Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-01-03 / 1. szám

2 . Ily kecsegtető körülmények biztaták akkor Európát, hogy a’ félelmes ozmánok tovább ha­­rapozása nemcsak meggátoltatik, hanem a’ Dar­danellákon túl ősi hazájukba viszszaútasittat­­nak. Azonban nem tudhatni mi okból, akaratját a’ pápa hirtelen megváltoztatta ’s I­ s. Lajos­nak apostoli teljes hatalmával megtiltotta, hogy Paleologus János segítségére mind addig ne kelljen, m­ig az ígéretet előlegesen nem teljesi­­tendi. Orbán pápának ez emlékezetes levele, mit e’ tárgyban Lajoshoz küldött, Pray szerint (Annal. Heg. Hung. I. III. pag. 124) követ­­kezendőleg hangzik: „Orbán pápa, Lajosnak a’ magyarok ne­vezetes királyának, a' Krisztusban szerelmes fiának, egésséget ’s apostoli áldást kíván . „Bárba igen megörvendeztetett bennünket, hogy a­ görögök védelmezését azon feltétellel, ha az anyaszentegyház egységéhez viszszatér­­nek, felvállaltad ’s azt egész erővel iparkodol is előmozdítani , mindazáltal e’ dolgot oly böl­csen ’s okosan kell folytatni, nehogy kárára szol­gáljon az anyaszentegyháznak az, mi hasznára czélozna. Mivel a’ görögök, mint a’ régi írá­sokból ’s krónikákból kitetszik, az anyaszent­­egyházzal gyakran csalárdul bántak ’s azt több ízben meg is csalták ’s ha a­ múltakból a’ jö­vendőkre lehet következtetni, most is nem va­lódi áhitatosságból, nem önkényt hanem kényte­­lenségből ’s a’ te segítségedbe vetett bizoda­­lomból akarnak a’ romai anyaszentegyház egy­ségére viszszatérni. Ehez képpest igen okosan és szemesen kell velek bánni, mivel e’ szent dolog végrehajtása nemcsak felette nehéz, ha­nem még időt is kiván. Bárha tehát esküvés­­sel ígérted is ’s kötelezted magadat arra, hogy néki a’ rendelt időre segítséget küldendesz, mindazáltal mi megfontolván a’ múltakat ’s azok történeteit, téged néki tett fogadásod ’s eskü­­véssel pecsételt ígéreted teljesítése kötelékei­ből apostoli hatalmunkkal felmentünk’s azt má­hoz egy évre halásztjuk. — Te azonban ma­gadat más egyéb kegyes munkálatokban gya­korolhatod. — Keit Avenioban augustus 24- dikén 1369-ben. Első Lajos ezek szerint nagyszerű politi­­kiai vállalatában megakadályoztatott ’s a’ pápa fontolatlan gáncsoskodása az ozmán hatalom­nak európábani elterjedését é s meggyökerezé­­sét, talán akaratja ellen, elősegité. A’ két test­vér magyarhon lett főként ez éretlen gáncs egész áldozatává ’s kénytelenitteték a’ világot dúló török hatalom óriási rombolásait százado­kon keresztül szenvedni ’s mélyre vágott sebei­ből vérzeni. Lajos utódai nem sokára kezdék érzeni e’ politikai változás súlyát. Bajazeth I-se Ámurátnak még eldődeinél is hóditóbb szel­lemü fia egy más után foglalgatá­ el Romániát, Thessáliát, Maczedoniát, Boeotiát, Attikát és Albániát ’s más örökös tartományokat, időről időre terjesztette hódításait ’s végre Magyar­­ország széleit is kezdé háborgatni 1392-ben és számos lakosokat ölt­ meg vagy fogságra hurczoltatott. (Vége következik.) Kaukázus és a'cserkeszek vias­­kodása az oroszok ellen. Azon széles földszoroson, mely a’ Fekete­­tengert a’ Káspiumitól elválasztja, északnyugot­­ról délkeletre egy nagy hegyláncz vonul ke­resztül, melyet mi a’ régiek példájára Kau­kázusnak nevezünk. Plinius e’ szót Glauca­­sustól származtatja, mi „hótól fejér’’-t jelent, de hihetőbb, hogy e’ név a’ persa Koh-Chas­­tól, az az: a’ Káspitenger hegyétől származik. A’ hegy hoszsza 14°-ra megy, szélessége át­mérője 2 — 3° köztt változik. Délkeleti vég­pontját teszi Asheron félszigete a’ Kaspiumi­­tengernél, az északnyugoti pedig Anapa az Feketetengernél. A’ hegy gerincze stenib­ől, gránitból ’s basaltporphyrból áll, melyet észak­ra agyagpala szakit­ félbe ’s felette egy ra­kás basalt orom van. E’ hegygerincz kőszálas, kopasz és 10,000 lábnyi magasságra örök hó­val van fedve. Számos jéghegyei vannak, mik mélyen alatt a’ völgyben kezdődnek ’s a’ leg­több folyók belőlek erednek. Északi-Kaukázu­­son a’ hegygerinczéhez fekete számpala hegyek csatlakoznak, miket azoktól gyakran hasalt vá­­laszt­ el. Mind két hegy roppant meredek, mi északon kitünőbb, mint délen 's alakjuk olyan, mint valamely tornyokkal ellátott kőfal. A’ pala­hegyekben kovács vagy bányavirág ’s több ércz­­féle, réz- büdöskő- és egérkőerek vannak. Az északi mészkő-hegyekben, melyek sövény és márga nevű előhegyeikkel a’ Don és Volga roppant síkságain terülnek­ el, sok büdöskő, hi­deg és meleg büdöskőforrások, földolaj, gipsz, vitriol, konyhasó, széksó és más természetes savak vannak. A’ hegyvidék csúcsai közti leg­nagyobbak: a’ Mingrélia szélén fekvő 15,000 láb magasságú Elbrus, a’ 17,000 láb magas­ságú Kasbeck, Georgiewsktől északra, végre a’ Hóhegy Daghestanban, mely a’ Káspiumi ten­­ger felé nyúlik és Schah-dagh (királyhegy) név alatt is ismeretes, mely mindenik köztt a’ legnevezetesebb. A’ legnagyobb hegyek alját északon tenyésző fanemek, fenyők, gyalogfe­nyők, nyírfák kerítik, közepét alpesi plánták bo­rítják ’s néhol derék legelőűl szolgálnak. Észa­­ki-Kaukázuson a’ völgyek formálódása sajátsá­gos. A’ nagyobbak délről északi irányban nyúl-

Next