az északi vad néptörzsüköktől s a­ Fon­­teras őrizettől már nem félhetnek, mivel azok gyűlölködése egészen az európai spanyolok el­len fordult volt. Az út Arispéből délfelé Villa del Feurteig, Sinaloa fővárosáig egyenes vonalban százhúsz óra hoszszú. Ezen az úton főhelyek Onabas Aagui folyó partján Zs dós Alamos az hires bá­nyakerület; Alamos bányái az várostól szinte öt órányira feküsznek északra; a­ legderekabb bányák tulajdonosai az Almados család négy tagjai, kik közzül mindenik félmillió dollár tő­kepénzzel bír; egyébiránt számos, magukat jól biró polgárok vannak az városban, mely erede­tét az bányáknak köszönheti ;­több van 10,000 lakosánál. Villa del Fuerte az álladalom fővárosa Si­naloa partján fekszik, mely a’ California-i öböl­be szakad. Az város néhány év óta igen sokat emelkedett és az congressusnak, kormánynak és egy püspöknek lakhelye ; ott jelenik­ meg az „Sinaloai Viszhang’7­7s más politikai hírlap. Az dominicanusok előbbeni zárdája egy terjedelmes épület, az kormány parancsából főtankó intézet­té változtatott. Minden hegytorokban, patakban, folyóban mosott arany találtatik a’ víztől elöntött földeken­ találtatott­ fel egész öt font nehézségű arany­darabig is. Azonban az aranymosást ritkán

Next