Hon és Külföld, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-09-27 / 78. szám
kicsinyek és oly közönségesek, hogy Mexicóban a’ legszegényebbek viselik. Ezenkívül Californiában a’ legszebb gyöngyök találtatnak ,s alig vannak talán valahol szebb nyakékességek, mint Újspanyolországban. Nehány évvel ezelőtt egy társaság állott öszsze az öbölbeni gyöngyfenék kikutatására.S e’ halászatra szükséges búvárharangokkal ’s egyéb készületekkel megrakott két hajót küldöttek a’ horni-fokhoz. A’ hajó vezérletét egy angol tisztre bízták és az Guayinasba érkezése után ez terv végrehajtására elindult. Szerencsétlenségre azonban a’ buvárharangokat nem lehetett a rekkenő hévség és sziklák miatt oly mélyen leereszteni, mennyire a’ honi búvárok lemenni merészeltek, ’s igy ez hathéti első kisérletnek csak egyetlen gyöngy leve gyümölcse. Egy második hasztalan kísérlet után az eszmével, mint kivihetetlennelelhagytak. Guaymastól Sonora belsejébe Peticen által megyen az út, mely 8000 lakossal a parttól 36 órányi távolságra a’ Sonora és Dolores öszszeszakadása melletti térségen fekszik. A tartomány egész addig száraz és egyenes, mivel az Cordillerásból fakadt vizek a Petic és az öböl köztti sövénytérségen elenyésznek. Egyébiránt szarvasmarha és őzcsordák borítják és az seres törzsekbeli indusok lakják, kiknek csalárd jelleméről nevezetes példákat beszélnek. Az öböl és Felsősonora köztti kereskedés főállomás helye Petic. Lakosai, kik köztt külföldiek is találtatnak, jóindulatnak, gazdagok, mivel az vidék igen termékeny. Pétiétől 14 órányira észak felé Dolores folyó mellett fekszik San Miguel de Horcasitas. Ettől északra kezditek a Sierra Madre szétágazásai elsőbben mutatkozni, melyekben nagymennyiségű arany, ezüst és rézbánya van ; egy rézbányaeret egy Petic-be lakó gazdag kalmár mivehet ’s mázsája néki négy dollárba kerül, mit aztán tulajdon öszvérein küldöz Guaymasba és ott tizennégy dolláron ád el; ezen az áron a’ chinaiak vásárolják, kiknél a’ sonorai réz, mivel sok arany van benne igen becses. San Miguel de Horcasitástól 12 órányira a Sonora déli partján fekszik Üres. Az e’várostól délre fekvő térség legtermékenyebb az egész álladalomban, észak felé Sonora partján megyen el az út két nagy meredek hegyormon keresztül, a táj imitt amott vadregényes ; arany minden erdei patakokban ’s folyókban találtatik, de legtöbb a Sonorában, melynek nyilegyenesmeredekségü partjai érczekkel telvek. Az alföldön vannak Babiacora, Conche és Sonora városok egy csoport tanyával ’s falvakkal. Ez áldott tartomány igen gazdag a’ földmivelés minden ágazataiban ; az búzán, törökbúzán és árpán kívül, az völgyekben és mocsáros térségeken, hol a’ napheve rekkenő, igen derék czukornád terem. Nevezetes az marhatenyésztés is. Ezen hasznokhoz járul még a' víznek Gyarmás kikötővel öszszecsatlódása, mely az Sonora bányakerületeire nézve is hovatovább mind nevezetesb leend. Cerro Gordo, San Pedro Nacolari, a’ Cobrizai bányák, San Antonio és Dolores a' legkitűnőbb bányavárosok. E’bányakerületek, gazdagságuk miatt hajdan hitesek voltak, de az múlt század második felében az apachékkal kelt nehéz háborúban elhagyattak, melyben az határszélekéin indulok az spanyol csapatok ellenségeskedései által ingereltetve, oly egyszerre is átalánosan rohantak az északi tartományokra, hogy mindennel fel kelle hagyniok és alig valónak képpesek városukat megoltalmazni. Jelenleg az réz- és ezüstportékák és aranyszemek kivitele Cantonba és Calcuttába megint nevezetes és az Clinával és keletindiávali kereskedés valóban sokkal élénkebb, mint Mexico más tartományaiban. A kénszerűetlen és megnyerő magaviseletü, igazságos és igen vendégszerető lakosok majd méltányolni fogják azon szerencsés állásukat, melybe őket fekvésük, virágzó földmivelésök, jeles baromtenyésztésük ’s ásványaik helyhezik. Hajdani ellenségüktől az apachasektől és Arispében az északi vad néptörzsüköktől s a Fonteras őrizettől már nem félhetnek, mivel azok gyűlölködése egészen az európai spanyolok ellen fordult volt. Az út Arispéből délfelé Villa del Feurteig, Sinaloa fővárosáig egyenes vonalban százhúsz óra hoszszú. Ezen az úton főhelyek Onabas Aagui folyó partján Zs dós Alamos az hires bányakerület; Alamos bányái az várostól szinte öt órányira feküsznek északra; a legderekabb bányák tulajdonosai az Almados család négy tagjai, kik közzül mindenik félmillió dollár tőkepénzzel bír; egyébiránt számos, magukat jól biró polgárok vannak az városban, mely eredetét az bányáknak köszönheti ;több van 10,000 lakosánál. Villa del Fuerte az álladalom fővárosa Sinaloa partján fekszik, mely a’ California-i öbölbe szakad. Az város néhány év óta igen sokat emelkedett és az congressusnak, kormánynak és egy püspöknek lakhelye ; ott jelenik meg az „Sinaloai Viszhang’77s más politikai hírlap. Az dominicanusok előbbeni zárdája egy terjedelmes épület, az kormány parancsából főtankó intézetté változtatott. Minden hegytorokban, patakban, folyóban mosott arany találtatik a’ víztől elöntött földeken találtatott fel egész öt font nehézségű aranydarabig is. Azonban az aranymosást ritkán